Ez a lap egy ellenőrzött változata
Alexander Salkind | |
Született | 1921.június 2.[1] Gdańsk |
Elhunyt | 1997.március 8.(75 évesen)[1] Neuilly-sur-Seine |
Állampolgársága | |
Gyermekei | Ilya Salkind |
Szülei | Michael Salkind |
Foglalkozása | filmproducer |
Sírhelye | Cimetière parisien de Bagneux |
Alexander Salkind (Danzig,1921.június 2. –Neuilly-sur-Seine,1997.március 8.) orosz származásúfilmproducer. Apja,Michael Salkind szintén producer volt. FeleségeBerta Dominguez D.mexikói író- és költőnő, akit azEl Moderno Barba Azul (1946) című film forgatásán ismert meg. Egyetlen gyermekük,Ilya Salkind szintén producer lett. A Kolumbusz, a felfedező (1992) című történelmi kalandfilm bukását követően Alexander Salkind visszavonult.Franciaországban hunyt el.
Alexander Salkind családja orosz származású volt, ő maga azonban Danzigban született. A város Gdańsk néven később Németországtól Lengyelországhoz került. Részben ezért Salkind olykor „hontalan”-ként beszélt saját magáról, aki végigutazta a világot, élete utolsó két évtizedét például főlegLondonban,Párizsban ésGenfben töltötte. AlexanderBerlinben nevelkedett. Négyéves volt, mikor édesapja, Michael Salkind producer irányításával elkészültA bánatos utca (1925) című némafilm,Georg Wilhelm Pabst alkotásaAsta Nielsen és az akkoriban még ismeretlenGreta Garbo közreműködésével. Ezt követően a Salkind család előbb Párizsba, majdHavannába, végülMexikóvárosba költözött. Mexikóban Alexander édesapja asszisztenseként dolgozott. Az1940-es évek első felében úgy érezte, elegendő tapasztalatot gyűjtött ahhoz, hogy producerként tekintsen magára, és előálljon egy saját filmmel. AzEl Moderno Barba Azul (A modern Kékszakáll, 1946) tulajdonképpen egy különlegessci-fi komédia volt, melynek főszerepét a neves komikus,Buster Keaton alakította. A forgatás időszakában Alexander megismerkedett Berta Dominguez D. mexikói író- és költőnővel.[2] A szerelem hamar fellángolt közöttük, és nem sokkal azEl Moderno Barba Azul amerikai premierje[3] után Mexikóvárosban összeházasodtak. A következő évben megszületett egyetlen gyermekük, Ilya Juan Salkind Dominguez.
Az1950-es években a Salkind család visszaköltözött Európába, ahol nemzetközi koprodukciókat sikerült megvalósítaniuk. ADie Tochter der Kompanie (1953) a magyar származásúGéza von Bolváry rendezésében készült, azAusterlitz (1960) pedigAbel Gance irányításával született meg. Utóbbi mű főszerepeit olyan kitűnő művészek játszották, mint példáulPierre Mondy,Martine Carol,Claudia Cardinale,Vittorio De Sica,Jean Marais,Michel Simon,Jack Palance,Jean-Louis Trintignant ésOrson Welles. Welles mint rendező is dolgozott Salkindék számára, amikor filmet forgatottFranz Kafka ismert regényéből:A per (1962) főszerepeitAnthony Perkins,Jeanne Moreau,Romy Schneider és maga a rendező alakították. Kitűnő szereposztás jellemezte a klasszikus spanyol író,Miguel de Cervantes élete alapján1967-ben forgatott filmet is: a címszereplőtHorst Buchholz formálta meg, partnerei között voltGina Lollobrigida,José Ferrer,Louis Jourdan,Fernando Rey ésFrancisco Rabal.
Az1960-as évek végén Ilya is bekapcsolódott a családi üzletbe. A fiatalember eredetileg ugyan színész szeretett volna lenni, ám hamar kiderült, hogy ahhoz nincs sok tehetsége. Falta viszont a filmeket, tizenéves korában állítólag hetente 12 filmet nézett meg a mozikban. Tulajdonképpen már aCervantes forgatásán is részt vett, de inkább csak kisegítőként. Rövidesen egyre nagyobb részt vállalt a munkából. Állítólag ő javasolta édesapjának, hogy a következő produkciójukhoz szerződtessék leKirk Douglast. AJules Verne regénye alapján készültThe Light at the Edge of the World (1971) című kalandfilmben Douglas mellett szerepet vállaltYul Brynner,Samantha Eggar,Renato Salvatori,Massimo Ranieri és Fernando Rey is. JavarésztBudapesten forgatták az Alexander Salkind számára oly kedves Kékszakáll-téma újabb filmváltozatát, ezúttalRichard Burton főszereplésével. AKékszakáll (1972) ugyan elég rossz kritikákat kapott, ám anyagi sikere lehetővé tette egy újabb látványos kalandfilm megvalósítását, amelyId. Alexandre DumasA három testőr című népszerű regényének sokadik filmváltozata volt.Richard Lester rendező az 1970-es évek egyik legnagyobb sztárparádéját dirigálhatta: a fontosabb szerepeketMichael York,Oliver Reed,Richard Chamberlain,Frank Finlay,Charlton Heston,Christopher Lee,Raquel Welch,Faye Dunaway,Jean-Pierre Cassel,Geraldine Chaplin ésSimon Ward játszották. A producerek úgy döntöttek, hogy eredeti tervükkel ellentétben nem egész estét betöltő, kétrészes filmként hozzák forgalomba az elkészült produkciót, hanem két önálló filmként küldik mozikba. Az ötlet bevált, mindkét rész –A három testőr, avagy a királyné gyémántjai (1973),A négy testőr, avagy a Milady bosszúja (1974) – hatalmas sikert aratott az egész világon, ráadásul a kritikák is kedvezőek voltak. A Salkind família olyan üzleti vállalkozássá nőtte ki magát, amellyel immár komolyan számolni kellett a filmvilágban. A sikertörténetre ugyan némi árnyékot vet az a per, melyet a becsapott sztárok indítottak a producerek ellen, mivel ők csak egy film után kaptak gázsit, holott valójában kettőt forgattak velük. Az ügy a színészek győzelmével zárult. Innentől kezdve azonban a pereskedések a Salkind produkciók gyakori kísérőjelenségévé váltak.
1973 decemberében Michael Salkind elhunyt. Alexander és Ilya következő közös, nagyszabású vállalkozása a népszerű képregény, aSupermanmegfilmesítése volt. Az első két részt ismét egyszerre készítették. A munkáraRichard Donnert kérték fel, aki le is forgatta az első filmet, és a második körülbelül ¾-ét, amikor Ilya lecserélte őt Richard Lesterre. Lester szinte semmit nem használt fel a második részhez Donner anyagaiból, hanem amire szüksége volt, újraforgatta. A harmadik részt ugyancsak Lester rendezte, ám az már csalódást okozott a rajongóknak, ezért Ilya eladta a jogokat aCannon Films cégnek, és a negyedik epizód már ott készült el. Alexander Salkind az1980-as években hivatalosan egyetlen produkcióban sem vett részt. Állítólag azonban ő állt aWhere is Parsifal? (1983) címűironikus film elkészítésének hátterében, mivel a forgatókönyvet a felesége írta, aki egyben a női főszerepet is eljátszotta. Partnerei:Tony Curtis,Peter Lawford,Donald Pleasence és Orson Welles. Szó volt arról, hogy Alexander Salkind is közreműködik aKi segít a Mikulásnak? (1985) című film gyártásában, amely Ilya produkciója volt, ám végül nem vett részt aktívan a munkában. Szerepe volt viszontAlejandro JodorowskyA szivárványtolvaj (1990) című filmjének megszületésében, hiszen a forgatókönyvet ismét a felesége írta. A fontosabb szerepeketPeter O’Toole,Omar Sharif és Christopher Lee játszották. Alexander Salkind utolsó filmje aKolumbusz, a felfedező (1992) volt, amelyAmerika felfedezésének 500. évfordulójára készült, lényegében versenybenRidley Scott jubileumi filmjével, amely az1492 – A Paradicsom meghódítása címet kapta. A versengés vége az lett, hogy kereskedelmileg egyik produkció sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. Alexander Salkind számára ez akkora csalódást jelentett, hogy az idős férfi végleg visszavonult a szakmából. Ráadásul a Kolumbusz-film miatt saját fia és menye perelték be. Ilya szerint apja lényegében nem fizette meg a munkáját, felesége, Jane Chaplin pedig azt állította, hogy apósa tartozik neki 6,7 millió dollárral, melyet személyesen adott neki kölcsön a forgatás finanszírozásához. Az alperes arra hivatkozott, hogy hivatalosanPárizsban él, ezért nem állítható bíróság eléKaliforniában, ráadásul a film elkészítésében részt vállalt cégek sem amerikai illetőségűek. A peres ügy miatt apa és fia eltávolodtak egymástól. Két évvel később békültek ki, miután kiderült, hogy az idősebb Salkindleukémiás. Alexander Salkind 1997. március 8-án hunyt el a franciaországi Neuilly-sur-Seine-ben.