Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a filmről szól. Hasonló címmel lásd még:A koppányi aga testamentuma (egyértelműsítő lap). |
| A koppányi aga testamentuma | |
| 1967-es magyar film | |
.jpg) | |
| Rendező | Zsurzs Éva |
| Producer |
|
| Alapmű | Fekete István:A koppányi aga testamentuma |
| Műfaj | történelem,kaland,dráma,vígjáték |
| Főszerepben | |
| Zene | Petrovics Emil |
| Operatőr | Czabarka György |
| Vágó | Zákonyi Sándor |
| Hangmérnök | Wechter Ernő |
| Jelmeztervező | Schaffer Judit |
| Díszlettervező | Mátay Lívia |
| Gyártásvezető | Baji Tibor |
| Gyártás | |
| Gyártó | Magyar Filmgyártó Vállalat |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 88 perc |
| Képarány | 2,35:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató |  1967.december 21. |
| Eredeti magyar adó | MTV /M1,Duna,Duna World,M2,ATV,M3 |
| Korhatár |  |
| További információk | |
A koppányi aga testamentuma1967-benFekete Istvánazonos című regényéből készült magyar ifjúságikalandfilm.
A török hódoltság idején játszódó történetnek a végvári élet ad keretet. A magyar nemes, Babocsai Gáspár párbajban méri össze erejét a koppányi agával, Ogluval, aki végez vele. Gáspár fia, László, akit féltő édesanyja nem enged fegyverek közelébe, bosszúból kihívja a törököt egy évvel későbbre. Miután a Fonyódi vár vitézeitől kitanulja a kardforgatás mesterségét, le is győzi az agát. Bár bosszúból cselekedett, de anyja nem engedi, hogy úgy tegyen az agával, mint az az apjával, mivel levágta a fejét. Ki is derül, hogy Oglu nemcsak bátor, de nemes ellenfél is volt. Oglu utolsó perceiben végrendelkezik: elismeri Lászlót, mint a viadal győztesét, ráhagyja vagyonát, valamint arra kéri, hogy fogadja házába a lányát. László a végakaratnak megfelelően ezt teljesíti, a kincset és az aga lányát, Dusmátát - akit magyar édesanyja Zsuzsának hívott - magához veszi. László és mestere Bogich Márkó még azelőtt, hogy a párbajra sor került, megmentette Dusmátát a vallonoktól, akik el akarták rabolni. Mindeközben a közeli Bolondvárvallon zsoldosai és alattomos, kapzsi kapitányuk, Kales hírt vesz a kincsről, és elhatározza, hogy megszerzi magának. László és társai azonban elkergetik a vagyont követelő fegyvereseket. Kales és ravasz helyettese, Borgó ezután orvul elrabolják Lászlót. A cselekmény végkifejlete a mocsárban zajlik, ahová az értékeket és Zsuzsát elrejtették. Kales és társai segítségével kiszabaduló László végül megküzdenek, de a zsoldost végül nem Babocsai öli meg, hanem saját kapzsisága: az arannyal megpakolt csónak felborul a súlytól, Kales pedig a mocsárba fullad.
Persze László nem bánja a vagyont, hiszen Zsuzsát – akibe szerelmes lett – megmentette.
A történetet komikus epizódok színesítik, amelyek a mellékszereplőkre koncentrálnak, mint Csomai kapitány alakja, Jóska a végvári vitéz, illetve Örzse, a szolgálólány és Miklós deák.
A forgatókönyv Fekete Istvánazonos című regénye alapján készült, de a film több ponton eltér attól. Példának okáért az alapműben László nem Dusmátába, hanem az új koppányi aga (Szinán) leányába Aisába lesz szerelmes, Kales pedig nem a mocsárban, hanem a Babocsai udvarháznál hal meg.
Fekete István munkássága | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Fontosabb regények |
|  | |||
| Forgatókönyvei |
| ||||
| Adaptációk |
| ||||
Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap