Afrika a kb. 30 millió négyzetkilométernyi területével aFöld második legnagyobbkontinense a gyakori 7 kontinens szerinti felosztásban, más felosztásban a harmadik.[1] A szárazföldi területek 20%-át fedi le.[5]
1,46 milliárd fős népességével (2023) a második legnépesebb kontinens, és a világ népességének közel 18%-át adja.[1]
Afrikát kelet-nyugati irányban átszeli azEgyenlítő, észak-déli irányban a 0°-os kezdő hosszúságú kör. Az egyetlen kontinens, amely az északi és déli, keleti és nyugati félgömbön egyaránt elhelyezkedik.
Afrika alatinterra africa kifejezésből kapta a nevét, azókori rómaiak hívták így Afrika általuk ismert, északi partvidékét, ahol hasonló nevűprovinciát is alapítottak. Feltehetőleg a latinafrica („napfényes”) vagy agöröga phriké („nem hideg”) szóból ered. ASzuda-lexikon további lehetséges etimológiát is kínál, itt ugyanis a tengerjárókarthágóiak (aphroi) legendás királyaAphrosz, az egyikhalkentaur,Libüa apja. Lehetséges azonban, hogy ez a késői irodalmi mű már visszafelé gondolkodik, és Aphrosz nevével próbálja megindokolni a már létező Afrika nevet.
Afrika a geológiailag nem túl távoli időben – nagyjából húszmillió éven belül – két további részre szakad majd aKelet-afrikai árok mentén. A földrész aPangea feldarabolódása idején alakult ki a mai formájában, de magába foglalja az őskratonok egyikét is, így aföldtörténet folyamán a kontinens tulajdonképpen mindig is létezett.
A kontinens alapját képezőősföldet aföldkéreg megszilárdult darabjai alkotják. Kőzetanyaguk főleg a kristályosgránit. Ez az ősfölddarab feldarabolódott és megsüllyedt. Azóidőben és aközépidőben a nagy részét elöntötte atenger, és belőle 150 millió év alatt vastag, vízszintes üledékrétegek rakódtak le. Pl.:agyag,mészkő,homokkő. A terület (megemelkedése és tenger visszahúzódása után) vízszintes kőzetrétegekből álló táblás vidékké formálódott. Azújidő elején, aharmadidőszakban erőteljes kéregmozgások hatására a kontinens keleti és déli peremvidéke feldarabolódott. A vetődéses árkokban ma mély tavak sorakoznak. Atörésvonalak menténvulkáni tevékenység nyomán megolvadt kőzetanyag ömlött a felszínre, vulkánihegyeket emelve, takarókat alkotva (pl.:Kilimandzsárócsoport,Teleki-vulkán). Ezek kőzetanyaga abazalt. A harmadidőszakban emelkedett ki a kontinens egyetlengyűrthegysége, azAtlasz, azEurázsiai-hegységrendszer tagja. Ez a hegységrendszer az Afrikából kiinduló,Európán, majdÁzsián át főleg nyugati, keleti irányba húzódó, fiatal hegységekből álló óriási vonulat. Anegyedidőszak elejére kialakult a kontinens mai arculata. Ezután csupán keskeny tengerpartisíkságok képződtek. A szárazföld felszínét a külső erők munkája tovább alakította. A folyamat napjainkban is tart.
A kontinenst a tengerszint feletti magasság alapján Magas- és Alacsony-Afrikára osztják összesen nyolc, illetve kilenc földrajzi nagytájjal.
Magas-Afrika a földrész keleti és délkeleti részét foglalja magába. Felszíne magasan fekvőmedencékből ésmagasföldekből áll. A magasföldeketárokrendszerek tagolják ésvulkáni kúpok teszik változatossá. A mai felszín kialakításában avetődések (röghegységek,árkok) és az erózió játszott szerepet; a vulkáni tevékenység jelentősége kisebb. Nagytájai északkeletről dél felé haladva:
Ugyancsak magas táj a kontinens legfiatalabb hegysége,
azAtlasz is. Északnyugaton húzódó vonulatai hosszanti völgyeket ésfennsíkokat fognak közre.
Alacsony-Afrikához változatos formakincsű tájak tartoznak:
aSzahara kiterjedt táblás vidék, hatalmassivatag, aminek területén hazánk kb. 90-szer férne el. A fő felszínformáló erő itt a hőmérséklet-változás és a szél. A nagy hőingás elaprózza a kőzeteket, így alakulnak ki akősivatagok. A homokká kopott kőzettörmeléket a szél az egykori tavak kiszáradt medreiben dűnékbe rendezi. Csapadékos időszak emlékét őrzik azagyagsivatagok.
Szudánban a kristályos gránittömbök többhelyüttszigethegyekként emelkednek ki környezetükből. Vannak itt vulkáni kúpok, fiatal törmelékekkel fedett felszínek és magasföldek is.
Felső-Guinea, azaz aGuineai-öböl partvidéke változó szélességű, termékenyalföld, ami a folyóvölgyekben mélyen benyúlik a táblás vidékek közé.
aKongó-medence központi része megsüllyedt; ezt minden oldalról meredek peremküszöbök határolják. Egyetlen természetes kijárója azAtlanti-óceán felé nyílik. Folyói és mellékfolyói a lépcsős felszín miattzuhatagok sorozatával érik el a síkságot.
Földrajza rendkívül változatos, legmagasabb pontja aKilimandzsáró, melynek magassága 5895 méter, ugyanakkor aSzahara sivatagos területe 90-szer nagyobb hazánkénál.
Madagaszkár kivételével Afrika szigetei kis méretűek. Madagaszkár 595 ezer km²-es területével a Föld negyedik legnagyobb szigete,Grönland,Új-Guinea ésBorneó után. AzIndiai-óceánban helyezkedik el, a kontinenstől délkeletre, amelytől a 400 km szélesMozambiki-csatorna választja el.[19]
A kontinens legtöbb folyója a sok csapadékú egyenlítői tájakon ered. Afolyók, az óriásfolyamok a lépcsőzetes felszín miatt sok helyen zuhatagosak. Nemcsak a kontinens, hanem aFöld leghosszabb folyama is aNílus. AGuineai-öbölbe ömlőNiger a kontinens második legbővizűbb folyama. AZambézi hatalmas zuhataga 122 m magasból dübörögve zúdul le, ez aViktória-vízesés. Fontos és természetileg is érdekes folyó még azOkavango. AzEgyenlítő mentén elterülő hatalmas medencét aKongó vízrendszere hálózza be. Vízbőségét tekintve a Földünkön a második.Tölcsértorkolatát azapály-dagály mélyítette ki, amittengerjárásnak nevezünk.
Afrika nemcsak folyókban, hanem tavakban is gazdag. AKelet-afrikai árokrendszer keskeny, hosszú tavai közül a legnagyobb aTanganyika-tó. A kontinens legnagyobb, a Föld (aKaszpi-tenger és aFelső-tó után) harmadik legnagyobb tava a 68 870 km² területűViktória-tó. Ezt követi a Föld második legmélyebb tava, aTanganyika-tó (32 893 km²) és aMalawi-tó (29 600 km²).
Afrika területének legnagyobb része atrópusi övezetben van. Ebből következik, hogy a legforróbb kontinens. AzEgyenlítő mentén egész évben nagy a felmelegedés. Ennek hatására a légtömegek felemelkednek, ezért alacsony légnyomású öv jön létre. A felmelegedő és észak-déli irányban szétáramló légtömegek a 30. szélességi kör mentén leszállnak. Itt magas alégnyomás. A két öv között, az eltérő légnyomás hatására a földszín közeli levegőrétegekben állandó légáramlás jön létre. A trópusi övezet jellemző szélrendszere apasszát. A passzátszél állandó szél, amely az Egyenlítőnél felemelkedő meleg levegő helyébe áramlik a térítők felől. AFöld tengely körüli forgása eredeti irányából kissé eltéríti, ezért az északi félgömb északkeleti, a déli félgömbön délkeleti passzátról beszélünk. A trópusi övezetben háromféle éghajlat alakult ki.
Azegyenlítői éghajlaton állandóan magas a levegő hőmérséklete és páratartalma, kicsi a napi és évi hőingás. Egész évben sok a csapadék. Területén nagyon sűrűesőerdő nő. Az esőerdők talaja a gyenge termőképességű,humuszban szegénylaterittalaj. Egyenlítői éghajlatú tájak Afrikában aKongó-medence és aGuineai-öböl partvidéke.
Az egyenlítőtől északra és délre távolodva, aszavanna éghajlaton a hőmérséklet még mindig magas. Két évszak váltja egymást, egy esős és egy száraz. A csapadék nyáron hull. A hőingás és szárazság a térítőkerdős ligetes, majdfüves szavanna. A szavannák talaja hasonló az őserdeihez, laterit talaj, de magasabb humusztartalommal. Ilyen tájak:Szudán, a Kelet-afrikai magasföld, aKongó-medence északi és déli területei.
A térítők környékén az állandó leszálló légmozgás miatttrópusi sivatagi éghajlat alakult ki. Ezeken a tájakon is magas a hőmérséklet. A nagy nappali felmelegedést azonban éjszaka erős kisugárzás, lehűlés követi. Ezért nagy a napi hőingás. A napsütéses órák száma magas, a páratartalom alacsony. A csapadékszegény területen afélsivatagokban csak olyan növények élnek meg, amelyek alkalmazkodtak az erős fényhez, forrásághoz, jól tűrik a szelet, a csapadékhiányt. Állandó növényi élet csak ott alakulhat ki, ahol természetesen vagy mesterségesen vizet tudnak nyerni. Ezek azoázisok. A sivatagos tájakon valódi talaj nem képződik. Ilyen tájak: északon aSzahara, délen aKalahári.
AfrikaFöldközi-tengeri partvidéke és a kontinens déli pereme átmenetet képez a forró és a mérsékelt övezet között. Itt az éghajlatmediterrán. Itt közepes tápanyagtartalmú fahéjszínű talaj képződik.
Az éghajlati jellemzők azonban nemcsak az Egyenlítőtől északra és délre váltakoznak, hanem amagashegységekben függőleges irányban is. AKilimandzsáró-csoport 5000 méter fölé magasodó csúcsait már örökhó fedi.
Aszavannának több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna. A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld éslián nő az erdőben. A mocsaras területeken és az állóvizek partjainpapirusznád él. A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, depálmák is előfordulnak. A szavanna jellemző növényei: amajomkenyérfa, azolajpálma és azelefántfű. Ez a terület a nagyvadak és a vadászok paradicsoma.
A sziget nagyon régen elvált minden más kontinenstől. Indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinens. A nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken félsivatagi tüskés bozótok. Itt a lakosság ritka, az erdőpusztulás nem olyan nagymérvű, mint keleten, de jelen van. Errefelé ma is honos az égetéses-irtásos földművelés. A lecsupaszított talajt az erózió veszélyezteti. Gyakran előfordul, hogy úgy lepusztul a talaj, hogy ott már semmiféle növényzet nem tud megkapaszkodni. A folyókba mosódott hordalék meg a folyók mentén élőknek okoz sok gondot: árvízveszélyt, a kikötők feltöltődését. Az élővilága egyedi. Nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, 90% endemikus itt. Számos félmajomfajta honos, például a véznaujjú maki. További helyi állatfajták: tanrek, különböző cibetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkári mungó), denevérek, boakígyók, leguánok, kaméleonok. Afrikai nagyvad és mérges kígyó nincs.
Afrika területén számosnemzeti park létesült az elmúlt évtizedekben. A szakemberek felismerték, hogy a természeti környezet sok helyen veszélyben van, ezért megóvása fontos feladat.
Ghána nyugat-afrikai ország. Növényzete vidékről vidékre változik. AKakum Nemzeti Park trópusi őserdejében a lombsátoron át 30 méter magasságban vezet Afrika egyetlenhidakkal kombinált függősétánya. A 350 méter hosszú sétány a talajszinten indul, majd lassan emelkedik 12 emeletnyi magasságba – így szinte alattunk terül el azesőerdő, madártávlatból szemlélhetjük annak élővilágát. A park egyik különlegessége akuntanfa, melynek gyökerei a föld felett nőnek, így olyan, mintha gyökerestül kitépték volna.
A kontinens egyik leghíresebb nemzeti parkja, aTanzánia északi részén lévőSzerengeti rengetegemlősfajnak,madárnak ad otthont. Az esős évszakban agnúk csordái szétszóródnak a park déli részén, a dús füvűszavannán. Az esőzések elmúltával az állatok összegyűlnek, és megkezdik 800 km-es vándorútjukat a nyugati fás szavannák irányába, majd innen tovább észak felé. A hatalmas gnúcsapatokhoz csatlakoznak vándorlásaik során azantilopok,zebrák,elefántok,zsiráfok, nyomukban a ragadozók (oroszlánok,párducok) és a dögevők (sakálok,hiénák,keselyűk). Az esős időszak kezdetekor az állatok visszatérnek a füves szavannákra.
Tanzánia nyugati részén, aTanganyika-tó környékén vanMahale-hegyvidéki Nemzeti Park. A terület főlegcsimpánzairól híres. Ebben a hegységben él Tanzánia legismertebb csimpánzcsapata, kb. ezer egyed. Életmódjukat a világ minden tájáról érkező tudósuk kutatják, és a látogatók is megfigyelhetik őket.
A Dél-afrikai Köztársaságban található a híresKruger Nemzeti Park, amely az „öt nagy” afrikai állatnak ad otthont (oroszlán, elefánt, kafferbivaly, rinocérosz, leopárd).[22]
Az éjszakai műholdas kép (1994-1995) mutatja az afrikai vidéki területek fejletlenségétLagos, Afrika egyik legnagyobb városaJohannesburg üzleti negyede
Annak ellenére, hogy a kontinens bőséges természeti erőforrásokkal rendelkezik, Afrika továbbra is a világ legszegényebb és legkevésbé fejlett országait foglalja magába, amely számos olyan ok következménye, amelyek magukban foglalják akorrupt hivatalnokokat és kormányokat, a sikertelen állami tervezést és vezetést, a nagy arányú írástudatlanságot és szakképzetlenséget, a politikai instabilitást, a gyakori törzsi és katonai konfliktusokat (apolgárháborúktól agerillaháborúkon át anépirtásig) stb.[23]
Afrikában a nagy kiterjedésűsivatagok,esőerdők a mezőgazdasági termelést csak kis területen teszik lehetővé. A kontinens kb. 6%-át művelik meg, és ez foglalkoztatja a kereső lakosság több mint felét.A mezőgazdaság nem tud lépést tartani a lakosság számának gyors növekedésével, mert a földművelés és az állattenyésztés módszerei az évszázadok során alig változtak. Az egy lakosra jutó élelmiszer-mennyiség így évről évre állandóan csökken. Ezt jelentős népességnövekedés is okozza.Atrópusi övezetben a növénytermesztés nincs évszakhoz kötve, hiszen mindig meleg van. Itt a csapadék évi mennyisége és eloszlása szabja meg, hogy mikor és mit termelnek.
Kétféle gazdálkodási mód jellemzi:
az egymás mellett megtalálható kezdetleges kapás földművelés;
A szárazszavannák ésfélsivatagok vidékén nomád pásztorkodás terjedt el. Az itt termesztett növények aföldimogyoró,cukornád,kukorica,gyapot,cirok. Itt az állatok száma gazdagságot is jelent, az állomány észszerűtlen növelése egy-egy területen túllegeltetéshez vezet. Ennek következménye a gyeptakaró elpusztulása, a talaj kiszáradása, elpusztulása, végső soron azelsivatagosodás. Ez is szerepet játszott aSzahara déli határán húzódó (éhségövezetnek is emlegetett)Száhel-övezet kialakulásában. Erre a folyamatra példa lehetNigéria. A korábban élelmiszert exportáló ország ma nagyszámú lakosságnak belső igényeit sem tudja kielégíteni.
A kontinens gyéren lakott területein az őserdő vagy szavanna egy részének felégetésével nyernek termőföldet. Ezt kezdetleges eszközökkel (ásóbot, kapa) fellazítják, Ha a talaj elgyomosodik, termőereje csökken, újabb termőterületeket vonnak művelés alá. Az itt termesztett növények aszőlő és acitrusfélék.Asivatagos öntözött területein termesztett növények adatolyapálma,gabona- észöldségfélék ésgyümölcsök.
Az afrikai országok bányászata a fejlett világ megnövekedett szükségletei miatt felgyorsult. Az ásványkincsek felkutatása, kitermelése jórészt külföldi vállalatok irányításával történik. A bányák legnagyobb része kivitelre termel. A feldolgozóipar viszont a kontinensek közül itt a legfejletlenebb, és a lakosságnak csak kis részét foglalkoztatja. Afrika területeásványkincsekben gazdag. A lelőhelyek feltárása és kiaknázása már a gyarmati időszakban megkezdődött. Egyes bányakincsek előfordulása világviszonyban is számottevő (pl.:kőolaj,földgáz,gyémánt,rézérc,bauxit,uránérc,arany,platina, ésfoszfát) Afrikában van aFöld vízenergia-készletének 25%-a, de avízerőművek megépítése, működtetése még a jövő feladata közé tartozik. Ezek nagyon költséges beruházások, amelyek lassan térülnek meg. A kontinens országai függetlenné válásuk után sem tudtak megfelelően iparosodni. Fejletlen vagy teljesen hiányzik az ásványkincseket feldolgozónehézipar, a korszerű ipari ágazatok kialakulásához pedig külfölditőkére és piacokra (felvásárló partnerekre) lenne szükség. A lakosság alapvető közszükségletei cikkekkel való ellátásában a hagyományoskézműiparnak van fontos szerepe (közszükségleti cikk pl. a ruha, a cipő).
Afrika vasúti közlekedése fejletlen. A vasútvonalakat még a gyarmati időkben a megszálló országok építették ki. Egyes helyeken a mai napig isgőzmozdonyok közlekednek, bár ez egyre kevésbé jellemző.
Afrika becsült lélekszáma 2023-ban 1 460 481 772 fő volt.[1] A lakosság 45%-a 15 éven aluli, anépszaporulat folyamatosan növekszik. Igen magas a gyermekhalandóság, ezer megszületett gyerekből 162 nem éri meg az ötödik életévét (Magyarországon 11 fő). Afrika népességének jóval több mint 30%-a lakik városban, és ez az arány évente 3-4%-kal nő. A szegényebb részeken az emberek kevesebb mint napi 1 dollárból élnek. A világ fejlett részéhez képest magas azanalfabéták száma – főleg az idősebb lakosság körében.[forrás?]
A kontinens népessége 1950-től 2017-re mintegy 5,5-szörösére nőtt (Európáé csupán 1,4-szeresére). Afrika lélekszáma a 20. század közepén még kevesebb mint fele (kb. 42%-a) volt Európa lélekszámának; 2017-ben már több mint másfélszer nagyobb volt, mint Európáé.[34]
Anyomornegyedben élők aránya a városi lakossághoz viszonyítva (forrás: ENSZ–Habitat, 2014)
0–10%
10–20%
20–30%
30–40%
40–50%
50–60%
60–70%
70–80%
80–90%
90–100%
nincs adat
ASzaharától délre Afrika zömének az őslakói a fekete bőrűek (→négerek). Jellemző külső tulajdonságaik: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajak, széles váll, sötét bőr, sötét, göndör haj. Egyik fő csoportjuk, aszudániak azEgyenlítőtől északra, míg a másik, abantuk e sávtól délre élnek.
Kisebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserdei élethez alkalmazkodott közép-afrikai vadászó-gyűjtögetőpigmeusok ésKalahári-vidékén élőbusmanok.
Az Észak-Afrikában élőarabok a fehér bőrű embercsoport tagjai. A kontinensmediterrán éghajlatú (északi és déli) tájaira európai bevándorlók telepedtek le. Ők kapcsolták be a kontinenst a világgazdaságba. A legtöbbfekete-afrikai országban ma is az egykorigyarmatosítók nyelve ahivatalos nyelv.
Afrikában a területéhez képest még viszonylag kevés ember él. A lakosság csaknem fele 15 éven aluli. Az átlagos népsűrűség alacsony, de vidékenként nagy eltérést mutat. A legsűrűbben lakott tája aNílus völgyeEgyiptomban (több mint 2000 fő/km²).[38][39] A tengerparti nagyvárosokban szintén sok ember él. Ugyanakkor asivatagok,esőerdők,magashegységek szinte lakatlanok.
Az északimediterrán partvidéket elhagyva, apusztákban még lehet látni szétszórtan álló, lapossátrakat. Ezekben élnek (éltek) abeduinok. A „bed” szó nomád pásztort jelent. Kb. 3000 évvel ezelőtt mégtevéket tenyésztettekArábiában. Itt Afrikában egy-egyoázis közelében verték fel sátraikat. Asivatagi kereskedelem fellendülése utánkaravánutakat kezdtek „ellenőrizni”. Portyázó csapataik rajtaütöttek akaravánokon (ezt a hadműveletet nevezték „ghaz” vának, és ebből származik arazzia fogalma). Sokan közülük még ma is pásztorkodással foglalkoznak,tevétkecskétjuhokat tenyésztenek. Amikor asztyepp kizöldül, délebbre húzódnak a sivatagba. A nyári szárazság idején visszatérnek a kultúrterületek közelébe. Országhatárokat nem ismernek, szabadon vándorolnak családjaikkal, állataikkal.
ASzahara belsejében élnek atuaregek. Sokáig asivatagkalózaiként tartották számon őket. Ma tevéikkelsót és élelmet szállítanak a délebbi tájaknomádnégertörzseinek. kék embereknek nevezik őket. A férfiak kék színű,tógaszerű vászonöltözéket viselnek.Fejüket fekete vászonkendővel tekerik körül, csak a szem vonala marad szabad. A férfiúság jele is a kendő, a fiúk 15–20 éves koruktól viselhetik.
Tanzániában ésKenyában élnek amaszájok. Valamikor ők voltak a kontinens egyik legharciasabb népe, rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Ma ők a legjobb vadnyomozók. A férfiak magasak, vállasak. Hajukat apró fonatokba fonják,gyöngyökkel díszítik. Öltözetük egyszerű színes lepel, a vállukon összefogva. Sarujuk állatbőrből készül. Fegyverzetük a hosszú, laposlándzsa, övükön bőrtokbannyilakat,tőrt viselnek. A maszáj nők kopaszok. Fülcimpájuk megnyúlt, mert fülüket különböző nagyságú és súlyú karikákkal aggatják tele. Nyakukon gyöngyfüzér gallért viselnek. Karjukat drótspirál díszíti.
A kontinens településformái a gazdálkodási típushoz, az éghajlati adottságokhoz igazodtak. Afélsivatagok,száraz puszták nomád népei mozgékony hajlékokat, változtatható szállásokat készítenek. Ezek a sátrak védenek napközben az erős napsütéstől, a porfelhőktől, gyorsan felállíthatók, szétszedhetők és szállíthatók. Afrika lakosságának jelentős részefalvakban él. A falvak gyakran sövénnyel körülkerített csoportos települések, melynek építőanyaga a természeti környezetből származik, és a gazdálkodási módot tükrözi: pl.: aberberek barlanglakásai, a szavannavidékeken élők pálmakunyhói vagy favázas, agyaggal tapasztott állandó épületei, azarabok lapos tetős, fehér kőházai.
Avárosok a tengerpartokon, bányavidékeken, amagasföldeken jöttek létre. Növekedésüket az utóbbi évtizedekben felgyorsította a falvak túlnépesedése és az elvándorlás. Az óriásivá duzzadt nagyvárosokban a bevándorolt népesség törzsek szerint elkülönülve, sok esetben az alapvető szolgáltatásokat is nélkülözőnyomornegyedekben él.
A kontinens országai szegénységük ellenére az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek. Nőtt az átlagos életkor, csökkent acsecsemőhalandóság. Ugyanakkor a törzsi és családi kötelékek szétszakadtak. A vidékek elszegényedtek. A munkanélküli fiatalok nagy része a városokban keres munkát.
Fekete-Afrikában a gondokat fokozza azAIDS rohamos terjedése is. Egyes területeken ez a lakosság 20%-át érinti, beleszámítva a gyerekeket is. Fekete-Afrika országai gazdasági nehézségekkel is küzdenek, eladósodtak. Külföldön értékesített termékeik bevételéből jelentős részt kell adósságaik törlesztéseik fordítani.
Afrika társadalmai változatosak, megtalálható itt azősközösség, de arabszolgaság, afeudalizmus, akapitalizmus, aszocializmus, és a posztmodern társadalom csírája is. Ez mind tükröződik a kultúrában.A fejlődést hátráltatják egyes elmaradott hiedelmek.[40]
Tánc Mali Nafadié falujában – videó
Fekete-Afrika nem a filharmonikusairól és a színházairól híres. Az igazi szórakozást itt az utca jelenti. Az utca az a képzeletbeli színpad, amelyen minden járókelő szereplő is egyben. Az állandóan változásban levő élet színdarabja van műsoron. Állandó a jövés-menés, és az utca történéseiről sem akar lemaradni senki. Ez a hatalmasszappanopera. Az asszonyok az utcán főznek, festik a kelmét, az autentikus afrikai szövetet, melyből hagyományos viseletük készül. Sok asszony a fején hordja az eladásra szánt portékáját, miközben folyamatosan az utcát járja. Az egész utca egy nagy, színes forgatag.
A családok kiterjedtek, nem három-négy személyből, hanem akár harminc-negyven-ötven főből állnak. Az afrikai ember szemében az életnek a közösség ad értelmet. Az afrikai kultúra a „mi” kultúrája, szemben az európai „én” kultúrájával. Az emberek élete a nagycsaládban válik teljessé, ahol mindent megosztanak. Ami az enyém, az a tied is, ami a tied, az az enyém is, ha egy nagycsaládhoz tartozunk.
A nagycsalád ugyanakkor nemcsak a vér szerinti rokonokat foglalja magában, hanem a közeli barátokat és a munkatársakat is. Így például a külföldiek is belekerülhetnek ebbe a családba, ha felvállalják a nagycsaládhoz való tartozásból eredő kötelezettségeket.[41]
Errefelé nem divat megsérteni a másikat vagy dehonesztáló kijelentést tenni valakire. Itt elég, ha huzamosabb ideig nem tesznek pozitív gesztust egymás felé és ebből tudják, hogy valami baj történt, rendezni kell a nézeteltérést. Ugyanakkor a társadalmat átszövi a korrupció, a lopás és nyerészkedés.[42]
Az idegenforgalom fontos gazdasági ágazat számos afrikai ország számára. A kontinensre irányuló turizmus is növekszik, de ennek ellenére világviszonylatban még igen csekély értéket mutat: 2013-ban az afrikai turizmus a világturizmus csak 4% -át tette ki.[43]
A kontinens legfőbb turisztikai célpontjai a 2010-es években: Marokkó, Egyiptom, Dél-Afrika, Tunézia és Zimbabwe.[44]
.svg)
.svg)
.jpg)
_per_capita_in_2017.png)
.png)
.jpg)
.jpg)
