A leghosszabb észak-déli kiterjedésű csillagkép, azEridánusz csillagkép legdélibb és legfényesebb csillaga.Asztrofizikai értelemben a legfényesebb csillagok között sok tekintetben egyedinek számít.
A csillagászokinterferometriai módszerekkel megállapították, hogy több legfényesebb csillag kiöblösödik az egyenlítője környékén, tehát az egyenlítői sugara jóval nagyobb a sarki sugaránál. AzAltair, aVega és aRegulus jól ismert példái ennek. A kiöblösödés oka minden esetben a gyors tengely körüli forgás. Az Achernar a legszélsőségesebb példája ennek a legfényesebb csillagok között. Egy 2003-as tanulmány szerint az Achernar egyenlítői átmérője 56%-kal nagyobb, mint a sarki átmérője. A legutóbbi mérések szerint az egyenlítői átmérője 11,8-szer akkora, mint aNapunké, míg a sarki átmérő annak 7,6-szorosa. Egyenlítői sebessége legalább 250 km/sec. Ezzel a tengelyforgási sebességgel legalább ezerszer gyorsabban veszít gázt, mint a Napunk.
Az Achernar besorolásaBe, vagyis B színképtípusú emissziós csillag. Az ilyen csillag aB spektrális osztályba tartozik, az Achernar a B3-ba. Egy gázokból álló korong veszi körül, ami hozzájárul a spektrális színképéhez. Az elsőként felfedezett ilyen csillag aGamma Cassiopeiae volt (a Cassiopeia W vagy M betűjének középső tagja). Egy másik fényes példa aDelta Scorpii. Ezek aBe osztályú csillagok drámai felfényesedési folyamaton és fényingadozási folyamaton mennek át. A Delta Scorpii a 20. század elejéig 2,3 magnitúdós csillag volt, az utóbbi években azonban elérte az 1,6m-s értéket, ami jelentős változás. Lehetséges, hogy az Achernar is hasonló felfényesedés előtt áll, ennek ideje azonban mai tudásunkkal meghatározhatatlan, lehet holnap vagy ezer év múlva.
Az Achernar ezen felül a Lambda Eridani típusú változócsillagok közé is tartozik, ami nagyon gyenge, de rendszeres változást jelent a fényességben. Ezek okát abban jelölik meg, hogy a csillag vagy rezgéseket végez, vagy anapfoltok kerülnek a látóterünkbe.[4]
Az Achernar távolsága a Naprendszerünktől 144 fényév.
A csillag kora mindössze néhány száz millió év.
A sugárzása forrása ahidrogén átalakulásahéliummá. Felszíni hőmérséklete bizonytalan, de 14 500 K körül lehet. Energiájának nagy részét azultraviola elektromágneses tartományban adja le.
Tömege a Nap tömegének 6-8-szorosa lehet. Ha ilyen ütemben veszít a tömegéből, nem válikszupernovává, hanemfehér törpe lesz belőle, mint aSirius B.
Az Achernar arab szó jelentése: „a folyó vége”. Ezt a nevet először a hármas fényrendű théta Eridani viselte, ami tőle északabbra van. A reneszánsz idején a nevet átvitték az első fényrendű csillag számára, ami a théta Eridani tól 17°-kal délebbre van. A thétának ezután az Acamar nevet adták (ennek is hasonló az értelme, „a folyó vége”).
Klaudiosz Ptolemaiosz, az ókor legnagyobb hatású csillagásza nem említi, bárAlexandriából látnia kellett volna (é.sz. 31°). R. H. Allen szerint ez azt bizonyítja, hogy Ptolemaiosz nem a saját megfigyeléseit jegyezte fel, hanemHipparkhoszét használta fel, ő pedig,Rodosz szigetén 5°-al északabbra volt, és ezért nem láthatta a csillagot.
Az Achernar egy viszonylag csillagmentes területen látható, ahol még 3-as fényrendű csillagok sincsenek.
Az Achernar és a Tejútrendszer két kísérő galaxisa, aKis Magellán Felhő és aNagy Magellán Felhő egy háromszög három csúcsán helyezkednek el. Az Achernar 16 fokra van a Kis Magellán Felhőtől (SMC) és 26 fokra a Nagy Magellán Felhőtől (LMC). A két Magellán Felhő közötti távolság 20 fok.
Öt fényéves környezetében két másikcsillagrendszer van. Az egyik egy napszerű csillag, tőle 3,5 fényévre, a másik egy narancs színű, fősorozatbeli csillag, tőle 4,9 fényévnyire.
Az Achernar 2000 környékén elvesztette „a legnagyobb szögtávolságban lévő legfényesebb csillagok egyik tagja” címet. AzAchernar és aFomalhaut szögtávolsága 39°, 06' volt; azAntares és azAlpha Centauri szögtávolsága pedig 39°, 07'.
Ez a szócikk részben vagy egészben aStars_and_planetary_systems_in_fiction#Achernar_.28Alpha_Eridani.29 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑Balona, L. A. – Ozuyar, D. (2020. április 1.). „TESS observations of Be stars: a new interpretation”.Monthly Notices of the Royal Astronomical Society493 (2), 2528-2544. o.DOI:10.1093/MNRAS/STAA389.
↑Az NSV katalógus szerint Béta Lyrae típusú változócsillag.
