AzAlmagesztKlaudiosz Ptolemaiosz (i. sz. 150 körül)alexandriaigörögmatematikus,csillagász, geográfusNagy Könyv, vagy más források szerintA legnagyobb című műve. A mű eredetileggörögül íródottμαθηματικἠ σύνταξις (Mathématiké Szüntaxisz, „Matematikai értekezés”) címen, amelyet később új címen (Hè Megalè Syntaxis, „A nagy értekezés”) terjesztettek. Később eljutott az arab országokba, ahová aRómai Birodalom bukása után a tudomány és a kultúra művelése áttevődött és ittarab nyelvre fordították. Az arab címeالمجسطي الكتاب,al-kitabu-l-mijisti vagy rövidenal-mijisti, azaz Nagy Könyv lett. Ez került aközépkorban visszaEurópába, ahollatinra fordították, a címét viszont nem értelemszerűen, hanem az arab kifejezés latinosításával Almagesztnek hagyták meg.
A csillagászok számára ez a mű jelentette az ókori csillagászati világkép összegzését, a keresztény világnézet alapjául szolgálógeocentrikus világkép legelső teljes körű tudományos igényű leírását. A könyvben lefektetett számítások alapján abolygók mozgásának addigi legtökéletesebb leírásával szolgált.
A mű másik nagy jelentőségű hagyatéka a csillagászok számáraHipparkhosz csillagpozícióinak újraközlése. Hipparkhosz több mint ezer csillagekliptikai koordinátáit és fényességadatait mérte ki és rögzítette, ám az ő munkásságának írott emlékei javarészt elvesztek. Ptolemaiosz viszont rögzítette az Almagesztben, így a világ számára fennmaradt az ókori világ csillagos egének tudományos pontossággal leírt képe. A fényességbecslések jelentősége máig hat: a csillagászok ma is a hipparkhoszi-ptolemaioszi fényességmérési rendszert, a csillagokmagnitúdó alapján történő osztályozását használják.
Az Almageszt nemcsak csillagászati mű volt, hanem a matematikusoknak is tartogatott alapvetéseket. A mű a legkorábbi fennmaradt írásos emlék atrigonometriai számításokról.
VII. és VIII. Könyv: az álló csillagok mozgása, a tavaszpont precessziója, valamint egy csillagkatalógus 1022csillag pozíciójával éscsillagképekkel. Ez a könyv vezeti be acsillagászatban ma is használatos, a csillagokat látszó fényességük alapján besorolóosztályozási rendszert
IX. Könyv: az ókorban szabad szemmel is megfigyelhető öt bolygó keletkezésének modellje és aMerkúr keringésének megfigyelési adatai
