Ez a lap egy ellenőrzött változata
Alparét(Bobâlna) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Alparét |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 407085 |
SIRUTA-kód | 56103 |
Népesség | |
Népesség | 346 fő(2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3 |
Népsűrűség | 4,64 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 299 m |
Terület | 74,6 km² |
Időzóna | EET,UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() AWikimédia Commons tartalmazAlparét témájú médiaállományokat. | |
Alparét (románulBobâlna, korábbanOlpret,németülKrautfeld) faluRomániábanKolozs megyében, azazonos nevű község központja.
Déstől 20 km-re nyugatra fekszik.
Alparét és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. A község határábanbronzkori ésLa Tène kultúrához tartozó leleteket tártak fel.[1]Alparét a környék legjelentősebb települése volt. A falut a Deberkepataka osztja ketté.Nevét1360-ban említik előszörOlpreth néven.1455-benAlpret néven szerepel.
A falutól délre emelkedő Bábolna-hegyen győzte le1437 júliusábanBudai Nagy Antal parasztserege aCsáky László erdélyi vajda ésLépes György püspök vezette nemesi sereget.1360-ban első ismert birtokosául a nádor fiát Jánost említette egy oklevél.1370. június 23-ánNagy Lajos király itt időzött kíséretével és itt állított ki oklevelet is.1392-ben Alparét birtokosa a néhai nádorispán fia János és ennek fia Simon volt egy oklevél szerint,1379-ben pedig Dezső fia Miklóst említették.1406-ban az alparéti uradalom királyi birtok volt, melyetZsigmond király egyik legkedvesebb hívénekMaróti János macsói bánnak adományozott.1437-ben birtokosa Maróthy János bán fia László volt, de a Maróthyaké volt még1455-ben is: ekkor Maróthy László fiai Lajos és Mátyus voltak.1465-ben Maróthy Lajos Alparét nevű birtokáraÚjlaki Miklóssal kölcsönös örökösödési szerződésre lépett, mely szerződés szerint az egyik fél birtokai annak örökös nélküli halála esetén a másik félre száll.1480-ban Alparét tartozékaival együtt Nádasdi Ongor (Hungor) János birtoka volt, kinek egyik megbízottja Vojvoda Jankó volt.
1507-ben Alparétet városnak írták.1517-ben Barlabássy Mihály birtoka volt, kitől1530-ban hűtlensége miattJános király elvette azt és Losonczi Bánffy Lászlónak és Miklósnak adományozta, de1551-től újból Barlabássy Mihályt írták birtokosának.1576-ig Radák Lászlóé, majd1577-ben Kendy Ferenc kaptaBáthory Kristóftól, de1594-ben de hűtlenség miatt elvesztette azt és a Kereszturyaknak adták. Keresztúry Kristóf birtoka volt még1599-ben is.1609-benKornis Boldizsár birtokának írták,1694-ben pedig Haller Jánosé és Kornis Ferenc árváié.1696-ban Alparétethódoltsági falunak írták.1702-ben Haller István és Szilágyi István birtoka volt. A fő útvonalba eső Alparét helységII. Rákóczi Ferenc idejében sokat szenvedett az ellenségtől.1704-ben, október 1-jén az alparéti malomnál akurucok és a németek között nagy ütközet zajlott le.Az addig főként magyarok által lakott falu kipusztult lakosai helyéreKővár vidékéről származó román lakosság telepedett le.1910-ben a falunak 1278, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.1992-ben társközségeivel együtt 2051 lakosából 1982 román, 45 cigány és 24 magyar volt.
Atrianoni békeszerződésigSzolnok-Doboka vármegye Csákigorbó járásához tartozott.
Anyakönyvet1827-től vezetnek.