Az 1970-es évek vége óta a történelmét kiterjedt háborúskodások jellemzik, beleértve apuccsokat, külföldi inváziókat, lázadásokat éspolgárháborúkat. 2021-ben atálibokszerezték meg újra a hatalmat, ezzel véget ért a2001–2021-es háború, az Amerikai Egyesült Államok leghosszabb háborúja.[8]
Az ország nevének jelentése: „az afgánok földje”. Egyes tudósok szerint az „afghán” név aszanszkritaśvakan vagyassakan szóból származik, amelyet aHindukus ősi lakóira használtak.[13] Azaśvakan szó szerint "lovasokat" vagy "lótenyésztőket" jelent.[14] Mások azonban, – például Ibrahim Khan, – azt állították, hogy az afgán szó abaktriaiból származik.[15]
Történelmileg az afgán nevet apastukra használták.[16]
A név arab és perzsa alakja: az „afġān”, először egy10. századi földrajzkönyvben, aHudud al-'Alam-ban jelenik meg.[17]
Az ország területének háromnegyed része hegyvidék. AHindukus csúcsai 4000–7000 méterig emelkednek; az ország legmagasabb pontja aNovsak (7485 m). Legalacsonyabb pontja azAmu-darja folyó mentén van, 258 m. Az ország középső részén a hegyek alacsonyabbak; a hegyvidék több ágra szakad. A hegyvidéket nagy szerkezeti vonalak mentén mélyen bevágódott völgyek szabdalják fel.
A HindukusbólIndiába aHajbár-hágón át vezet az út. Ezt a stratégiai pontot a környék minden, magára valamit is adó birodalma, illetve uralkodója megpróbálta ellenőrzése alá vonni. A Hindukusnak a hágó és az ország központi része közötti, keskeny szakasza aVāhān-hegység. Kabultól nyugatra aBāmijān és aKuhe Bābā hegyláncai húzódnak. A hegyvidék legnyugatibb gerince (északnyugaton) aSzaféd-Kāh, Az ország középső részéből délnyugatra nyúló gerincvonulat aHazardzsát.
Az északi határvidéklösszel borított síkság, illetve alacsony dombvidék. Kelet felé a hegyek azIndus medencéje felé lejtenek. Délen és délnyugaton azAfgán-medence lefolyástalan félsivatag; ennek aHelmand nagy kanyarjában elterülő része aDasti-Margo.
Az ország vízrajzát alapvetően a központi hegyvidék határozza meg: jelentősebb vízfolyásai – az ettől északra folyó, a Hindukusban eredőAmu-darja kivételével – ezen a hegyvidéken erednek és innen folynak szét a szélrózsa valamennyi irányába. Az Amu-darja 960 km hossza az ország északi határa.
További, fontosabb folyók:
Kabul (az azonos nevű fővároson át kelet felé; azIndus egyik legfontosabb mellékvize),
Helmand (délnyugatra, azAfgán-medencébe) – a Hazardzsáttól délre ömlik belé legnagyobb mellékvize, az Arghandah;
Az ország legnagyobb részének éghajlata szárazkontinentális, mivel aHindukus hegylánca elzárja az országot azIndiai-óceán felől érkezőmonszuntól. Ezeken a részeken mind az évszakos, mind a napi hőingás igen nagy. Eső jóformán csak márciustól májusig hullik. A déli-délnyugati rész félsivatag, illetvesivatag; aKabul folyó völgye és az északi határvidékmediterrán éghajlatú. A hegységekben az éghajlat értelemszerűen hegyvidéki; az ország területének jelentős része a hóhatár (4700–5200 m) fölött fekszik.
Wakhan-régióBand-e Amir Nemzeti Park, Afganisztán Grand Canyon-ja
Afganisztánban számosemlősfaj él. Ahópárducok, aszibériai tigrisek és abarnamedvék a magasan fekvő alpesi tundra régiókban élnek. Az ún.Marco Polo juhok a Wakhan-folyosó régióban élnek, az ország északkeleti részén. Rókák, farkasok, vidrák, szarvasok, vadjuhok, hiúzok és más nagymacskák népesítik be a keleti hegyvidéki erdővidéket. A félsivatagos északi síkságokon a vadon élő állatok közé tartoznak a különféle madarak, sünök és a nagyragadozók, például asakálok és ahiénák.[19] Gazellák, vaddisznók és sakálok élnek a déli és nyugati sztyeppei síkságokon, míg a déli félsivatagbanmongúzok ésgepárdok fordulnak elő.[19]
Azafgán agár egy őshonos kutyafajta, amely nagyobb sebességéről és hosszú szőréről ismert; nyugaton viszonylag ismertté vált.[20]
Afganisztánendemikusfaunája között megtalálható többek között az afgán repülő mókus (Eoglaucomys fimbriatus baberi), azafgán havasipinty, az afgán leopárdgekkó (Eublepharis macularius afghanicus), aWheeleria parviflorellus stb.
Számos régió védett területként van kijelölve; három nemzeti park van:
Band-e Amir (perzsa: بند امیر), Bamián tartományban található, AfganisztánGrand Canyonjaként jellemzik,[21]
Wakhan; a 2014-ben alapított park az egész Wakhan kerületet magában foglalja, aPamír-hegység és aHindukus közötti Wakhan-folyosó mentén,[22][23][24][25]
Nurisztán, a park a Pakisztánnal határosNurisztán keleti hegyvidéki részét foglalja magába.[26]
Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Bár a modern afgán államot1747-ben alapítottaAhmad Sah Durrani, az ország története a régmúltba nyúlik vissza. Ásatások azt mutatják, hogy a mai Afganisztán területén már 50 000 évvel ezelőtt emberek éltek, és a terület földművelő közösségei valószínűleg a legrégebbiek a világon.
Afganisztán egyedülálló találkozási pontja a különbözőindoeurópai civilizációknak, akik itt érintkezésbe kerültek és gyakran harcoltak egymással. Emiatt fontos helye a korai történelemnek. Az idők során a területen számos nép fordult meg, köztük árja (indo-iráni) törzsek. Sokan hódították meg, köztük amédek és aPerzsa Birodalom,Nagy Sándor,kusánok,heftaliták,arabok,török ésmongol népek. A jelenkorban sikertelenül próbálták meg leigázni abritek és aszovjetek, legújabban azamerikaiak és szövetségeseik. Másrészt az itteni népek többször meghódították az iráni fennsíkot és az indiai szubkontinenst és birodalmakat alapítottak ott.
I. e. 2000 és 1200 között indoeurópai nyelvűárják hatoltak át a mai Észak-Afganisztánon. Nem bizonyított, hogy ezek az árják innen erednének. De innen haladtak tovább dél feléIndiába és nyugatraPerzsiába és onnanEurópába. Közülük kerültek aMédia és azakhaimenida Perzsia uralkodói olyan nevekkel, mint Aryānām Xšaθra és Airyānem Vāejah. Az árják őshazájaként szóba jön mégAnatólia, Délkelet-Ázsia,Irán, Észak-India, attól függően, hogyan állapítják meg a vándorlás irányát. Később aszászánida és a még későbbi uralmak idején a területet "Erānshahr"-nak (perzsa Īrānšahr) hívták, ami szó szerint "az árják birtoka".
Bizonyos meggondolások szerint azoroasztrizmus is a mai Afganisztánban alakult ki i. e. 1800 és 800 között, mertZarathustraBalhban élt és halt meg. Balh városa ma Afganisztánban van. Ebben a régióban beszélték azavesztaiként emlegetett északkeleti iráni nyelvet a zoroasztriánizmus elterjedése idején. Az i. e. 6. század közepén aMédiát azAkhaimenidák átalakították Perzsiává, ennek a határai között volt a mai Afganisztán i. e. 330-ig, amikorNagy Sándor meghódította a vidéket. Nagy Sándor rövid megszállása utánhellenisztikus utódállamok, aSzeleukidák ésBaktria ellenőrizték a térséget addig, amíg délnyugati részét India felől el nem foglalta egy időre aMaurja Birodalom, elterjesztette abuddhizmust errefelé, majd visszakerült a régió baktriai uralom alá.
ABala Hissar ősi fellegvára a középkorban, eredete az ókorba nyúlik vissza, Kabul (1879-es fotó)
Időszámításunk első 3 századában akusánok hatalmas birodalmának központja volt a mai Afganisztánban, akik támogatták a buddhista kultúrát. A kusánok aszászánidáktól szenvedtek döntő vereséget a harmadik században. Különböző helyi uralkodók címeikben továbbra is kusánoknak hívták magukat (ezeket hívják általában kusano-szászánidáknak), de ezek többé-kevésbé a szászánidáktól függtek. Az utolsó kusánokat, a velük részben rokon műveltségű, fehérhunok követték, akik 425-557 között aHeftalita Birodalmat e területre is kiterjesztették. A heftalitákatI. Huszrau verte le 557-ben, és visszaállította a szászánida uralmat Perzsia felett. A kusánok és a heftaliták maradványai alapítottákKabulisztán kis dinasztiáját, akiket kusano-heftalitáknak vagy Kabul-sahoknak hívnak, és később amuszlim seregek verték le őket.
A középkortól a tizenkilencedik századig ezt a vidéketHorászán részének tekintették. Horászán számos fontos központja a mai Afganisztánban van, mintBalh,Herát,Gazni,Kabul. Ebben az időszakban terjedt el aziszlám a térségben.
Az afgán régió több fontos birodalom központja volt, ilyen aszámánidák (875-999), agaznavidák (977-1187), aszeldzsuk törökök (1037-1194), aguridák (1149-1212) és atimuridák (1370-1506) birodalma. A gaznavidák időszakaGazni, a timuridák idejeHerát számára a fénykor volt.
1219-benDzsingisz kán elpusztította az országot. Uralmát azIlhánok örökölték, az ő uralmuk eltartottTimur Lenk (Tamerlán) hódításáig, aki egész Közép-Ázsia ura volt. 1504-benBábur, Timur Lenk és Dzsingisz kán leszármazottja megalapította aMogul Birodalmat Kabul fővárossal. Az 1700-as évek elején Afganisztánt különböző csoportok ellenőrizték: azüzbégek északon, aszafavidák nyugaton és a maradék legnagyobb részén a mogulok vagy önkormányzó helyi afgán törzsek.
1709-ben aGhilzai törzsből származóMir Wais Hotak megdöntötte és megölteKandahar szafavida kormányzóját,Gurgin kánt. Ezt követően legyőzte a perzsákat, akik Kandahár népét megpróbálták az iszlámszunnita irányzatáról asíitára téríteni. Kandahár vidékének ura maradt 1715-ös haláláig. Utódja fia,Mir Mahmud Hotaki lett. 1722-ben Mir Mahmud afgán sereget vezetett a maiIrán területén találhatóIszfahán ellen, kirabolta a várost és önmagát perzsa királlyá nyilvánította. A lakosság nagy többsége elutasította az afgán uralmat és fellázadt. Az afgánok helyiek ezreit ölték meg - beleértve több mint 3000 vallástudóst, nemest, meg a Szafavida-dinasztia tagjait – míg végül Perzsia új uralkodója,Nádir perzsa sah megdöntötte aHotaki-dinasztiahatalmát.
Ahmad Shah Durrani 1747 és 1772 között Afganisztán első királya
1738-ban Nadir sah és hadserege, soraiban négyezer afgánnal azabdalitörzsből, elfoglalta Kandahar körzetét. Ugyanebben az évben megszállták Ghazni, Kabul ésLahor városokat.1747.június 19-én Nadir sahot meggyilkolták, valószínűleg unokaöccse,Ali Qoli terve alapján. Ugyanebben az évben Nadir sah egyik katonai parancsnoka és személyes testőre, az abdali törzsből származóAhmad Sah Durrani összehívta az afgán törzsfőnökök tanácsát a helyzet megvitatására.[27] Az afgánok Kandaharban gyűltek össze és elismerték Ahmad sahot királyuknak. Azóta általánosan ezt az eseményt tekintik a modern Afganisztán megszületésének. Beiktatását követően törzsi nevét Durranira változtatta, ami agyöngyjelentésűperzsadurr szóból származik.
1751-ben a sah serege meghódította a mai Afganisztán területét, ezen felülPakisztánt,IránHorászán ésKúhisztán tartományait, valamint elérteDelhit Indiában.1772 októberében Ahmad sah lemondott és visszavonult Kandahár melletti otthonába, Marufba, ahol békében meghalt. Utóda a fia,Timur Sah Durrani lett, aki a fővárost KandahárbólKabulba telepítette át. Timur1793-ban halt meg és fia,Zaman Sah Durrani követte az uralomban.
Amanullah kán 1919-es trónra lépéséig erős volt a brit befolyás, ekkor azonban Afganisztán visszanyerte teljes függetlenségét a külügyek tekintetében. A brit intervenció idején az afgánok által lakott területet megosztották aDurand-vonal mentén. Ez a brit befolyás határa volt és ez lett később Afganisztán államhatára Brit-India, majdPakisztán felől. Így az afgánok (pastuk) lakta terület ma is Afganisztán és Pakisztán között oszlik meg.A stabilitás leghosszabb időszaka Afganisztánban1933 és1973 között volt,Zahir sah király uralma alatt.
Ahidegháborús stratégiának megfelelően1979-ben azEgyesült Államok kormányaJimmy Carter elnök ésZbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó vezetésével titokban megkezdte a kormányellenesmudzsahedek felszerelését és kiképzését a pakisztáni titkosszolgálatot (Inter Services Intelligence - ISI) is felhasználva. A helyi baloldali erők megsegítésére aSzovjetunió - hivatkozva a két ország között 1978-ban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésre -1979.december 24-én bevonult Afganisztánba. Az invázióban százezernél több szovjet katona vett részt, akiket támogatott az afgán kommunista erők százezernél jóval több katonája. A szovjet megszállás (különböző becslések szerint) 600 000 - 2 000 000 afgán civil halálához vezetett. Ötmilliónál több afgán menekültPakisztánba,Iránba és a világ többi részére. A nemzetközi nyomás és a mindkét oldal által elszenvedett nagy veszteségek hatására a Szovjetunió 1989-ben kivonult az országból.
AzAfgán Demokratikus Köztársaságból való szovjet kivonulás az Egyesült Államok ideológiai győzelme volt, amely három elnöki perióduson át támogatta a mudzsahedeket, hogy az olajban gazdagPerzsa-öblöt megóvja a szovjet befolyástól.
A szovjet erők kivonulását követően az Egyesült Államok és szövetségesei csak csekély segítséget nyújtottak a háborúban elpusztult országnak. A Szovjetunió 1992-igMuhammad Nadzsibullah elnököt, az afgán titkosszolgálat korábbi főnökét támogatta, ám ekkor az új orosz kormány megtagadta, hogy olajtermékeket adjon el a Nadzsibullah-rezsimnek. A harcok eredményeként az afgánelit nagy része elmenekült az országból. A mudzsahedinek győzelme után is folytatódtak a harcok, átmenetileg a helyi hadurak szerezték meg az államhatalmat. A folyamatos harcok csúcspontja1994-ben volt, amikor egyedül Kabulban 10 000 embert öltek meg. Káosz éskorrupció uralkodott a szovjetek utáni Afganisztánban, ebből emelkedett ki aTalibán. A Talibánt vallási-politikai erők alapították, és1996-ban elfoglalták a fővárost is.2000 végére atálibok elfoglalták az ország területének 95%-át, az ellenzék erői, a síitatádzsik ésüzbég kisebbséget tömörítőÉszaki SzövetségAhmad Sah Maszud katonai vezető irányításával csak az északkeleti országrészt,Badahsán tartományt tudta megtartani.[28] A Talibán asaría jogrendszer nagyon szigorú interpretációjáról ismert, amely a saría bevezetésével akarja elérni a célját, hogy egy14. századi teokráciát hozzon létre, ahol a nőknek nincsenek jogaik és mindenkinekmuszlimmá kell válnia. Ennek érdekében az iszlám erkölcsi és morális vezérelvei szerint kezeket vágnak le, embereket köveznek halálra.[29]
Atálibok hétéves uralma idején súlyosan korlátozták a lakosság szabadságát és az emberi jogokat, például betiltották nem csak a sajtót, hanem még a fényképezést is.[30] A nőket eltiltották a pénzkeresettől, a lányokat kitiltották az iskolákból és az egyetemekről. Az ellenszegülőket azonnal megbüntették. A kommunistákat szisztematikusan felkutatták és kézfejük vagy karjuk levágásával büntették őket. Említésre méltó, hogy2001-re szinte minden kiadásukat az ópiumtermesztésből fedezték.
A ISAF műveleti felosztásának térképe (2007-es állapot)
Az al-Káida sikeres merényletet hajtott végre 2001. szeptember 9-én az Északi Szövetség vezetője, Ahmad Sah Maszud tábornok ellen.[31] A néhány nappal ezt követő2001. szeptember 11-ei támadás után azEgyesült Államok hadjáratot indított azal-Káida terrorista szervezet kiképző táborainak elpusztítására Afganisztánban. Az Egyesült Államok katonái azt is feladatul kapták, hogy kényszerítsék aTalibán kormányát, adja kiOszáma bin Ládent és számos más al-Káida tagot. Az Egyesült Államok emiatt felvette a kapcsolatot korábbi afgán mudzsahedinekkel. Ugyanennek az évnek decemberében korábbi afgánmudzsahedinek és a diaszpóra vezetői találkoztakNémetországban és tervet fogadtak el az új afgán demokratikus kormány megalakítására, ennek eredménye voltHamid Karzai kinevezése az afgán átmeneti hatóság élére. Hamid Karzai pastu, az Afganisztán déli részén fekvő Kandahárból származik.
A2002-ben megtartott törzsfőnöki tanácskozás, aLoja Dzsirga Karzait elismerte Afganisztán ideiglenes elnökének. ANATO 2003 augusztusában átvette azNemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) főparancsnokságát. A2003-ban megtartott Loja Dzsirga új alkotmányt fogadott el, amely 2004 januárjában lépett hatályba. A 2004 októberében megtartott választásokon Hamid Karzai győzött és az Afganisztáni Iszlám Köztársaság elnöke lett. Képviselőválasztást 2005 szeptemberében tartottak. A Nemzetgyűlés - az első szabadon választott törvényhozás Afganisztánban1973 óta - 2005 decemberében ült össze, soraiban nőkkel. Az országban folytatódik az újjáépítés, harc aszegénységgel, a rossz infrastruktúrával, azaknákkal és más fel nem robbant harci anyagokkal, és a nagyméretűmáktermesztéssel ésópiumkereskedelemmel. 2017-ben rekordtermést, 9000 tonna ópiumot állítottak elő az országban.[32] A korrupció és gazdasági fejletlenség miatt az elmaradott afgán vidékek lakosságának nincs más lehetősége a megélhetésre, csak azópium. Afganisztán továbbra is heves politikai harcok színtere. Folytatódnak a tálib felkelők akciói, veszélyt jelentenek az al-Káida csekély maradványainak támadásai. 2007 elején a tálibok növekvő jelenlétére válaszul az Egyesült Államok növelte csapatai létszámát.2007.január 16-án számolt be azAssociated Press riportere, Robert Burns arról, hogy „Az Egyesült Államok tisztjei szerint a pakisztáni katonákkal való tálibellenes együttműködésben vak vezet világtalant.” Továbbá: „A felkelők támadásainak száma 300%-kal nőtt 2006 szeptembere óta, ami annak a következménye, hogy a pakisztáni kormány békeszerződést kötött az északiVazirisztán terület törzsi vezetőivel Afganisztán keleti határai mentén. Erről amerikai hírszerző tisztek számoltak be.”
Magyar katonák szinte a kezdetektől részt vesznek a NATO-hadműveletekben: először csak egy orvosi kontingens, majd 2003-ban egy lövészszázad is kiutazott. (Lásd:MH Tartományi Újjáépítési Csoport) Munkájuk főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból állt.
Az afgán fegyveres erőkben egy idő után már nem csak férfiak szolgáltak. A modern Afganisztán első női pilótája,Nilufar Rahmani 2013. május 14-én vette át kitüntetését.
Két amerikai tengerészgyalogos megosztja vizét egy fiatal afgán lánnyal a Hamid Karzai nemzetközi repülőtéren 2021. augusztus 21-én
2020 novemberébenDonald Trump amerikai elnök csapatkivonást rendelt el, aminek eredményeképpen 2021 januárjában már csak 2500-2500 amerikai katona állomásozott az országban. Ezt követően törvénybe iktatta a teljes amerikai csapatkivonást, ennek következtébenJoe Biden amerikai elnök 2021 áprilisban bejelentette, hogy még az év szeptemberéig kivonják a csapataikat az országból.Jens Stoltenberg NATO főtitkár 2021. április 14-én bejelentette, hogy a szövetség május 1-jéig megkezdi csapatainak kivonását Afganisztánból. Nem sokkal azután, hogy a NATO csapatok elkezdték a kivonulást, atálibok offenzívát indítottak az afgán kormány ellen, és gyorsan előrenyomultak az összeomló afgán kormányerők által. Alig három hét alatt az ország jelentős területét és a tartományi székhelyeket elfoglalták. A tálibok 2021. augusztus 15-én foglalták elKabul-t. Számos külföldi diplomatát, az afgán kormánytisztviselőit, köztükAshraf Ghani elnököt evakuálták az országból, valamint sok afgán civil kísérelt meg velük együtt elmenekülni az országból. Másnap megalakult egy magas rangú államférfiak vezette nem hivatalos „koordinációs tanács”, amely az Afganisztáni Iszlám Köztársaság állami intézményeit a tálibokhoz ruházta át. Augusztus 17-énAmrulla Száleh alelnök kikiáltotta magát ideiglenes elnöknek, és bejelentette, hogyAmád Masszoudal együtt tálib ellenes frontot hoznak létre több mint 6000 katonával aPandzsír-völgyben. Szeptember 6-ára azonban a tálibok átvették az irányítást Pandzsír tartomány nagy részén, az ellenállók pedig visszavonultak a hegyekbe. Végül szeptember közepén Száleh és Masszoud feladták a völgyet és a szomszédosTádzsikisztánba menekültek.[33][34]
Egy amerikai katonai kutató intézet szerint 2001 és 2021 között 176 ezer ember vesztette életét a konfliktusban, köztük 46 319 civil.[35] Egy másik intézet szerint több mint 210 ezer ember vesztette életét a háborúban. A 2001-es inváziót követően több mint 5,7 millió menekült tért vissza Afganisztánba. 2021-ben azonban 2,6 millió afgán maradt menekültként, elsősorbanIránban ésPakisztánban, további 4 millióan pedig más országokban.[36]
A 2021. szeptember 7-én felálló tálib kormánytHibatulla Ahundzáda emír ésHászán Akhund megbízott miniszterelnök vezették. Ennek következtében két kormány alakult ki. Ade jure Afganisztáni Iszlám Köztársaság,Amrulla Száleh vezetésével és ade facto Afganisztáni Iszlamista Emírség,Hibatulla Ahundzáda emír vezetésével. Akhund egyike a tálibok négy alapítójának, kinevezését a mérsékeltek és a keményvonalasok közötti kompromisszumnak tekintették. A tálib kormány 2021. szeptember 20-ánSzuháil Saheen nevezte ki Afganisztán állandóENSZ képviselőjévé, de az ENSZ elutasította, mivel nem ismerik el a tálib kormányt és a száműzetésben lévő kormánnyal dolgoznak együtt.[37]
A nyugati nemzetek felfüggesztették az Afganisztánnak nyújtott humanitárius segélyeik nagy részét, miután a tálibok 2021 augusztusában elfoglalták az országot. AVilágbank és aNemzetközi Valutaalap is leállította a kifizetéseket. 2021 októberében Afganisztán 40 milliós lakosának több mint a fele akut élelmiszerhiánnyal küzdött. A Human Rights Watch intézet 2021. november 11-i jelentése szerint Afganisztánt széles körű éhínség fenyegeti, gazdasági és bankválság miatt.[38]
Bár a hadiállapot 2021-ben véget ért az országban, a fegyveres konfliktusok továbbra is fennállnak egyes régiókban. A tálibok és azISIS helyi szervezete, valamint a tálibok elleni felkelők között.[39]
A hatalomba való visszatérést követően a tálibok jelentősen megküzdöttek a korrupcióval és korrupció ellenes törvényeket hoztak meg, 2022-ben a 150. helyre jöttek fel a 2011-es 180. helyről a korrupcióérzékelési index országok listáján.[40]
A szomszédos Pakisztán jelentős támogatást nyújtott a tálibok második hatalomátvételéhez, amiért a tálib-pakisztáni viszony megváltozott és ellenségessé vált, amely2024 végétől véres határvillongásokban nyilvánult meg.[41]
Az afganisztáni kormányzás hagyományos formája a loya dzsirga (nagygyűlés), apastu vezetők találkozója, amelyet főként új államfő megválasztására , új alkotmány elfogadására, vagy nemzeti vagy regionális kérdésekre szerveztek.[42] A loya dzsirgákat legalább 1747 óta tartják, a legutóbbi 2020 nyarán volt.[43][44]
A2021-es tálib hatalomátvétel után az országot Iszlám Emirátussá nyilvánították. Egy ideiglenes miniszterelnököt és két helyettest neveztek ki azAmir al-Mu'minin néven ismert államfő vezetése alatt.[45]
Afgán politikusok tárgyalnak az amerikai elnökkel annak2006-os látogatása idején,Kabulban
A2003-asalkotmány a hatalmi ágak szétválasztásával (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) egy, az iszlámon alapuló köztársaságot hozott létre. Afganisztán elnöke 2021. augusztus 15-i lemondásáig és elmeneküléséig Ashraf Ghani volt.[33]
Ahomoszexualitástabu az afgán társadalomban.[46] A Büntető Törvénykönyv szerint a homoszexuálist egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik,[47] de asaría törvények végrehajtásával akár halállal is büntethető.[48][49]
2022 májusa óta minden afganisztáni nőnek kötelező az egész testet elfedő ruha (burka) viselése a nyilvános helyeken (ami csak a szemét hagyja fedetlenül).[50][51]
Afganisztánban nincsenek politikai pártok, az országot atálib mozgalom irányítja. Kabultól észak-keletre aPandzsír-völgy az egyetlen, amely nem ismerte el a központi hatalmat.[mikor?]
Az ország közigazgatása harmincnégy tartományra (ولایت – velájat) oszlik, minden tartományban tartományi központ. A tartományok további körzetekre (ولسوالۍ) bomlanak, egy-egy városközponttal.
A tartományi kormányzót az afgán belügyminisztérium rendeli ki, irányítása alá tartoznak a körzeti megbízottak, prefektusok. A tartományi kormányzó képviseli az afganisztáni központi kormányzatot, ő felelős az adminisztrációs és diplomáciai feladatokért egyaránt. A tartományi rendőrfőkapitányt az afgán hadügyminisztérium nevezi ki, aki a kormányzóval működik együtt a tartományi körzetek és településeik feletti igazságszolgáltatás érvényesítésében.
Kabul az ország fővárosa és egyben legnagyobb városa,Kabul tartomány központja is, az afgán központi kormányzás székhelye.
Afganisztán tartományai (a dőlt betűvel írtakpastu nyelvűek, a jelenlegi átírásuk nem pontos; a kurzivitás nélküliekdari nyelvűek):
2015-ben a 15 év felettiek 38%-a tud írni-olvasni (férfiak: 52%-a, nők: 24%-a)
A 2010-es évek végén a népesség kb. 24-27 %-a városlakó, kb. 71 % vidéken él, a maradék pedignomád.[59] Ekkor mintegy 3 millió afgán ideiglenesen a szomszédos Pakisztánban és Iránban tartózkodott. 2013-ban Afganisztán volt a legnagyobb menekülttermelő ország a világon, ezt a címet ekkor már három évtizede tartották.
A népesség növekedési üteme Fekete-Afrikán kívül a világon az egyik legnagyobb. Ha a jelenlegi népesedési tendenciák folytatódnak, a népesség 2050-re várhatóan eléri a 82 milliót.[60]
A hivatalos nyelveken kívültürk nyelvek (elsősorban üzbég és türkmén, a lakosság kb. 11%-a), valamint 30 kisebb nyelv (4%) beszélt. Sokan kétnyelvűek.[61]
Az ország képe etnikai szempontból hihetetlenül sokszínű. Az államnak nevet adó afgán, más névenpastu nép a legnagyobb létszámú. Azonban még ők sem érik el a lakosság felét sem, az ország népességének a 42%-át teszik ki. A szomszédosTádzsikisztán többségi népcsoportját adótádzsikok 27%-át adják a lakosságnak. A velük rokonhazarák (akik tádzsikul (perzsául) beszélnek és akiknek az őseik Dzsingisz kán hadseregének katonáiként Mongóliából érkeztek, majd telepedtek le[62] ) 9%-ot, míg a türk nyelvcsaládba tartozóüzbégek 9%-os arányt képviselnek. További kisebb népcsoportok:ajmák 4%,türkmének 3%,beludzsok 2%. A fennmaradó 4%-ot a nurisztániak, illetve a szintén török nyelveket beszélő, ám mongoloid, egymással rokonságban állókazak éskirgiz népek teszik ki.
Afganisztánt szinte teljesen (99%)muszlimok lakják. A többséghanafitaszunnita, a becslések szerint körülbelül 80%.[63] Kb. 15–20% imámitasíita. A legtöbb síita az ország középső részein, valamint nyugaton és olyan városokban él, mint Kabul, Mazar-i-Sharif, Herat és Ghazni.[63]
A szunnita muszlimok között vannakszúfik is. A legtöbb szúfi a naqshbandi és a qadiri szúfi rend tagja.[63]
Elenyészően más vallásúak is vannak.Az afgán jog – asáriával összhangban – halállal bünteti az iszlámról más vallásra való áttérést (aposztázia). Bár a vallási kisebbségekhez tartozó szikh és hindu csoportok tagjait általános, módszeres üldözés nem sújtja, abahái hitű hívők esetében – akiketistenkáromlónak tartanak – módszeres üldöztetésről beszélhetünk.[64] A 2021-es hatalomátvételt követően ismétkeresztényüldözés kezdődött.[65]
Dolgozókgránátalmát csomagolnakMegművelt földek az ország északkeleti részén, KunarMunka a burgonyaföldönMárvány-feldolgozó gyár, HeratLányok egy afgán varrodábanSzőnyegárus KabulbanKabul egy utcaképeKereskedelmi irodaház KabulbanKabul Khair Khána nevű városrészének üzleti negyede
Mákültetvény egy amerikai katonávalA szőnyeg az ország egyik legfontosabb exportcikke[66]
A lakosság foglalkozása (2008-2009:[61] mezőgazdaság: 78,6%, ipar: 5,7%, szolgáltatások: 15,7%. Munkanélküliség kb. 35%-os (2008-ban). A lakosság kb. 36%-a él a szegénységi küszöb alatt (2008).
AGDP összetétele szektoronként, 2012-ben:[61] mezőgazdaság: 24,6%, ipar: 21,8%, szolgáltatások: 53,5% . (Az adatok nem tartalmazzák a mák - ópium termesztést)
A népesség 12%-a az ország határain túlra nyúló területen nomád, félnomád állattenyésztést folytat (juh, kecske). Az öntözött területeken és a hegyvidéki völgyekben dúsan fejlődnek a gabonafélék, de különösen a gyümölcs- és zöldségfélék.
Az ország a világ egyik legnagyobbmáktermelője, a mákból illegálisan készülőópium a legfontosabb helyi jövedelemforrás. 2000 júliusában a tálib rezsim betiltotta a mákalapú ópiumtermesztést, de a 2001-es bukásuk után a termelés ismét emelkedett és 2004 után már magasabb volt, mint a korábbi években.[67]
AzENSZ 2003-as becslése alapján AfganisztánGDP-jének több mint 50%-át akábítószer-termelés adta.[68]
A nemzeti úthálózatának nagy része az 1960-as években épült, de az 1980-as és 90-es évek háborúiban tönkrement. Az elmúlt évtizedekben új utakat és hidakat építettek, hogy elősegítsék a szállítást és a szomszédos országokkal folytatott kereskedelmet. 2008-ban mintegy 700 ezer járművet regisztráltak Kabulban.[70][71]
Afganisztánnak nincs tengeri kikötője, de azAmu Darja folyó, amely Türkmenisztánnal, Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal határának közös része, jelentős forgalmat bonyolít.
Afgán lányokhidzsábbanJómódú afgánok KabulbanAfgán emberekBurka, muzulmán női viseletKabuli rebáb, népi hangszerZenészekAfgán zenészek HératbanAfgán ételekCsoportos afgán esküvőEid al-fitr (a ramadán végének) ünnepléseNowruzi fesztivál lovasai MazarbanAfgán alkalmi táncosokJellegzetes vidéki iskolaterem tanulókkal
Építészet
Kék Mecset, Mazar-e SharifKék Mecset, Mazar-e SharifDzsam minaretjeHagyományos házak egy faluban, Herat közelébenHázak egy hegyoldalonÉletkép Dzsalalabád mellett (ÉK-Afganisztán)
Az afganisztáni oktatás magában foglalja az alapoktatást, a középiskolát és a felsőoktatást. Az országban több mint 16 ezer iskola és nagyjából 9 millió diák van. Ennek körülbelül 60%-a férfi és 40%-a nő. A 2021-ben hozott új rendszer azonban megtiltotta a lányoknak és a tanárnőknek, hogy visszatérjenek a középiskolákba.[73][74]
Afganisztán legjobb egyetemei az Amerikai Afganisztáni Egyetem (AUAF), majd a Kabuli Egyetem (KU), mindkettőKabulban található.
2018-ban a 15 éves és annál idősebb népesség írástudási aránya csak 43% volt (a férfiak 55,5%-a, a nők közel 30%-a tud írni-olvasni).[75]
Afganisztán területén a legrégibb koroktól kezdve egészen aziszlám koráig a művészetet a keletről és nyugatról érkező hatások állandó keveredése jellemezte.
E művészet egyik legrégibb tanúja amundigaki lelőhely. Az itteni kerámiákon aKr. e. 4. évezredtől fogva iráni hatás figyelhető meg. Egy évezreddell később, a fénykorát élő település kerámiáin már az Indus-völgyi kultúra hatása is kimutatható, az iráni mellett.
Abaktriai királyság hellenisztikus városa,Ai-Khanúm híven őrzi a görög törzsek nyomát. Akusánokat eklekticizmus (a begrámi kincs, melyben Han-kori lakkozott kínai tárgyak, görög-római bronzok, ésAmáratvai elefántcsont faragványai gyűltek össze) és vallásosság jellemezte, ez utóbbi hatására számos kolostor épült, ahol kibontakozhatott a görög-buddhista művészet. Ashotoraki kolostor több kőépítményből áll, melyeket, egy nagyobb és négy kisebb sztúpa vesz körül.Haddában stukkóból vagy agyagból van a díszítés, míg abámijáni monostoregyüttest sziklába vájták.
A13. századi tatár pusztítások ellenére érdekes iszlám kori maradványok találhatók az országban. Jelentős középkori iskolák, (mint példáulghanzi vidékének12. században épült minaretjei mozaiktégla díszítésükkel, falfestménytöredékükkel aLahári Bazár palotáiból)létezéséről is tanúskodnak. ATimurida uralom idején, a híres festészeti iskoláknak köszönhetően, melynek mestere a miniatúrafestőBizhád volt,Herád település élte a fénykorát.
Az afgánok közös kulturális jellemzőkkel rendelkeznek, de az ország régiói eltérnek egymástól, mindegyiknek sajátos kultúrája van, részben az országot megosztó földrajzi akadályok miatt.[76] A család az afgán társadalom fő alapja, a családok élén gyakran egy ún. pátriárka áll.[77] A déli és keleti régióban az emberek a pastu kultúra íratlan szabályai szerint élnek.[78] A kultúra hagyományai közé tartozik a vendégszeretet, a menedék biztosítása a rászorulóknak és a vérbosszú.[79]
A nép erősen vallásos is, de a vallási értelmezések bizonyos mértékben eltérőek lehetnek az ország különböző részein, a közösségek, családok és egyének között.[63] Az országalkotmány kimondja, hogy „semmilyen törvény nem lehet ellentétes aziszlám szent vallásával”.[63]A helyi vallási vezetés a mollahok kezében van, akik a helyimecsetekben imádkoznak, az iszlámra tanítják a gyerekeket, és alamizsnát osztanak a szegényeknek.[63]
Apastu törzsi nők hagyományos viselete a teljes testet eltakaró fátyla, aburka. A többi afgán muszlim nő hagyományos viselete acsador.
A csador viselete nem kötelező az iszlám országokban. A burka viseletét a hatalmon levőtálibok tették kötelezővé az országban.[80] A divatosan öltözködő muszlim lányok, nők (a 2010-es években)hidzsábot (fejkendőt) viseltek.
A felnőtt afgán nők csupán 12-15%-a írástudó és ezek közül is csak egy elenyészően kis hányada dolgozik munkahelyen. A társadalom hagyományosan patriarchális típusú társadalmi rend, ahol a jogbiztonság hiánya jellemző.
Az elmúlt években az afgán vezetés erőfeszítéseket tett a nemi egyenjogúság előmozdítására, melynek eredményeképp csekély mértékben nőtt a nők közszférában való részvétele.A nők mozgásszabadsága azonban továbbra is súlyosan korlátozott, különösen az ország vidéki részein, ahol nők a családi házat csak nagyon ritkán hagyhatják el. A városokban a mozgás kevésbé korlátozott, azonban legtöbbször férfi kísérőt (mahram(wd)) igényel. Sok nő nem jelenti az őt ért erőszakot - a megtorlástól tartva - különösen ha az a családon belül történt.
Vidéken továbbra is széles körben elterjedt hagyomány, hogy a nászéjszaka után a férjnek közszemlére kell bocsátani a véres lepedőt, ami a feleség szüzességének bizonyítéka. Amennyiben a feleség nem bizonyul szűznek, azonnali válás, kitagadás, bántalmazás vagy esetleg halál fenyegeti.
Vidéken a nők jelentős része a családi otthonon kívül továbbra is burkát visel, amelyből csak egy rácsos anyagon lehet kilátni. Bár a nagyvárosokban a tálibok 2001-es bukása után jóval kevesebben viseltek burkát, a szigorúan decens öltözködés és a fejkendő viselése itt is szigorú elvárás.[64]
Az afgán konyhát perzsa, indiai, török, arab és közép-ázsiai gasztronómia befolyásolja a kulturális hatások és történelmi kapcsolatok miatt.[81] A konyha olyan gabonafélékre alapul, mint a búza, árpa, kukorica és rizs. Ezekhez társulnak gyümölcsök és tejtermékek.[82] Elterjedt itt is anaan nevű közép-ázsiai laposkenyér.[83]
A nemzeti étel apiláf. Az afgán piláf rizsből, mazsolából, sárgarépából, dióból, valamint bárány- és marhahúsból készül, de vannak egyéb változatok is az afgán piláfra, amelyekben akár karamellizált cukrot vagy gyümölcsöt használnak. Bizonyos afgán piláfok húsmentesek.[84]
Az afgán konyha Indiából vette át az erőspaprikát, Iránból amentát éskoriandert, tésztaféléket Üzbegisztánból és Kínából, apiláfot Közép-Ázsiából. A rizs a legtöbb étel alapvető összetevője.[85]
Afganisztánban, mintmuszlim országban tilos az alkoholfogyasztás. Ennek ellenére az ország történelmének egy-egy periódusában mégis elterjedni látszott, noha majdnem minden regnáló aktuális hatalom tiltotta. Ilyen volt az amerikai megszállás időszaka, amikor a törvény ellenére több helyen állítottak elő az országban üzemi szinten szeszesitalokat. Atálibok újbóli hatalomra jutásakor ez ellen újból kemény és szigorú intézkedéseket hoztak, az alkoholkészítést felszámolták és a készleteket megsemmisítették.[86]
A tea elemi része a gasztronómiának, a nap bármely szakaszában fogyasztják és a vendégszeretet kifejező eszköze.[87]
Az országban igen népszerű sportág akrikett, főleg az 1990-es évek óta, amikor is számos afgán, aki korábban a szovjet megszállás elől menekültPakisztánba, hazatelepült Afganisztánba, és elterjesztette ezt a Pakisztánban már régóta népszerű sportot. Néhány évtizeden belül azafgán krikettválogatott a világ legerősebb csapatai közé küzdötte fel magát.[88]
A tálib rezsim alatt 2001-ig a labdarúgásra vonatkozó tilalom is életben volt. Az afgán labdarúgó-válogatott 2002-ben tért vissza a nemzetközi színtérre.
Az ország hivatalos naptára aziráni naptár, amely sokban hasonlít a Gergely-naptárra, azonban anoruz(perzsa újév) napja atavaszi napéjegyenlőség, ami egy hosszú ünnepség kezdete.
Afganisztán a beutazás és ott tartózkodás szempontjából - a magyar külügyminisztérium tájékoztatása alapján - az "utazásra nem javasolt" kategóriába tartozik.[89]
Az Afganisztánba utazóknakerősen javasolt védőoltásai:
↑The Jihadi Threat to Indonesia Kirsten E. Schulze A VIEW FROM THE CT FOXHOLE LTC(R) Bryan Price Former Director, Combating Terrorism Center OBJECTIVE · RELEVANT · RIGOROUS | JUNE/JULY 2018 · VOLUME 11, ISSUE 6 FEATURE ARTICLETaliban Rule at Three Months. [2021. november 29-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022)
↑*"The name Afghan has evidently been derived from Asvakan, the Assakenoi of Arrian... " (Megasthenes and Arrian, p 180. See also: Alexander's Invasion of India, p 38; J.W. McCrindle).
"Even the name Afghan is Aryan being derived from Asvakayana, an important clan of the Asvakas or horsemen who must have derived this title from their handling of celebrated breeds of horses" (See: Imprints of Indian Thought and Culture Abroad, p 124, Vivekananda Kendra Prakashan).
cf:"Their name (Afghan) means "cavalier" being derived from theSanskrit,Asva, orAsvaka, a horse, and shows that their country must have been noted in ancient times, as it is at the present day, for its superior breed of horses. Asvaka was an important tribe settled north to Kabul river, which offered a gallant resistance but ineffectual resistance to the arms of Alexander "(Ref: Scottish Geographical Magazine, 1999, p 275, Royal Scottish Geographical Society).
"Afghans are Assakani of theGreeks; this word being theSanskritAshvaka meaning 'horsemen'" (Ref: Sva, 1915, p 113, Christopher Molesworth Birdwood).
Cf:"The name represents Sanskrit Asvaka in the sense of acavalier, and this reappears scarcely modified in the Assakani or Assakeni of the historians of the expedition ofAlexander" (Hobson-Jobson: A Glossary of ColloquialAnglo-Indian words and phrases, and of kindred terms, etymological..by Henry Yule, AD Burnell).
↑Fisher, W. B. (2002). "Afghanistan: Physical and Social Geography". The Far East and Australasia 2003. Psychology Press. pp. 59–60.ISBN 9781857431339.
Ez a szócikk részben vagy egészben aPublic holidays in Afghanistan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.svg)
.jpg)
_in_Afghanistan.jpg)
.jpg)
.jpg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
