Coppola műve nem csak egyszerűen egy történetet visz vászonra: mozijában elsősorban a cselekmény közege az, amit be kíván mutatni a közönségének. A film kesernyés világát az operatőr, Gordon Willis képei keltik életre. A megdöbbentő érzékkel megválasztott színek, fények, valamint kamerabeállítások eredményeként a képei egyedülálló hangulatot kölcsönöznek a történetnek. Ehhez a világhoz legalább ennyire hozzátartozik még Nino Rota legendássá vált zenéje.
Vito „Don” Corleone szerepére Coppola Marlon Brandót választotta, Michael Corleonét Al Pacino formálta meg.
A Keresztapát leginkább az különbözteti meg a többi, hasonló témájú alkotástól, hogy hiányoznak belőle a pólusok és a sztereotípiák. Coppola mozijában nincsenek kimondottan pozitív szereplők. A főszereplőket a film „negatív” hőseitől is csak pusztán az választja el, hogy egy másik család tagjai, de módszereik és gondolkodásmódjuk megegyező.
A filmet az Amerikai Filmakadémia az 1972-es évben tizenegy Oscar-jelöléssel jutalmazta. Ebből hármat nyert el: az évlegjobb filmjének járóOscar-díj mellett Coppola Mario Puzóval közösen a legjobb forgatókönyv díját kapta meg, Marlon Brando alakítását pedig a legjobb férfi főszereplő díjjal jutalmazták. Ebben a filmen szinkronizálta előszörVégvári Tamás Al Pacinót.
Amásodik világháború vége utániNew York-ban, aszicíliai származású maffiavezér,Don Vito Corleone és családja történetét meséli el a film.New York alvilágában a Corleone-család érdekeltségébe tartozik a szerencsejáték, sportfogadás és a szeszcsempészet. A prostitúciót és a kábítószer-kereskedelmet viszont elutasítják. Az 5 család legbefolyásosabbika bírókat, rendőrtiszteket és politikusokat fizet a zavartalan üzletmenet érdekében. Vito Corleonénak 4 gyermeke van: Sonny (Santino), Fredo, Michael és Connie. A történet a már idős Don lánya esküvőjével kezdődik (a film a későbbiekben többször is kitér Vito Corleone gyerekkorára, Amerikába érkezésére és meggazdagodására a legális és illegális üzleti életben), ahol a hatalmas birtok udvarán nagy tömeg ünnepli az ifjú párt. A Don dolgozószobája előtt pedig sorban állnak a szívességet kérők.
Szokványos szicíliai bevándorlóként éli életét a család, de Michael, a legkisebb fiú kilóg a sorból. Ő főiskolát végzett, amerikai lánynak udvarol, harcolt a világháborúban (hiába ellenezte az apja), és a legfontosabb: ki akar maradni a család alvilági ügyleteiből.Sonny éppen az ellenkezője, vágyik a gengszteréletre, forrófejű és arrogáns, arra számít, hogy az apja ráhagyja majd a család vezetését.
Fredo bár jólelkű, de végtelenül egyszerű gondolkodású, ezért csak a kisebb, szinte jelentéktelen ügyeket bízzák rá. Hagen pedig, a család ügyvédje a Don fogadott fia, akit Sonny gyerekkorukban vitt haza, mert az utcán csavargott és nem volt hol aludnia.Tomot Vito Corleone befogadta és ügyvédnek taníttatta, aki a család üzleti ügyeivel foglalkozik.
Az esküvő után nem sokkal üzleti megbeszélésre hívják a Dont, egy bizonyos Sollozzo (a „török”) akar vele üzletet kötni.A kábítószerterjesztő üzletéhez kér segítséget a családtól, és busás hasznot ajánl, ha a Don felhasználja befolyását az üzletmenet zavartalanságáért.Don Vito elutasítja az ajánlatot, mert politikus és rendőrségi barátai szerinte nem hunynának szemet egy ilyen 'piszkos' üzlet felett.Hiába kérte Tom Hagen előzőleg, hogy gondolja meg alaposan, mert ez egy nagyon gyümölcsöző üzlet, és ha a Corleone család nem száll be, akkor majd megteszi más, és a sok pénz újabb alvilági háborúhoz vezet majd.A Don kérlelhetetlen, de Sonny meggondolatlanul közbeszól a tárgyaláson, és ezzel azt érzékelteti a törökkel, hogy csak Vito Corleone áll az üzlet útjában, s a család többi részét érdekli az ajánlat.
Karácsony előtt néhány nappal megpróbálják megölni a Don-t az utcán, de életben marad. Fredo, aki mellette volt, tehetetlenül nézi, ahogy apját lelövik. A kórházat, ahol a Don fekszik, elözönlik a család emberei, nehogy Sollozzo emberei újra megpróbálják megölni őt.Mire Michael beér a kórházba meglátogatni az apját, már sehol sincsenek a család emberei, mert a Sollozzo által fizetett rendőrök elzavarták őket. Sikerül megmentenie apja életét egy hálás fiatalember segítségével, aki a Donnak köszönheti, hogy a háború után Amerikában maradhatott. A család úgy dönt, hogy meg kell ölni Sollozzót és az őt segítő korrupt rendőrtisztet is, de számítanak rá, hogy a rendőrgyilkosság után háború következik.
A legnagyobb megdöbbenésükre Michael is részt akar venni az akcióban és rövid töprengés után rájönnek, hogy a török úgysem merne a család bármely más tagjával találkozni, hogy megbeszéljék az ügyet.Kinyomozzák, hol akar a török találkozni Michaellel és pisztolyt csempésznek az étterem WC-jébe.A találkozón Michael hidegvérrel lelövi Sollozzót és a rendőrtisztet is.
Ezután Szicíliában bujdosik, amíg elülnek a dolgok. Több mint egy évig él itt, ezalatt megnősül. A háborúban súlyos veszteségek érik a családot: Szicíliában egy Michaelnek szánt bomba megöli a feleségét. Sonny forrófejűségét kihasználva, Connie férjének segítségével (aki sértődött, mert a család kizárja az ügyekből), Sollozzo emberei tőrbe csalják Sonny-t, és a Brooklyn-i autópálya kapujánál kivégzik. A család bosszúból megöli a rivális Tattaglia család Donjának fiát, Brunót.
Mire a család ügyvédei tisztázzák Michaelt a rendőrgyilkosság vádja alól, már békét akarnak kötni a többi családdal, hogy Michael hazajöhessen.Don Vito egy megbeszélésen békét köt a többi Donnal, hogy Michael hazajötte után kitanítsa a család vezetésére. Közben Michael felkeresi Kay-t, az amerikai lányt, akinek régen udvarolt, és feleségül kéri.
Anthony (Michael és Kay első gyermeke) születése után már Don Vito és Michael közösen irányítják a családot. Mindent, amit tud az életről és üzletről, átadja a fiának. Többek között azt is megosztja vele, hogy aki a találkozót szervezi majd Don Barzinivel, az lesz az áruló.
Don Vito halála mindenkit megráz, és a temetése napján Michael megtudja, hogy a családhoz közelálló Tessio árulta el Őket.
Ezután Michael, unokaöccse keresztelője közben, ahol történetesen ő lesz a keresztapa, minden ellenségükkel leszámol, köztük a Corleone család árulójával, Tessióval is, és átveszi az apja helyét a családban.
Méltán tekinthetjükA Keresztapa megjelenését amaffiatörténetek kezdetének, hiszen előtte nem igazán létezett ez a műfaj, utána pedig csak ehhez a műhöz viszonyítva lehetett csak ilyen vagy ehhez hasonló témákról szólni. CoppolaA Keresztapa történetét két további résszel egészítette ki.
Az első film teljes egészében Puzo1969-es regényére épül; amásodik világháború utániNew Yorkban játszódik és Vito Corleone donságának utolsó szakaszára, ill. a maffiaháborúra fókuszál. Már itt is éles utalásokat találhatunk a maffia és a mindennapok összefonódására; a kritikusok például Johnny Fontane alakjában a kor nagyszerű énekesét,Frank Sinatrát vélték felfedezni. A film nemcsak egyértelmű utalásaiban volt áttörés: először láthatott a néző ily kendőzetlenülnaturalista akciójeleneteket a filmtörténet során.
Az alkotók a nagy sikerre való tekintettel folytatták a cselekményt, bár kezdetben a folytatás ötletével maga Coppola nem értett egyet. Ezzel kapcsolatban az1975-ös Oscar-gálán, a legjobb rendezőnek járó díj átvételét követő köszönőbeszédében azt mondta:„Charlie Bluhdorn ötlete volt. Amikor meghallottam, mondtam neki: „A Keresztapának folytatást készíteni garantált bukást jelent, és mindent elveszíthetek, amit eddig sikerült elérnem.” (…) Örülök neki, hogy megpróbáltam.”
Az1974-ben moziba került folytatás azötvenes évek végén játszódik, és Michael Corleone keresztapaságát mutatja be, melyet a fiatal Vito Corleone – Robert De Niro alakításában – történetével egészítettek ki. A történet egy része a forrongóKubában játszódik, de vannak a filmben utalások azamerikai maffia korabeli tevékenységére is.
1990-ben, hosszú kihagyás után jelent megA Keresztapa harmadik része, amely1978-ban játszódik, és aVatikán és amaffia kapcsolatát tárgyalja, meglehetősen provokatívan; utalnakI. János Pál pápa titokzatos halálának okaira is. A trilógia befejező részében Al Pacino a hatvanas éveiben járó mindenható Keresztapa, akit két cél vezérel: hogy családját letérítse a bűn útjáról, és hogy megfelelő utódot találjon magának.
Robert Delaney,New Jersey állam nyomozója áthatolt az államban lévő maffiaszervezeteken, és1981-ben első kézből értesítette a szervezett bűnözésről és maffiatagokról az Amerikai Szenátus illetékes bizottságait. Kijelentette, hogy aKeresztapa filmek nagy hatást gyakorolnak a bűnszervezeti családokra. Olyanokról mondta ezt, akik legalább háromszor, de akár tízszer nézték meg a filmet. Egyszer azt mondta, hogy Joey Adonis fia egy marék negyeddollárost adott a pincérnek, és kérte, hogy folyamatosan játszassa wurlitzerenA Keresztapa című film zenéjét.
Delaneyen kívül a sokáig hatalmon lévő bűnszervezeti család vezetőjének,Joe Bonanónak az volt a véleményeA Keresztapáról, hogy mindenkinek meg kell néznie, hiszen a film megmutatja nekik, miképp kell viselkedniük. AzEgy becsületes ember című regényében mesél a munka iránti különleges érzelmeiről. Az igazi feladat a családi büszkeség és a személyes tisztelet elérése. Ez az, amiA Keresztapát olyan híressé teszi. Rokoni kapcsolatokkal rendelkező, erős akaratú embereket mutat be. Azonban Bonano soha nem minősítette a filmet.
AKeresztapa első része1982.március 25-én került először a magyarországi mozikba, aMOKÉP forgalmazásában. Az első magyar szinkron aPannónia Filmstúdió-ban készült, 1982-ben, azolasz nyelvű jeleneteket pedig feliratozták. A mozivetítések után és az elsőVHS-kiadás közti időszakban (közel nyolc évig) szinte semmilyen formában nem lehetett elérni a film első részét. Egyedül az1980-as évek közepén divatnak számító úgynevezett „kalózkazettákon” terjedt el, amelyre bár szinkronos kópiát tettek, mégis az olasz részek „házi” hangalámondásos jeleneteket tartalmaztak.
1991-ben aMagyar Televízió műsorára tűzte a film MOKÉP által forgalmazott kópiáját, mely az első szinkront tartalmazta, az olasz nyelvű képsorok feliratozásával. Szélesebb körben ekkor volt látható először és utoljára a filmnek ez a szinkronos változata.
1990-ben az akkor még újonnan alakulóUIP-Dunafilm kiadó megvásárolta a Mokép-tól az eredeti szinkron jogait és a VHS kiadványára már a Mokép által készített első szinkront tette rá, azonban az olasz részekhez nem feliratozást, hanem gyári narrációt készíttetett. Hozzá kell tenni, hogy a UIP Dunafilm,1991-bena Keresztapa II. része VHS kiadásakor is a szinkronjogokat a Mokép-tól vásárolta meg, amelyen az első résszel ellentétben az olasz képsorok feliratosak maradtak, ahogy a mozivetítésnél is.A Keresztapa III. részét pedig1992-ben jelentette meg a UIP Dunafilm, bár ebben az esetben a szinkronjogok a UIP tulajdonát képezték, mégis itt is az olasz részeket feliratosan hagyták meg. Ezek az első UIP Dunafilm-es VHS kiadványok jelentették az első olyan hivatalos adathordozókat, amelyeken az eredeti magyar szinkronok a mai napig megtalálhatóak. Igaz ekkor még csak a videótékák számára szánták őket, a lakossági körökben nagyon elenyésző mértékben kerültek ki.
1997-ben a UIP Dunafilm megjelentetett a Keresztapa Trilógia lakossági VHS változatát, amelyre egy új javított kópia került. AMafilm Audio Kft.-ben ekkor készítette el a második "egységes" magyar szinkronokat a Trilógiához és az olasz jelenetek mind a három film esetében feliratozva kerültek a VHS-kazettákra, sőt a harmadik rész esetében még bővített jelenetek is kerültek a szalagra.1999-ben aTV2 levetítette a Keresztapa Trilógiát, de ekkor még az első szinkronos verziókat sugározta, amelyeket a UIP Dunafilm adott ki VHS-eken az1990-es évek elején. Később a2000-es évek elején a TV2 már az új szinkronokkal is levetítette a Trilógiát, ahogy azt aViasat3 is megismételte,2005 karácsonyán.
A Keresztapa TrilógiaDVD kiadása a 2000-es évek közepe táján még teljes egészében feliratozva jelent meg, pár évvel később azInterCom Zrt. megjelentette a szinkronos változatokat. Természetesen a második magyar szinkronok kaptak helyet a korongokon, lévén, hogy az első magyar szinkronok technikailag korszerűtlenek voltak illetveMono hangzásban rögzítették őket annak idején. Azonban az új szinkronokat, asztereó hangzásuk ellenére sem sikerült feljavítani 5.1-es hangzásra, ezért csak 2.0-s hangminőségben lehet őket hallani a DVD-lemezeken.
2022.február 10-től digitálisan felújítva, magyar felirattal újra mozikba került a film.[7]
A film tizenegyOscar-díj jelölést kapott, de csak hármat tudott megszerezni mindebből: a legjobb adaptált forgatókönyv, a legjobb film és alegjobb férfi főszereplőnek járó díjat, ez utóbbi átvételétMarlon Brando visszautasította az amerikai őslakosokkal szembeni politikai diszkrimináció ellen tiltakozva.
Nino RotátA Keresztapa zenéjéért jelölték 1972-ben alegjobb eredeti filmzene kategóriában, de a jelölést visszavonták, miután kiderült, hogy Rota aFortunella (1958) című film zenéjét használta fel. Végül az akadémia zenei részlegének tagjaiJohn Addisonra szavaztak ötödik jelöltként.[8]
.svg){kind=icon}
