Ez a lap egy ellenőrzött változata
Admont | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Liezeni járás | ||
Irányítószám | 8911, 8912, 8913 | ||
Körzethívószám | 03613 | ||
Forgalmi rendszám | LI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5010 fő(2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 640 m | ||
Terület | 299,84 km² | ||
Időzóna | CET,UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Admont weboldala | |||
![]() AWikimédia Commons tartalmazAdmont témájú médiaállományokat. | |||
Admontosztrák mezővárosStájerországLiezeni járásában. 2017 januárjában 5049 lakosa volt. Admont közel ezer éves bencésapátságáról híres, amelyben a világ legnagyobb kolostori könyvtára található.
Admont Felső-Stájerország északi részén fekszik, azEnns mentén. Területe azEnnstali-Alpokhoz tartozó Gesäuse-hegységre esik, ahol a Gesäuse Nemzeti Park található. A településtől délre fekszik a Kaiserau fennsíkja, kiépített sípályáival. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Admont (2167 lakos), Aigen (221), Gstatterboden (44), Hall (1734), Johnsbach (153), Krumau (182) és Weng im Gesäuse (548).
A környező önkormányzatok: északraSankt Gallen, északkeletreLandl, keletreRadmer, délkeletreWald am Schoberpaß, délreGaishorn am See, délnyugatraRottenmann ésTrieben, nyugatraArdning ésSelzthal, északnyugatraRosenau am Hengstpaß (Felső-Ausztria).
Admont Stájerország egyik legrégebbi települése, először 859-ben említik "Ademundi vallis"-ként.Benedekrendi apátságát 1074-ben alapította Gebhardsalzburgi érsek. 1146-tól 1161-es haláláig itt éltZsófia magyar hercegnő,II. Béla lánya, miután megalázóan bántak veleIII. Konrád udvarában. 1292-ben a kolostort elfoglalta és kifosztotta azI. Albert herceg ellen fellázadó nemesség, de a herceg a felkelés leverése után kompenzálta az apátságot.
1443-banIII. Frigyes császár uralkodása alatt a kolostor törvényszéki és vásártartási jogot kapott. Később mindkettő a kolostor melletti településre szállt át, ami gyakorlatilag mezővárosi jogokat jelentett.
1865-ben egy tűzvészben 22 ház pusztult el és heten odavesztek. A kolostorból csak a könyvtár maradt épen. Az épületeket rendbehozták és ekkor építették át az apátsági templomot, amely az ország első jelentősebb neogótikus, vallási jellegű építménye.
Amásodik világháborúban a városban állomásozott a Brandenburg különleges felderítő- és kémalakulat 802-es egysége. A háború után Admont - Stájerországgal együtt - a brit megszállási zónába tartozott. A megszálló hatóságok a volt katonai táborban menekülttábort rendeztek be, ahol kétezer zsidó menekültet helyeztek el.
1949-ben az addig önálló Aigen és Krumau községeket Admonthoz csatolták. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Hall, Johnsbach és Weng im Gesäuse községek is a mezőváros önkormányzata alá kerültek, amely így a tartomány második (Mariazell után) és az ország negyedik legnagyobb területű önkormányzatává vált.
Az admonti önkormányzat területén 2017 januárjában 5049 fő élt. 2015-ben a helybeliek 93,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 85,9%-a római katolikusnak, 6,2% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 5,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.