Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Algyógy(Geoagiu, Gergesdorf) | |||
 | |||
| Algyógy látképe északnyugatról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hunyad | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Geoagiu | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Vasile Cărăguț (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Párt), 2016 | ||
| Irányítószám | 335400 | ||
| Körzethívószám | 0x54[1] | ||
| SIRUTA-kód | 89561 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2809 fő(2021. dec. 1.)[3]+/- | ||
| Magyar lakosság | 16 (0%, 2021)[4] | ||
| Község népessége | 5087 fő(2021. dec. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 32,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 217 m | ||
| Terület | 155,69 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 55′ 12″,k. h. 23° 12′ 00″45.92,23.245.920000°N 23.200000°EKoordináták:é. sz. 45° 55′ 12″,k. h. 23° 12′ 00″45.92,23.245.920000°N 23.200000°E | |||
 | |||
| Algyógy weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazAlgyógy témájú médiaállományokat. | |||
Algyógy (románulGeoagiu ['dʒo̯adʒju],németülGergesdorf) városRomániában,Erdélyben,Hunyad megyében.
AMaros jobb oldali mellékvize, aGyógy-patak mentén terül el, azErdélyi-érchegység lábánál.Dévától 27 km-re északkeletre fekszik.
Nevét aGyógy-patakról kapta, a patak neve pedig a magyardió főnévből való,-d képzővel. Előtagja nem a maiFelgyógytól különböztette meg, annak neveDiódéval párhuzamos. Történeti névalakjai:Gyog (1271),Dyod ésDyog (1397),Aldyogh (1407),Algyogh (1412),Aldyod (1439),Alsodyod alio nomine Alsoffalwa (1444 körül),Zsoázs (1850),Unter-Gyógy ésGeoagiul de Jos (1854).
Oklevélbeli említése először Mihály vajda1271-ben kelt birtokadományozó levelében fordul elő, amely András gyógyi ispánt említi. UradalmátZsigmond király1397-ben Máramarosi Gurzónak, Iván fiának adományozta, de1404-ben visszavette, és felét a Töreki családnak, felét pedig Illyei Dénes fiának, Jánosnak adta.Mátyás király1467-ben hűtlenség miatt elkobozta a birtokot Illyei Jánostól ésDengelegi Pongrác János erdélyi vajdának adományozta.
Várát először1467-ben említik, azt feltehetően a Pongrácz család építtette.1505-tőloppidumként említették. Az uradalom birtokosa1504-igCorvin János,1507-tőlNagy Radu,1517-tőlNeagoe Basarab havasalföldi fejedelem volt, akinek örököse1528-ban Algyógyfelfalubanortodox templomot is alapított.Szapolyai János1531-ben hadvezérének,ozsdolaiKún Kocsárdnak adományozta.1559-benIzabella királyné a várba menekült a török elől. Ugyanő1557-ben vladikává (formális püspökség nélküliortodox püspökké) nevezte ki az algyógyi ortodox kolostorban élő Hristofort.[6]1562-benJános Zsigmond ostrommal vette vissza a töröktől és leromboltatta.
A17. századtól1918-ig két külön politikai községből, Algyógyfelfaluból és Algyógyalfaluból állt. A17. században a Kun család várkastéllyá alakítva újra felépítette várát. Az1684-ben készült leltár ebédlő és lakószobák mellett „feredőt” is említ benne.[7]1731 körül évi három országos vásárt tartott,Gergely,Gotthárd ésEgyed napján.[8]Református egyházát nemesek alkották, az1696-osvizitáció bejegyzése szerint „Az urak bejárnak a templomba, parasztság aki bejárjon nincs.”[9]1697-ben itt fejezte be román nyelvű énekeskönyvétViski János nevű református lelkésze.[10]1784-ben a parasztok feldúlták nemesi udvarházait.1786-ban 1559-en lakták, jogállásuk szerint 49%jobbágy, 38%zsellér, 3% nemes és 5 pap.
1848.november 21–22-én a Gheorghe Demian vezette román felkelők kúriáit kirabolták, református egyházának lelkészét, tanítóját és presbitereit, összesen 17 főt legyilkoltak. Amikor a helyszínre érkezett császári katonaság vezetője,Johann Nahlik százados leállította a pusztítást, a jelen lévőPetre Dobra ezt "reakciós tettnek" nevezte.
1892-benKuun Kocsárd helyi földbirtokos alapítványt tett, amelyen a Földművelési Minisztérium és azEMKE földműves iskolát hozott létreszékely diákok számára szarvasmarha-tenyészettel, fa- és gyümölcsfaiskolával.1900-ban a korábban 40-es diáklétszámot 60-ra emelték föl.1910-ben a község legnagyobb földbirtokosa az EMKE volt.1921-ben az iskolát a földreform részeként megszüntették, de a román állam később újraindította, és jelenleg Alexandru Borza Mezőgazdasági Kollégium néven működik.1908-ban a magyar állam a településtől nyugatra,Csigmótól északra megnyitotta vasmunkás tüdőbeteg-szanatóriumát, amely ma is működik.
AlgyógyalfaluHunyad vármegye egyik járásának székhelye és a 19. század végénortodoxesperesség központja is volt.[11]1880-tól működött benne gyógyszertár.[12]1906-ban, Kuun Kocsárd közbenjárására ide helyezték az egyik újonnan fölállított adóhivatalt.2000-ben várossá nyilvánították.[13]
A Gyógy-patak völgye román népviseletének jellegzetes darabja volt a hófehér, gyolcsvászon kendő, amelyet a nők a fejükön körbecsavarva viseltek. Gazdaságában a szarvasmarha-tenyésztésen kívül évszázadokon keresztül meghatározó volt és máig fontos szerepet játszik a gyümölcstermesztés. Algyógy vidéke Erdélyben a leggazdagabb dió tájfajtákban.[14] Ezenkívül Algyógyon és a környező falvakban nagy területen termesztenek kis szemű szilvát és nyári almát, amely a modern, nemesített almafajták elterjedéséig azAlföldön is igen keresett volt. Algyógyon1939-ben öt faiskola működött.[15]1957-ben kísérleti mezőgazdasági állomást létesítettek, amely főleg gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Az állomáshoz dolgozói számára épült aGyalmár és a vasútállomás közötti telep. Kőbányájában travertinmészkövet termelnek ki.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
 | |
|---|---|
 | |
.svg)
