A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára (csehül:Národní knihovna České republiky, rövidítve:NK ČR)Csehország központi és vezetőkönyvtára, melynek székhelyePrágaóvárosában, egy egykorijezsuita kollégium épületében, aKlementinumban van. A Cseh Kulturális Minisztériumnak alárendelt intézmény az ország legnagyobb könyvtára, több mint 7 millió egységből álló állománnyal rendelkezik, mely évente mintegy 70 000 újonnan érkezett kiadvánnyal nő.[1][2]
Fő tevékenysége a Csehország területén 1807 után kiadott könyvek és egyéb kiadványok, valamint kéziratok gyűjtése. Emellett számos ősi dokumentumot is őriznek, mint például az i.sz. 1. században írt görögpapiruszokat. Ez Európa legnagyobb és legrégibb könyvtárainak egyike. A gyűjtemény büszkesége aVyšehrad Kódex — ennek képe díszíti a vezetett könyvtárlátogatás belépőjegyét.[3]
AKároly Egyetem egyes könyvtárai mellett a13. században létrejött a prágai óvárosdomonkos kolostorábanStudium generale nevet viselő iskola, amely a14. században könyvtárastul összeolvadt az egyetemmel.1556-ban a jezsuita szerzetesek megépítették a Clementinum nevű kollégiumot.1622-ben a Károly Egyetem is a jezsuiták gondnoksága alá került, így annak könyvtárai is a Clementinumba kerültek.
A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem1773-ban állami intézmény lett, könyvtárát pedigMária Terézia1777-ben „nyilvános cs. és k. egyetemi könyvtárrá” nyilvánította, ami1887-től a megnevezésében is megnyilvánult(c.k. Veřejná a univerzitní knihovna). 1882-ben az egyetemet felosztották egy cseh és egy német egyetemre, de a könyvtár közös maradt a két intézmény számára.
1918 után a könyvtár az újonnan megalakulócsehszlovák állam irányítása alá került.1924-ben megalapították a Szláv Könyvtárat(Slovanská knihovna), amelyet1929-ben ugyancsak a Clementinumban helyeztek el, és ez a mai napig is anemzeti könyvtár önálló részeként működik.
1935-ben a könyvtárat Nemzeti- és Egyetemi Könyvtárra(Národní a univerzitní knihovna) nevezték át, és egyúttal aköteles példányról szóló törvényt is hatályon kívül helyezték.1939-ben, Csehország német megszállása után bezárták a cseh főiskolákat. A könyvtár Országos- és Egyetemi Könyvtár néven(Zemská a univerzitní knihovna) működött tovább1941-ig.
Amásodik világháború utáni Csehszlovákiában több prágai könyvtárat is összevontak, így1958-ban létrejött Csehszlovákia Állami Könyvtára(Státní knihovna ČSR). Ennek neve1990-ben a ma is használatos Nemzeti Könyvtárra(Národní knihovna) módosult. A rendszerváltás után egy új központi raktár létesült Hostivařban, azonban így is helyszűkével küzd az intézmény. Ezt megoldandó Letnában egy új épületet terveztek, ez azonban nem épült fel.
A cseh nemzeti könyvtár állományánakdigitalizációja1992-1993-ban kezdődött az AiP Beroun vállalattal együttműködve. A könyvtár élenjáró volt a olyan nemzetközi digitalizációs szabványok megalkotásában, amelyek régi nyomtatványok és kéziratok feldolgozására vonatkoznak.2005-ben azUNESCOCsikcsi-díjjal jutalmaztaa könyvtár tevékenységét aVilág emlékezete programban végzett digitalizációs tevékenységéért. Jelenleg a Manuscriptorium és a Kramerius honlapokon is elérhetőek a cseh nemzeti könyvtár régikéziratai.[6][7] A digitális térben mintegy 2000periodika, több mint 120 0001800 után kiadott könyv és több mint 26 000 kézirat és régi nyomtatvány érhető el a könyvtár online felületéről. Emellett egy, aGoogle-lel közös programban a Szláv Könyvtár több19. századi nyomtatványa (2015 augusztusáig mintegy 60 000 kötet) is digitalizálva lett. Ezek elérhetőek aGoogle Könyvek digitális könyvtárban, a régi nyomtatványok pedig a Krameri felületén olvashatóak.
2006.május 16-án egy nemzetközi építészeti pályázatot írtak ki a könyvtár új, Letná-ban építendő épületére.2007.március 3-án kihirdették a győztes tervet, amelyetJan Kaplický és a Future Systems Architecture alkotott. Az épületnek 2012-re kellett volna elkészülnie, azonban a kiírás szabályosságát, a telek kérdését, illetve az anyagi forrásokat firtató viták miatt késlekedett a projekt. 2008 júliusában Vaclav Jehlicka kulturális miniszter bejelentette, hogy a könyvtár nem épül fel.[8]
Az új épületben 10 millió könyvnek lett volna hely, főleg az1801 utáni állomány került volna költöztetésre.Jelenleg a Clementinumot és a Hostivař-i részleget érintő bővítések és fejlesztések zajlanak, amelyek 2018 után fejeződnek be.
Tobolka, Zdeněk:Národní a universitní knihovna v Praze, její vznik a vývoj I. Počátky knihovny až do roku 1777. Praha: Státní pedagogické nakladatelství, 1959.(csehül)
Bibliografický katalog Československé republiky: literární tvorba z roku 1944 vyjma noviny a časopisy. Praha: Národní a universitní knihovna, 1945.(csehül)
Národní Knihovna České Republiky:Die Nationalbibliothek der Tschechischen Republik, Klementinum. Nationalbibliothek der Tschechischen Republik, Prag1996.(németül)
Fabian, Bernhard (szerk.):Handbuch deutscher historischer Buchbestände in Europa. Eine Übersicht über Sammlungen in ausgewählten Bibliotheken. Band 1, 1: Vlasta Faltysová, Pavel Pohlei:Tschechische Republik. Prag. Teil 1. Olms-Weidmann, Hildesheim u. a. 1999,ISBN 3-487-10353-2.(németül)
