Azalpaka(Vicugna pacos, régebbenLama pacos) egyháziasított, rendkívüli finomságúgyapjáról ismertdél-amerikaiteveféle. Legközelebbi rokona és valószínűleg őse a vadon élővikunya, bár a2001-esgenetikai alapú cáfolatig úgy tartották, hogy alámához hasonlóan aguanakóból háziasították.[1] Az alpaka gyapja a legfinomabbak közé tartozik a világon.
Az alpakaAndokban élő, vad ősét azinkák háziasították valamikor a2–4. században. AzInka Birodalomban különleges tiszteletben részesítették a fajt: gyapjából készült a királyi öltözék, és számos vallási szertartásban részt vett az „istenek ajándéka”. Már ekkor nagy hangsúlyt fektettek a vérvonalak tisztaságára és a szakszerű tenyésztésre.
Azóta elsősorbanPeru,Bolívia ésChile területén rendkívül nagy mennyiségű alpakát tenyésztenek (itt él a világ hárommilliós alpakaállományának mintegy 99%-a), de máslatin-amerikai országokban,Észak-Amerikában,Új-Zélandon ésAusztráliában is megjelentek kisebb tenyészetei. A legfontosabb alpaka-központ a peruiArequipa, ahonnanEurópa ésJapán felé exportálják az alpakagyapjút. Gazdasági haszna mellett jámbor és tiszta természete miatt az alpaka egyre gyakoribb házikedvenc.
Az alpaka bundája vastag, tömött, de nagyon finom szálakból áll. Színe változó, legtöbbször barna vagy fekete, de gyakoriak a vöröses és a szürke, illetve tarka példányok. Két változat létezik:
Huacaya (szőre a juhéhoz hasonló, sűrű, hullámos)
Suri (szőre selymes, pihés, könnyebben megmunkálható, hosszú hullámos)
Az alpakák kisebbek a lámáknál, testtömegük 45-90kilogramm.
Az alpakaszőr melegebb, de könnyebb ajuh gyapjánál, és szinte sosem szúrós. Minősége természetesen változhat; a perui Accoyo alpakáit tartják a legjobb gyapjú példányoknak, az itt folyó gondos tenyésztésnek köszönhetően. Az Accoyo-alpakák többnyire fehérek, bár van köztük néhány sötétebb árnyalatú is. A tenyésztők ma már akár évente 6 kilogramm gyapjút is nyerhetnek egyetlen egyedből, azonban gyakoribb a kétévente történő nyírás.
Az alpakák az év bármely szakában szaporodhatnak. Avemhesség igen hosszú, mintegy 11,5 hónapig tart. A csikókat általában 6 hónap után szokták elválasztani anyjuktól. A kancák körülbelül 16-18 hónapos korukra érik el az ivarérettséget, a csődörök viszont csak kétéves korukra válnak szaporodóképessé. A faj átlagéletkora 20 év körüli, de jó bánásmód esetén akár 30 évig is elél.
Az alpakát mint háziállatot eredeti élőhelyén kívül is sok helyen tartják, leggyakrabban hobbiállatként. Szinte minden állatkertben élnek alpakák, gyakran együtt tartják közeli rokonával, alámával. Néha az állatsimogatókban a látogatók közvetlenül is ismerkedhetnek ezen fajjal, erre azonban inkább a kevésbé agresszív csikók és kancák alkalmasak.
A felsoroltakon kívül még számos kisebb állatbemutatóban, cirkuszban, sőt magánszemélyeknél is találkozhatunk alpakával Magyarországon. Nyugodt, barátságos természete miatt terápiás állatként is használják.
Alpakahúsból készült perui különlegességají mártással.
Az alpakahús a sovány vöröshúsok közé tartozik, íze enyhén édeskés, állaga porhanyós, ízre hasonló a szarvaséhoz.[2] Hasonlóan a láma húsához alacsony koleszterin- és magas fehérje- illetve vastartalom jellemzi, ezért kifejezetten tápláló és egészséges a fogyasztása.[2][3] Ma már nagyon sok országban árulnak alpakahúst, de a leggyakoribbnak és legáltalánosabbnak továbbra is Dél-Amerikában számít a fogyasztása, más országokban még mindig a különlegességek közé tartozik, ezért az ára is magasabb.
↑Wheeler, Dr Jane (2001. december 1.). „Genetic analysis reveals the wild ancestors of the llama and the alpaca”.Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences268 (1485), 2575–2584. o.DOI:10.1098/rspb.2001.1774.PMID11749713.PMC1088918. 0962-8452 (Paper) 1471-2954 (Online).
.jpg)
