Származása ismeretlen. A legkorábbi írások azt sugallják, hogy valamikor1696 táján születhetett egy Lagon nevű etióp faluban, a maiEtiópia területén.[13] Egy kisebb földesúr 19. gyereke volt. Egy1996-os kutatás szerint igazából akameruni Logone-Birni szultánátusból származik.[14] Egy1742-es dokumentumban, amikor nemességet kapott, a címerére egy elefánt képét és a rejtélyes FVMMO szót kérvényezte. Ez állítólag hazáját, Kotokót jelképezi, bár a szöveg a következő lehet:Fortuna Vitam Meam Mutavit Oppido, ami azt jelenti:A sors megváltoztatta az életem a városban.
Hétéves korában,1703 körülKonstantinápolyba került, mivel a nemesemberek fiait akkor a szultán elé vitték, hogy rabszolgának adják el őket.1704-ben a konstantinápolyi orosz nagykövet,Szavva Raguzinszkij-Vlagyiszlavics vette maga mellé, aki a felettesei parancsai szerint cselekedett. Mindez I. Péter cár utasítására történt. Nem ő volt az egyetlen fekete fiú, akivel ezt cselekedték. Akkoriban számos szerecsen fiú szolgált az európai udvarokban.
Hannibált1705-ben keresztelték megVilnában. Keresztapja maga a cár volt.
1717-benPárizsba került, ahol bölcsészet-, természet- és harci tudományokat tanult. Akkor már számos nyelvben szerzett jártasságot, ismerte a matematikát és a geometriát.XV. Lajos francia király oldalán harcolt annak unokaöccse,V. Fülöp spanyol király ellen, és kapitányi rangot kapott. Ekkor vette fel a Hannibal nevet is, a neves karthágói harcos tiszteletére. Párizsban olyan személyiségekkel találkozott, mintDenis Diderot ésVoltaire.
Egy A. Hanibal néven aláírt levél Revalból, 1744. március 22-i dátummal
1722-re befejezte tanulmányait, és vissza kívánt térni Oroszországba. Írt I. Péternek, és engedélyt kért, hogy szárazföldön térhessen vissza, ne tengeren. Állítólag a hazaúton találkozott Péter cárral, pár kilométerrelMoszkva előtt.
1725-ben meghalt I. Péter, ezután1727-benSzibériába száműzték.1730-ban térhetett csak vissza.1741-benErzsébet orosz cárnő udvarában lett fontos személy, tábornokká nevezték ki, és ő lett Reval, a maiTallinn kormányzója. Ezt a pozíciót1742 és1752 között töltötte be.1762-ben vonult nyugállományba.
Hannibál kétszer nősült. Első felesége agörög Evdokia Dioper volt,1731-ben házasodtak össze. Egy lányuk született. Mivel feleségét kényszerítették a házasságra, hűtlen lett, mikor ez kiderült, Hannibál börtönbe záratta, ahol 11 évet töltött áldatlan viszonyok között. Hannibál ekkor egy másik nővel, Christina Regina Siöberggel (1705–1781) élt együtt, akit1736-ban vett el Tallinnban, egy évvel közös gyermekük születése után. Ekkor hivatalosan még mindig érvényes volt első házassága.1753-ban sikerült elválni Diopertől. Második feleségének családjaSkandináviából ésNémetországból származott. Christinával tíz gyerekük született, köztük egy fiú, Oszip.[15] Oszipnak lett egy lánya, Nagyezsda, akiAlekszandr Szergejevics Puskin anyja volt. Hannibál legidősebb fia, Ivan tengerésztiszt lett, és1779-ben a második legmagasabb rangig vitte.
↑Anna Gannibal (1913). „Ганнибалы” (orosz nyelven), 246. o.
↑Anna Gannibal (1913). „Ганнибалы” (orosz nyelven), 246. o.
↑Homer Smith, «Hannibal and Russian Arms», Ethiopia Observer, vol. 6, juillet 1957
↑Dieudonné Gnammankou: Abraham Hanibal – l’aïeul noir de Pouchkine, Paris 1996, Seite 15–25.
↑Elin Galtung Lihaug. «Aus Brandenburg nach Skandinavien, dem Baltikum und Rußland. Eine Abstammungslinie von Claus von Grabow bis Alexander Sergejewitsch Puschkin 1581–1837». Archiv für Familiengeschichtsforschung, 11, 32–46, 2007.
Ez a szócikk részben vagy egészben azAbram Petrovich Gannibal című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.