Vannak olyan flektáló nyelvek is, amelyekben már nincs névszóragozás, vagy csak nyomai maradtak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó névszóragozásról és esetekről, tehát alanyesetről sem. Ilyenek például azújlatin nyelvek (arománon kívül) vagy azangol nyelv.
Aragozó nyelvekben, akár flektálók, akár agglutinálók, általában minden esetet esetrag fejez ki. Az alanyesetet az jellemzi, hogy egyes nyelvekben nincs testes ragja, legalábbis egyes szókategóriák esetében. Ezért egyes grammatikákban ekkor ∅ (nulla) ragról van szó. Amagyar például olyan nyelv, amelyben minden névszónak ∅ ragja van alanyesetben, pl.osztály,fiúk.[6]
Aközép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák,horvát,montenegrói,szerb), a ∅ rag csak amássalhangzóra végződőhímnem egyesszám alanyesetű névszókra jellemző (pl.pjevač ’énekes’). A többi szókategóriának van jellegzetes testes ragja alanyesetben. Egyes számban ezek nőnemben-a (žena ’nő, asszony, feleség’), semlegesnemben pedig-o vagy-e:kolo ’kerék, körtánc’,viječe ’tanács’ (intézmény). Többes számban tipikus ragok hímnemben az-i(pjevači), nőnemben az-e(žene), semlegesnemben pedig az-a (kola,viječa).[7]
A román nyelvben is ∅ ragja van egyes szám alanyesetben a mássalhangzóra végződő szavaknak, de az ilyen végződésű semlegesnemű szavaknak is, pl.prieten (hn.) ’barát’,tren (sn.) ’vonat’. Ilyen nemű és számú más szavaknak-u a ragja alanyesetben, pl.codru (hn.) ’erdő’,tablou (sn.) ’kép’. Nőnem egyes számban jellegzetes az-ă (frumoasă ’szép’). Többes számban tipikusak hímnemben az-i(prieteni), semlegesnemben az-uri(trenuri), nőnemben az-e(frumoase).[8]
Egyes névmásokat úgy ragoznak, mint a főneveket és a mellékneveket, például a magyarban abirtokos névmásokat, más névmásoknak viszont, például aszemélyeseknek, minden itt említett nyelvben egészen különböző alakjuk van alanyesetben, mint a többiben:
Egyeshatározók is lehetnek alanyesetűek, amennyiben úgy tekintik, hogy az esetet csak a rag határozza meg:
(magyarul)Úgy feküdt, mintegy halott,„[…] mintszövetségi kapitány utazott a csapattal”,[17]Betegség miatt zárva;[18]
(montenegróiul)Gladan je kaovuk ’Éhes, mint egy farkas’.[4]
A román grammatikákban ezzel ellentétben, mivel atárgyeset alakja azonos az alanyesetével, azelöljárószóval ellátott ilyen alakú névszókat mind tárgyesetűeknek tekintik.[19]
Egyes nyelvekben, mint a magyarban vagy a közép-délszláv diarendszerhez tartozókban, azértelmező esetben egyezik az alaptagjával, tehát csak akkor alanyesetű, ha az alanyé:
(montenegróiul)I gradBerane ima svojih problema ’Berane városnak is megvannak a maga gondjai’.[4]
Ezzel szemben a mai román nyelvben az értelmező mindig alanyesetben áll:Moș (A.)Vasile (A.)era un cărpănos […] ’Vasile bácsi fösvény alak volt […]’,Dar asta nu mă privește pe mine (T.),băiat (A.)din Humulești ’De ez nem érdekel engem,humulești fiút’ (Ion Creangă).[21]
A románban alanyesetű is lehet az ún. „állítmány-kiegészítő”, mely a magyar grammatikákban általábanállapothatározónak felel meg:Copiii aleargăvoioși ’A gyerekek vidáman futkároznak’,Îi zicSandu ’Sandu-nak hívják’.[22]
Az alanyeset sajátjamondattani funkció nélküli szavaknak is. A magyarban ilyenek megszólításokként lehetnek jelen tagolt mondatban (pl.„Aludj el szépen,kis Balázs”) vagy tagolatlanban (Kati!,Édes szép hitvesem!), valamint felkiáltásként tagolatlan mondatban:Segítség![23] A megszólításokra ez nem érvényes azokban a nyelvekben, amelyekben vanmegszólító eset, mint a közép-délszláv diarendszer nyelveiben vagy a románban. Az előbbiekben mindegyik hímnemű és nőnemű főnévnek van egyes számban saját raggal kifejezett megszólító esete,[4] a románban csak egyeseknek.[24]
Az alanyeset alakja igen gyakori az itt említett nyelvekben címekben, feliratokban, nevekben, elnevezésekben:
(magyarul)Hamlet,Antikvárium,Női és férfi cipők;[23]
(montenegróiul)bijelo vino ’fehérbor’,Sveti Petar ’Szent Péter’,Hotel „Bijela ruža“ ’Fehér rózsa szálloda’,Jadransko more ’Adriai-tenger’,Sjedinjene Američke Države ’Amerikai Egyesült Államok’.[4]
Bokor József. Szóalaktan. A. Jászó Anna (szerk.)A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007.ISBN 978-963-8144-19-5. 254–292. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)
(montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip.Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010.ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)
(románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe.Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten:Dexonline. DTL (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)
(magyarul) Cs. Nagy Lajos. Mondattan. A. Jászó Anna (szerk.)A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007.ISBN 978-963-8144-19-5. 321–344. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)
(magyarul) Kálmánné Bors Irén – A. Jászó Anna. Az egyszerű mondat. A. Jászó Anna (szerk.)A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007.ISBN 978-963-8144-19-5. 345–436. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15)
