Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a vasúti hídról szól. Hasonló címmel lásd még:Algyői híd (egyértelműsítő lap). |
| Algyői vasúti Tisza-híd | |
 | |
| Az Algyői vasúti Tisza-híd 2009 januárjában | |
| Elhelyezkedése | Algyő,Magyarország |
| Áthidalt akadály | Tisza |
| Szerkezettípus | rácsos híd |
| Funkció | vasúti híd |
| Legnagyobb támaszköz | 104 m |
| Nyílások száma | 3 |
| Teljes hosszúsága | 470 m |
| Átadás ideje | 1870,1902,1947,1960 |
| Elhelyezkedése | |
  Algyői vasúti Tisza-híd Pozíció Magyarország térképén | |
 é. sz. 46° 21′ 06″,k. h. 20° 12′ 14″46.351666666667,20.2037546.351667°N 20.203750°EKoordináták:é. sz. 46° 21′ 06″,k. h. 20° 12′ 14″46.351666666667,20.2037546.351667°N 20.203750°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazAlgyői vasúti Tisza-híd témájú médiaállományokat. | |
AzAlgyői vasúti Tisza-híd Algyő északi részén aTisza fölött teremt összeköttetéstCsongrád-Csanád vármegye két megyei jogú városa,Szeged ésHódmezővásárhely között. A vasútvonal1870-es átadása óta elhasználódás vagy háborús pusztítások miatt a hidat többször is átépítették, legutóbb1976-ban.
A hidat azAlföld–Fiumei Vasút részeként építették1868 és1870 között, kezdetben vegyes szerkezetű volt. Az ártéren fából ácsolt szerkezeten futott a pálya, míg a 104 méteres támaszközű, acélszerkezetű mederhíd a korszak legnagyobbjai közé tartozott.1870.november 16-i megnyitásakor pedig az ország legnagyobb támaszközű acélhídja volt. A híd szerkezeti elemeit astájerországiGrácban gyártották.1884-ben az átkelőhely aMÁV tulajdonába került. A 20. század elejére az ártéri híd faelemei annyira tönkrementek, hogy a hidat teljesen újjá kellett építeni. Az új átkelőhelyet 25 méterrel délebbre kezdték építeni. Az ártéri fahidat rácsos, alsópályás acélhíddal váltották ki. A meder feletti régi acélhidat újrahasznosították, amikor az új hídfők elkészültek, akkor az acélszerkezetet a régi pillérekről mindössze 6 óra alatt egyszerűen áttolták az újakra.[1] Az átépített híd 150 méterrel hosszabb lett elődjénél, a forgalom1902.október 14-én indulhatott meg a két part között. A keleti oldal ártéri hídjába egy felnyitható részt is építettek, hogy aTisza az akkor még sűrű hajóforgalom számára magas vízállás esetén is járható maradjon. A20. század első éveiben a mederhidat több helyen is megerősítették, hogy a megnövekedett vasúti forgalom okozta többletterhelést viselni tudja. Azelső világháborút követő alföldi harcokat az átkelőhely sérülés nélkül vészelte át.
Az első világháborút követően Hódmezővásárhely és Szeged között futó országút forgalmát is a hídra terelték, hogy a kis kapacitású algyői kompot kiváltsák. Ennek érdekében a sínek közötti részt fával burkolták. 1935-től kezdve vegyes vasúti-közúti hídként szolgált a létesítmény. Amásodik világháború már komoly károkat okozott a hídban.1944.október 8-án a hátráló német csapatok a mederhidat felrobbantották, az acélszerkezet aTiszába rogyott.1946-ban hidraulikus emelők segítségével láttak hozzá a hídroncs kiemeléséhez. A 20 méter mélyen fekvő acélszerkezetet eredeti magasságába emelték, majd a robbantás során tönkrement részeket kicserélték. A forgalom a robbantást követően alig 2 évvel,1946.november 19-én indulhatott meg újból. A híd azonban a vizsgálatok szerint alkalmatlan volt az egyre növekvő forgalom kiszolgálására. Az 1950-es években elvégzett laboratóriumi próba szerint az acélszerkezet anyagának szakítószilárdsága jóval a biztonságos határérték alatt volt, ezért döntés született a mederhíd teljes cseréjéről.
Az új hídszerkezetet a szegedi parton szerelték össze. A félkész szerkezetet félig egy uszályra tolták, a parton maradt részéhez pedig hozzáépítették a következő szerkezeti egységet. A régi hídszerkezetet az egykor már alkalmazott oldalirányú eltolással emelték ki helyéből, a pillérekre pedig uszályokról csúsztatták be az elkészült új mederhidat. A felújítás után mederhídon a korábbi fa úttest helyettvasbeton útpálya épült. Az új híd1960-ban nyílt meg.1974-ben alig kétszáz méterre délre elkészült azalgyői közúti Tisza-híd, ettől kezdve a híd csak a vasúti közlekedést szolgálta.1976-ban kicserélték az addigra már elöregedett ártéri híd elemeit is.[2]
A híd jelenleg is aSzeged–Kötegyán-vasútvonal forgalmát szolgálja. Legutóbb2008-ban került sor felújításra, akkor az ártéri hídszerkezet korrózióvédelmét végezték el.ASzeged–Hódmezővásárhely tram-train projektjének kivitelezéséhez kapcsolódó vágányzár során 2018-2021 között többe között a sarupárok cseréje, pillérmegerősítés, valamint a mederi hídon kereszttartó megerősítés történt. Ezeken kívül új vasúti pályát és festést is kapott.[3] A hídon engedélyezett sebesség: 100 km/h.
