Azakvakultúra (más névenvízművelés[1]) tengeri és édesvízi növények és állatok kontrollált körülmények közötti tenyésztését jelenti.[2]
Atengeri ésédesvízihalak tenyésztése mellett magában foglalja apuhatestűek ésrákfélék tenyésztését is. Módszerei sokfélék: nyitott vagy zárt, extenzív vagy intenzív tenyészetekben, a szárazföldön lévő tavakban vagy medencékben, illetve part menti vizekben, vagy a part menti nyílt vizekben végzik.[3] A lehalászás miatt fogynak a szabadon élő vízi állatok, ezért az akvakultúra egyre fontosabbá válik.
Az akvakultúra a leggyorsabban növekvő állati eredetű élelmiszert előállító gazdasági ág, az 1970-es évektől évi 9,2%-os növekedési arányt ért el. A vezető szerepet a termelésbenKína tölti be, a megtermelt biomassza (ide értve a vízi növényeket is) 45,7 millió tonna volt2000-ben, ennek a mennyiségnekKína a 71%-át állította elő.[4]
Algatermesztés vegyészeti, gyógyszerészeti célokra, élelmiszernek és takarmánynak
Hal-, kagyló-, rák- és garnélatenyésztés (tenger gyümölcsei) élelmiszernek
Különféle vízi állatok tenyésztése a szabadon élő állományok gyarapítása céljából. Az itt nevelt állatokat egy bizonyos méret elérése után szabadon eresztik
A akvakultúra keretei között tenyésztett élőlények közül az 1990-es évektől a halfajok emelkednek ki, illetve magas a puhatestűek és a vízi növények aránya is. A ráktenyésztés az 1990-e évektől, az egyéb vízi állatok (pl.: krokodil, teknős, béka) tenyésztése 2000-től számottevő. Az ezredfordulón mintegy 210 állat- és növényfajt termesztettek akvakultúrában.
Akvakultúrás termelésben előállított legnagyobb élőlénycsoportok (millió tonna, FAO, 2002)[5]
