Ez a lap egy ellenőrzött változata
Ez a szócikk alabdarúgó-világbajnokságok rendezőit, és azok kiválasztását sorolja fel.
A kezdetekkor a világbajnokságok helyszínének kiválasztása rendkívül vitatott volt, mert a hajóútEurópa ésDél-Amerika (akkoriban, és máig is a két legerősebb kontinens) között három hétig is eltarthatott. Amiatt, hogy azelső labdarúgó-világbajnokságot 1930-banUruguayban rendezték, a viadalra csak négy európai ország kerete utazott el.[1] A következő két tornát Európában rendezték. Ezért1938-banArgentína és Uruguay is bojkottálta a részvételt.[2] AII. világháború után, a további bojkottok elkerülése érdekében aFIFA elhatározta, hogy a tornát felváltva rendezheti európai és amerikai ország. Ez a rendszer egészen2002-ig kitartott. Napjainkban az esetek túlnyomó többségében már a FIFA Végrehajtó Bizottsága szavaz a helyszín kiválasztásáról. A rendezőkről általában hét évvel a torna előtt döntenek, bár megesik, hogy egyszerre kettőt jelentenek be (például a2018-as és a2022-es világbajnokságot 2010-ben).
CsakMexikó,Olaszország,Németország (vagyNyugat-Németország) ésBrazília rendezte legalább kétszer a tornát. AmexikóvárosiEstadio Azteca és aRio de Janeiro-iMaracanã a két stadion, ahol két döntőt is tartottak. A2002-es volt az első és 2023-ig az egyetlen torna, amit több, mint egy ország rendezett,Japán ésDél-Korea, bár a2026-os (Egyesült Államok,Kanada, Mexikó) és a2030-as világbajnokságot (Spanyolország,Portugália,Marokkó, Argentína, Uruguay ésParaguay) is legalább három ország fogja tartani. 2026-ban Mexikó lesz az első ország, ami háromszor rendezte meg a tornát, míg az Estadio Azteca lehetne az első stadion, ahol három döntőt rendeztek meg.
Az országok, amik világbajnokságot rendeztek és abban az évben meg is nyerték: Uruguay (1930), Olaszország (1934),Anglia (1966), Nyugat-Németország (1974), Argentína (1978) ésFranciaország (1998).
 | Bővebben:1930-as labdarúgó-világbajnokság |
Pályázók:
Mielőtt a FIFA Kongresszusa szavazhatott volna a legelső világbajnokság helyszínéről, visszalépések sorozata vezetett Uruguay kiválasztásához.Hollandia ésMagyarország visszalépett, ezt követteSvédország visszalépéseOlaszország javára, végül ők is és aspanyolok is visszaléptek Uruguay javára. A kongresszus 1929. május 18-án ült összeBarcelonában, és szavazás nélkül elfogadták Uruguay pályázatát.[3]
Végeredmény:
Uruguay
| Bővebben:1934-es labdarúgó-világbajnokság |
Pályázók:
Svédország visszalépett a szavazás előtt, ezért a rendezési jogot Olaszország kapta meg. A döntést 1932. május 14-én ratifikálták azürichi kongresszuson.[3]
Végeredmény:
OlaszországSvédország | Bővebben:1938-as labdarúgó-világbajnokság |
Pályázók:
Mivel egy nemzet sem lépett vissza, a FIFA Kongresszusa1936.augusztus 13-ánBerlinben szavazást tartott. Franciaország megválasztása csak egy fordulót igényelt, mert a szavazatok több, mint a felét megkapta.[3]
Végeredmény:
Franciaország, 19 szavazat
Argentína, 4 szavazat.svg)
Németország, 0 szavazatPályázók:
Amásodik világháború kitörése miatt, az 1942-es és az 1946-os labdarúgó-világbajnokság elmaradt, az utóbbira pályázatot se írtak ki.[3]
| Bővebben:1950-es labdarúgó-világbajnokság |
Pályázó:
Brazília hivatalosan pályázott az 1942-es labdarúgó-világbajnokság rendező szerepére, de a második világháború kitörése miatt elmaradt a torna. Az 1950-es megmérettetés eredetileg 1949-re volt ütemezve, de miután Brazíliát1946.július 26-án aFIFALuxembourgban tartott kongresszusán megválasztották rendezőnek, a világbajnokság is új időpontot kapott.[3]
Végeredmény:
| Bővebben:1954-es labdarúgó-világbajnokság |
Pályázó:
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság rendező szerepéről1946.július 26-án döntöttek, ugyanazon a napon, amikor Brazíliát jelölték ki az 1950-es házigazdának. Ez a világbajnokság is tolódott egy évvel, mivel az eredeti időpontot 1953-at 1954-re módosították.[3]
Végeredmény:
| Bővebben:1958-as labdarúgó-világbajnokság |
Pályázó:
Bár Argentína, Chile és Mexikó is mutatott érdeklődést a torna megrendezésére, végül ismét komolyabb érdeklődés nélkül zajlott a rendező kiválasztása, így a FIFA1950.június 23-ánRio de Janeiróban tartott kongresszusa az egyetlen hivatalos pályázó Svédország nevezését hagyta jóvá.[3]
Végeredmény:
| Bővebben:1962-es labdarúgó-világbajnokság |
Pályázók:
Nyugat-Németország visszalépett a szavazás előtt, Chile egy forduló alatt legyőzte Argentínát.[3]
Végeredmény:
Chile, 31 szavazat
Argentína, 12 szavazat
| Bővebben:1966-os labdarúgó-világbajnokság |
Pályázók:
Spanyolország visszalépett arómai kongresszus előtt, Angliát egy forduló után kiválasztották.[3]
Végeredmény:
Anglia, 34 szavazatNyugat-Németország, 27 szavazat
| Bővebben:1970-es labdarúgó-világbajnokság |
Pályázók:
A FIFA kongresszustTokióban rendezték, ahol Mexikó lett a győztes, egy forduló után.[3]
Végeredmény:
| Bővebben:1974-es labdarúgó-világbajnokság |
Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.[3]
Végeredmény:
Nyugat-Németország
Olaszország
Hollandia | Bővebben:1978-as labdarúgó-világbajnokság |
Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.[3]
Végeredmény:
Argentína
Kolumbia
Irán
Mexikó | Bővebben:1982-es labdarúgó-világbajnokság |
Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.[3]
Spanyolország Olaszország | Bővebben:1986-os labdarúgó-világbajnokság |
Az 1986-os világbajnokság rendezési jogát Kolumbia nyerte el, de később pénzügyi problémák miatt visszaléptek, így a FIFA 1982-ben újabb pályázatot írt ki. Mexikó, először a pályázatok történetében, megkapta a FIFA Tanács egyöntetű támogatását.[3]
Első szavazás:
Második szavazás:
Mexikó, egyöntetű támogatás
Kanada, 0 szavazat
Egyesült Államok, 0 szavazat | Bővebben:1990-es labdarúgó-világbajnokság |
Pályázók:
Ausztria Anglia
Franciaország
Görögország Irán Olaszország
SzovjetunióNyugat-Németország
JugoszláviaOlaszország és a Szovjetunió kivételével minden pályázó visszalépett a szavazás előtt, mikor pedig Olaszország nyert, 11 szavazatot kapva.[3]
Végeredmény:
Olaszország, 11 szavazat Szovjetunió, 5 szavazat Ausztria Anglia Franciaország Görögország IránNyugat-Németország Jugoszlávia | Bővebben:1994-es labdarúgó-világbajnokság |
Pályázók:
Annak ellenére, hogy három pályázat közül kellett választaniuk, csak egy körre volt szüksége a FIFA Tanácsnak.[3]
Végeredmény:
Egyesült Államok, 10 szavazat
Marokkó, 7 szavazat
Brazília, 2 szavazat Chile | Bővebben:1998-as labdarúgó-világbajnokság |
Pályázók:
Sorozatban negyedjére is Zürichben hirdették ki a győztest, ezúttal Franciaország előzte meg Marokkót.[3]
Végeredmény:
Franciaország, 12 szavazat Marokkó, 7 szavazat Anglia
Németország
Svájc | Bővebben:2002-es labdarúgó-világbajnokság |
Pályázók:
A zürichi konferencián Japán és Dél-Korea közös pályázata diadalmaskodott, Mexikó felett. A két győztes ország nem sokkal a szavazás előtt döntött úgy, hogy egyesítik pályázataikat. A két ország közötti távolság és egyéb rendezési problémák miatt a FIFA úgy döntött, soha többet nem fogja megengedni, hogy több, mint egy ország rendezze a tornát.[4][5] Ezt a szabály a 2026-os tornáig volt életben.
Végeredmény:
| Bővebben:2006-os labdarúgó-világbajnokság |
A házigazda kiválasztására aZürichben,2000.július 7-én megtartott szavazáson került sor. A szavazáson négy pályázó közül lehetett választani, miutánBrazília három nappal korábban visszavonta jelentkezését. A négy megmaradt nemzetNémetország,Dél-Afrika,Anglia ésMarokkó volt.[6]
| Pályázat | Forduló | |||
|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | 3 | ||
| Németország | 10 | 11 | 12 | |
 Dél-afrikai Köztársaság | 6 | 11 | 11 | |
| Anglia | 5 | 2 | – | |
| Marokkó | 2 | – | – | |
| Brazília | visszalépett | |||
| Összes | 23 | 24 | 23 | |
| ||||||||||||||
| Bővebben:2010-es labdarúgó-világbajnokság |
Afrika aFIFA rotációs rendszerének köszönhetően kapta meg a torna rendezésének jogát, melynek értelmében a FIFA kijelölt egy kontinenst, mely megrendezheti a viadalt. Öt afrikai ország jelezte, hogy megrendezné a világbajnokságot:
Egyiptom, Marokkó, Dél-afrikai Köztársaság,
Tunézia és.svg)
Líbia (közös pályázat)Miután a FIFA végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy ebben az esetben nem járul hozzá, hogy két ország rendezze a tornát, Tunézia visszalépett. Ezután a bizottság Líbia egyedül beadott pályázatát nem fogadta el.
A szavazás után a végeredménytJoseph Blatter, aFIFA elnöke jelentette be,2004.május 15-én,Zürich-ben. ADél-afrikai Köztársaság pályázata már az első fordulóban megkapta a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2010-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[7]
| Bővebben:2014-es labdarúgó-világbajnokság |
A rendezésre aFIFA rotációs elve szerint csakdél-amerikai ország pályázhatott. A rendezés jogát az egyedül pályázóBrazília nyerte el.[8]
| |||||||||||||||||
| Bővebben:2018-as labdarúgó-világbajnokság |
A 2018-as vb-reAnglia,Oroszország, valamint közösenBelgium ésHollandia, illetveSpanyolországPortugáliával kandidált.[9]A rendezőről 2010. december 2-án döntött aNemzetközi Labdarúgó-szövetség. A négy pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredménytJoseph Blatter, aFIFA elnöke jelentette beZürich-ben. Oroszország pályázata a második fordulóban szerezte meg a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2018-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[10][11]
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bővebben:2022-es labdarúgó-világbajnokság |
A 2022-es vb-re öten, azEgyesült Államok,Ausztrália,Japán, aKoreai Köztársaság ésKatar adta be pályázatát.[9]
A rendezőről 2010. december 2-án döntött aNemzetközi Labdarúgó-szövetség. Az öt pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredménytJoseph Blatter, aFIFA elnöke jelentette beZürich-ben. Katar pályázata a legutolsó, negyedik fordulóban nyert az amerikai pályázattal szemben, ezzel elnyerte a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.[11][12]
| Pályázat | Forduló |
|---|---|
| 1. | |
| Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok | 134 |
| Marokkó | 70 |
| Összesen | 210 |
| Bővebben:2026-os labdarúgó-világbajnokság |
A FIFA szabályai alapján európai vagy ázsiai ország nem rendezhette ezt a világbajnokságot.[13][14] A pályázási procedúra 2015-ben kezdődött volna meg, a győztest pedig a 2017. májusi,Kuala Lumpur városában rendezett kongresszuson hirdették volna ki.[15] A FIFA ezt követően bejelentette, hogy elhalasztják a pályázatok begyűjtését, csak 2020-ban fogják kiválasztani a házigazdát.[16]
2017 áprilisában jelentette beMexikó,Kanada és azEgyesült Államok pályázatát, amit augusztusbanMarokkó követett.
A házigazda kilétét 2018. június 13-án jelentették be,Moszkvában.[17] A Kanada–Mexikó–Egyesült Államok pályázat diadalmaskodott, 134 szavazatot kapva, Marokkó 70-jéhez képest. Ez az első világbajnokság, amit három ország rendez, míg Mexikó az első, ami három különböző tornán is betöltötte a szerepet. Kanada lett az ötödik ország, ami a férfi ésnői világbajnokságot is megrendezte. Az Egyesült Államok pedig az első, ami a női és férfi tornának is kétszer adott otthont.[17]
| Bővebben:2030-as labdarúgó-világbajnokság |
A világbajnokság házigazdájáról a FIFA Tanács döntött és egyöntetűen aSpanyolország–Portugália–Marokkó pályázat mellett voksoltak, míg azArgentína–Uruguay–Paraguay pályázatnak egy-egy centenáriumi mérkőzés megrendezési jogát ítélték oda.[18] Ez a hat országos pályázat volt az egyetlen, ami eljutott a végső szakaszba.
Marokkó eredetileg egyedül pályázott,[19] míg Spanyolország és PortugáliaUkrajnával együtt indult, de a Kelet-Európai ország végül nem kapott helyet a végső tervezetben.[20] Indult még ezek mellett azEgyesült Királyság, eleinte egyedül, majdÍrországgal, de visszaléptek a2028-as Európa-bajnokság érdekében.[21] Ehhez hasonlóan közösen indultRománia,Görögország,Bulgária ésSzerbia,[22] illetveEgyiptom, Görögország ésSzaúd-Arábia is, de egyik pályázat se jutott el a szavazásig.[23]
Pályázók:
Uruguay, Argentína és
Paraguay[24]
Spanyolország,
Portugália és Marokkó[25]
Egyesült Királyság
Írország
Románia Görögország
Bulgária
Szerbia Egyiptom Görögország
Szaúd-ArábiaVégeredmény:
| Pályázat | Forduló |
|---|---|
| 1. | |
| Spanyolország, Portugália, Marokkó, Uruguay, Argentína és Paraguay | 37 |
| Nem szavazott | 0 |
| Összesen | 37 |
| Bővebben:2034-es labdarúgó-világbajnokság |
A 2034-es világbajnokságra 2023 októberében kezdett el pályázatokat fogadni a FIFA.[26][27] Csak Szaúd-Arábia jelezte indulási szándékát és bejelentése után pár nappal több, mint száz FIFA-tag fejezte ki támogatását a szaúdi pályázat mellett, így könnyen megnyerte a rendezési jogot.[28][29][30] BárAusztrália is szóba esett, mint házigazda, 25 napot kaptak a FIFA-tól októberben, érdekeltségük bejelentésére és egyik valószínű házigazda partnerük, Indonézia is kifejezte, hogy Szaúd-Arábiát támogatja.[29][31]
Végeredmény:
| Bővebben:2038-as labdarúgó-világbajnokság |
A pályázatok befogadása még nem kezdődött meg, és a FIFA nem osztott meg információt róla. Viszont, ha figyelembe vesszük eddigi rendszerüket, akkor valószínűleg csak Óceánia vagy Észak-Amerika rendezheti a tornát: Dél-Amerika, Afrika és Európa a2030-as torna miatt esne ki a folyamatból, míg Ázsia2034 miatt.[33]
Egy lehetőség az lenne, ha Ausztrália és Új-Zéland együtt rendezné a tornát a2023-as női világbajnoksághoz hasonlóan, de ezt a FIFA valószínűleg nem engedélyezné, ha Ausztrália nem tér vissza au óceániai szövetségbe az ázsiaiból pályázatuk leadása előtt. Ami szintén problémát jelenthet, hogy ezen két országon kívül Óceániában nem igazán van ország, amelynek lenne pénzügyi kapacitása a torna megrendezésére, vagy rendelkezne a szükséges infrastruktúrával.[34][35]
Hasonló probléma lehetne aCONCACAF-ban, hiszen a szövetség nagy része (a2026-os világbajnokság rendezőin kívül) szintén nem rendelkezik a szükséges infrastruktúrával. Erre egy megoldás lehetne, hogy Mexikónak első országként negyedjére is odaítélik a tornát, vagy az Egyesült Államoknak harmadjára.[36]
A FIFA a 2020-as években nagyon sok forrást költött arra, hogy Indonéziában népszerűsítse a sportot. Ez lehetséges utat adna annak az opciónak, hogy Indonézia Ausztrália és Új-Zéland mellett rendezője legyen az első óceániai tornának. Ez lehetőség volt 2034-re is, de Ausztrália végül visszalépett, nem adott le pályázatot.[37]
Labdarúgásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.svg){kind=icon}