Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza.I. e. 331-ben alapítottaNagy Sándor makedón király és egyiptomi fáraó, kinek halála után aPtolemaida-dinasztia székhelye lett annaki. e. 30-as bukásáig, valamintEgyiptom fővárosa egészen a641-es arab hódításig. A várost a Ptolemaida fáraók tették a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt azókori világ hét csodájának egyike, apharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, aMuszeion. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Kulturális és vallási csomópont, az ősikopt ortodox egyház hagyományos központja. Területe 2,679 km², lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én, amivel Egyiptom és egészÉszak-Afrika harmadik legnépesebb településeKairó ésGíza után.
III. (Nagy) Sándor alapítottai. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá. Évszázadokon át azókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt. Híres volt, mint a tudományok székhelye. A monda szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, ésHomérosz sorait idézte, amelyekbenPharosz szigetét említi; ez bírta rá, hogy ott építse meg a várost. A tenger és a Mareotisz nevű parti tó közötti homokos partszegélyen épült, Deinokratesz építész tervei szerint. 19 km volt a kerülete. Az előtte fekvő Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hosszú gáttal (Heptasztadion) a parthoz csatolták, így keletkezett a nyugati (Eunosztosz) és a keleti (ún. Nagy-) kikötő – ma is ez Alexandria két kikötője. A masszív Heptasztadiont idővel 500 méter szélesre növelte a tenger, ami folyton kavicsot és homokot rak le mellé. A két kikötőt összekapcsoló csatornák rég eltömődtek.
A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírűMuszeion, mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag 700 000 tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedettPoszeidón temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún.Kleopátra tűi, két karcsúobeliszk azi. e. 16. századból, amelyek egyike1878 ótaLondonban, másika pedig1880 ótaNew Yorkban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya).
A várostól délnyugatra a Serapeian állt amely arómai Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt s 200 000 tekercsből álló értékes könyvtárt foglalt magában. A Serapeion tágas helyiségében aKr. u. 4. században egy római praefectus, Pompeius,Diocletianus császár tiszteletére hatalmas oszlopot állíttatott, amely a romok között még ma is áll, és aPompeius oszlopa nevet visel. Egy darab vörös gránitból van faragva, melynek magassága 20, átmérője pedig 2 és fél méter. Akorinthoszi stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas.Napóleon Bonaparte tábornok rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik1798.július 2-án, a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók.
Az egész városnak azon a hatalmas területen volt a központja, amelyen derékszögben szelte egymást Alexandria két, 30 méternél is szélesebb főútja. Nagy romhalmazok, oszlopok és számos ciszterna jelzi még most az utak irányát. Nyugaton volt a föld alatti nagy Halottak városa (Nekropolisz), amely egészen az ún. Kleopátra fürdőjéig terjedt.
Az idők folyamán sok régimárvány- és gránitszobor került Rómába és későbbKonstantinápolyba, sok mást pedig a tenger öntött el. Mikor a rómaiakKr. e. 30-ban Alexandriát elfoglalták, a városnak körülbelül egy millió lakosa volt. Az alexandriai lakosság etnikai összetételét tekintve igen kevert volt: leginkábbgörögök, egyiptomiak és számoszsidó élt itt, azonkívül az akkor ismert világ minden részéből megfordultak itt.
.jpg)
