Ez a lap egy ellenőrzött változata
| 4601-es mellékút | |
| Úttípus | összekötő út |
| Hossza | 105,5 km |
| Ország |  Magyarország |
| Tartományok | Budapest,Pest vármegye,Bács-Kiskun vármegye |
| Az út eleje | Budapest |
| Az út vége | Tiszakécske4625 |
 AWikimédia Commons tartalmaz4601-es mellékút témájú médiaállományokat. | |
A4601-es számú mellékút egy eredetileg több mint 100 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút voltBudapest valamintPest ésBács-Kiskun vármegyék területén; nyomvonala a fővárostól egészenTiszakécske központjáig húzódik. Ha ma is egybefüggően végigjárható lenne, a leghosszabb lenne a hazai mellékutak közül (kilométer-számozása tekintetében annak számít ma is).
Hajdan nagy jelentőségű út lehetett, amely szinte nyílegyenes vonalvezetésű, közvetlen kapcsolatot biztosítottNagykőrös és az ország fővárosa között. Később azonban hosszú szakaszai estek ki a forgalomból, amelyeken így lecsökkent az útkarbantartás intenzitása (vagy az akár meg is szűnt), más szakaszain csak lokális forgalmat bonyolító útként maradt meg.
AGoogle Térkép és aGoogle Utcakép felvételei alapján úgy tűnik, hogy forgalom elől elzárt szakasza nincs, de az egykori teljes hosszából két, együttesen mintegy 30 kilométernyi szakaszán mezőgazdasági vagy erdei útként húzódik, csak megfelelő terepjáró adottságokkal bíró járművel járható be. Egy forrás szerint az út egyes szakaszai Gyáltól délre járhatatlanok, sőt már az1930-as években is azok voltak.[1] Napjainkban csak Budapest ésGyál (illetve azÜllő-Ócsa országút), valamint Hantháza és Tiszakécske közötti szakaszai járhatóak be megfelelően.
Kilométer-számozása Budapest belvárosától indul, nem kizárt, hogy kezdőpontjának eredetileg a„0” kilométerkő, illetve mindenkori elődje számított, de a főváros határain belüli szakaszai hivatalosan ma már nem tartoznak hozzá, azok – köztük aGyáli úttal és aNagykőrösi úttal – önkormányzati utaknak minősülnek. A 18+085-ös kilométerszelvényét elhagyva lépi át Budapest határát, majdnem pontosan délkeleti irányban haladva, aXVIII. kerülethez tartozóErdőskert ésBelsőmajor városrészek, illetveGyál hármashatárán. Ezen a szakaszon közvetlenül mellette, az északi oldalán húzódik aBudapest–Kecskemét-vasútvonal, amelynek kevéssel ezután elériGyál felső megállóhelyét, majd a 18+500-as kilométerszelvénye táján keresztezi a vágányokat, és azok túloldalán folytatódik tovább, Kőrösi út néven.
Gyál városközpontjában, kevéssel a huszadik kilométere előtt kissé eltávolodik a vasúttól, ígyGyál vasútállomás térségét nem érinti. A 20+500-as kilométerszelvénye táján, egymástól kevesebb, mint száz méterre két elágazása is van: előbb a Vecsési út torkollik bele, a nevének megfelelőenVecsés felől, északkeleti irányból, majd a Bem József utca ágazik ki belőle,Alsónémedi felé, délnyugati irányban. Mindkettő4602-es útszámmal számozódik, amely így, a két elágazás közti rövidke távon közös szakaszon halad a 4601-essel.
Innentől lassan elhagyja Gyál központját, majd annak iparterületeit is, és a 21+750-es kilométerszelvényénél, felüljárón keresztezi azM0-s autóút nyomvonalát, amely itt a 34. kilométere táján jár. Csomópontja is van az M0-ssal (Gyál–Pestszentimre-csomópont), amelynek négy átkötő ága a 4601-estől délnyugati irányban húzódik és a 90 461–464-es útszámokat viselik. A 23+250-es kilométerszelvénye környékén lépi át az út Gyál és Felsőpakony határát, innét ez utóbbi település területén folytatódik.
Felsőpakony lakott területét elkerüli az út, oda csak a 46 303-as számú mellékút vezet, amely a 23+950-es kilométerszelvénynél ágazik ki belőle délnyugat felé. 26,5 kilométer után elériÓcsa határszélét, innen egy darabig a két település határvonalát kíséri, majd nagyjából egy kilométer után teljesen ócsai területre ér. A 28. kilométere táján elhalad aNemzeti Közszolgálati Egyetem Ócsai Bázisa mellett, majd a 28+700-as kilométerszelvényénél egy kereszteződéshez ér: azÜllőtől (sőt a korábbi útszámozás szerintMende határától) Ócsa központjáig húzódó4603-as úttal keresztezik egymást, amely itt valamivel a 17. kilométere után jár.
A 31. kilométere táján átlép aGyáli járásból aMonori járásba, innentőlCsévharaszt külterületén folytatódik. Ez a szakasza burkolatlan erdei útként húzódik, ami összefügghet azzal is, hogy a 36-37. kilométerei között közvetlenül egy egykori szovjet laktanya mellett vezet a nyomvonala, ráadásul a közelében található a kb. 1940 óta kiemelt védettségűCsévharaszti Borókás Természetvédelmi Terület is.
40,8 kilométer teljesítése után ismét járáshatárt keresztez: innen aDabasi járáshoz tartozóÚjhartyán külterületén húzódik tovább. Kevesebb, mint két kilométer utánÚjlengyel területére ér, majd keresztezi azAlbertirsa és az újhartyániM5-csomópont közt húzódó405-ös főutat. Csak innentől folytatódik szilárd burkolatú útként, egyúttal nevet is kap: a Kossuth Lajos utca nevet viseli. 43,9 kilométer után keresztezi aPilis–Dabas közti4606-os utat, majd belép Újlengyel lakott területére, változatlan néven.
Nagyjából a 46+400-as kilométerszelvénye táján elhagyja Újlengyel utolsó házait, innentől ismét rossz minőségű mezőgazdasági útként folytatódik, változatlanul a délkeleti irányt követve. Bő fél kilométerrel ezután keresztezi aDunavölgyi-főcsatorna folyását, majd 50,4 kilométer utánPusztavacs területére ér. Az 51+700-as kilométerszelvénye táján elhalad azország földrajzi középpontjának jeltornya mellett (ott is földútként húzódva), a település lakott területét viszont nem érinti, annak legészakibb fekvésű házaitól is 3-400 méterre északra húzódik.
Az 53+150-es kilométerszelvénye táján, burkolatlan erdei útként keresztezi a4607-es utat, amelyAlbertirsa ésÖrkény között köti össze a4-es és5-ös főutakat. Hosszú szakaszon halad így, közben a 60+600-as kilométerszelvényénél átlép aCeglédi járásba tartozóCsemő területére, ám jó darabon még ott is erdei útként húzódik. Csak a 63+550-es kilométerszelvényénél lévő hantházai buszfordulótól válik újra burkolt úttá, majd pár lépésre onnét kiágazik belőle délnyugati irányban aLajosmizsére vezető4608-as út.
Innentől mintegy 4,5 kilométeren keresztül a 4601-es és a 4608-as utak közös nyomvonalon haladnak, kilométer-számozás tekintetében egymással ellenirányban számozódva (lévén, hogy a 4608-as kilométer-számozásaCegléden kezdődik). A 64+800-as kilométerszelvénye táján az út elhalad Hantháza településrész házai és az egykoriCegléd–Hantháza-vasútvonal lakóházakká átépített végállomási épületei mellett, ahol a Pesti út nevet viseli (ez is utal arra, hogy valamikor a jelenleginél nagyobb jelentőségű volt az út). Ugyanott beletorkollik észak-északkeleti irányból a 46 126-os út: ez köti össze Hantházát Csemő központjával, illetve azsáktelepülésnek számítóMikebuda is csak erről az útról érhető el.
A 67. kilométerénél (még mindig a 4608-assal közös szakaszon haladva) az út eléri aNagykőrösi járás ésNagykőrös város határszélét, majd a 68. kilométerét elérve – ahol a 4608-as nyomvonala különválik északkeleti irányban – teljesen nagykőrösi területre ér. A 76. kilométerénél éri el a belterület nyugati szélét, ahol a Pótharaszti út nevet viseli és egyre keletebbi irányt vesz. A 76+600-as kilométerszelvénye táján keresztezi aCegléd–Szeged-vasútvonalat,Nagykőrös vasútállomás déli szélénél, majd mintegy 400 méterrel arrébb kiágazik belőle, északnyugati irányban az állomást kiszolgáló 46 313-as számú mellékút, amely a Kossuth Lajos út nevet viseli. A delta csomópontú kiágazástól fogva a 4601-es isKossuth Lajos nevét viseli, és itt már szinte pontosan keleti irányban húzódik.
A város történelmi központjában, piskóta alakú körforgalmú csomópontban keresztezi aCegléd–Kecskemét közt húzódó441-es főutat, utóbbi itt a 16+700-as, míg a 4601-es a 78+400-as kilométerszelvényénél jár. A folytatásban megint egy kicsit délebbi irányba fordul és Szolnoki út lesz a neve; így húzódik a város keleti széléig, ahol – a 80+700-as kilométerszelvénye előtt – egy elágazáshoz ér. A 4601-es számozást a kelet-délkeleti irányba induló út viszi tovább, a kelet-északkeleti irányba vezető út pedig a4613-as számot veszi fel; ezSzolnok déli határszéléig vezet (valószínű, hogy a 4601-es Szolnoki út neve is erre utal).
A 86+750-es kilométerszelvénye táján lép át az út a következő településKocsér területére, melynek legnyugatibb házait nagyjából két kilométer után éri el. A neve végig a községben Szabadság utca; pár lépéssel a 90. kilométere előtt kiágazik belőle észak-északkelet felé aKőröstetétlen felé vezető 46 122-es út; mintegy 300 méterrel arrébb pedig, a helyi temető előtt elhaladva kilép a falu házai közül. Ettől függetlenül sokáig a kocséri határban húzódik még, nyílegyenesen; amikor mégis két kisebb iránytöréshez ér, a 95. kilométere előtt, azok jelzik, hogy az út elértePest vármegye délkeleti szélét: a második irányváltás után márBács-Kiskun vármegyeTiszakécskei járásában, azon belül is a névadó település (egyben járásszékhely) területén folytatódik.
Tiszakécske külterületén, a 99. kilométerét elhagyva, egy egészen enyhe iránytöréssel újra visszatér a korábban több tíz kilométeren át követett délkeleti irányhoz, így érkezik el, a 102+700-as kilométerszelvénye táján egy elágazáshoz: a délnyugat felől érkező út aSzentkirály határában induló4623-as, a 4601-es pedig egy rövid szakaszon északkelet felé folytatódik, a 4623-assal közös szakaszon. A közös szakasz hossza nem több 400 méternél, ami után szétválnak, a 4623-as egyenes irányban halad továbbTiszabög-Tiszajenő felé, a 4601-es pedig ismét délkeletnek fordul, és a városközpont felé veszi az irányt.
Mintegy másfél kilométer után keletnek fordul, így keresztezi nem sokkal azután aKecskemét–Szolnok-vasútvonalat,Tiszakécske vasútállomás déli szélén, majd kiágazik belőle északi irányba az állomást kiszolgáló 46 326-os mellékút. Utolsó szakasza, már a város belterületén a Kőrösi utca nevet viseli, így ér véget, beletorkollva a SzolnokotKiskunfélegyházával összekötő4625-ös útba, annak 34+900-as kilométerszelvénye táján.
Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 105,546 kilométer.
Az út a régmúltban kétséget kizáróan jelentős útvonal lehetett az ország fővárosa ésNagykőrös, illetve a város térsége közt; abba az úthálózatba illeszkedett bele, amelynek fő ágai ma is sugárirányban kötik össze Budapestet az ország távolabbi részeivel. Fontosságát az is növelhette, hogy a kiterjedt külterületekkel bíró, kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező alföldi városok, mint amilyen Nagykőrös is, igen komoly szerepet játszottak a főváros élelmiszerellátásában. Magyarország1780-1784 között végzettelső katonai felmérésének térképei lényegében ugyanezen a közel nyílegyenes nyomvonalon tüntetik fel aPest–Nagykőrös közti utat.
Az, hogy a településektől távolabb eső szakaszok elvesztették jelentőségüket, és így kiestek a mindenkori útfenntartók érdeklődési köréből, részben azzal függhetett össze, hogy a homokos puszta gyakori felületváltozásai, az erdősítés előtti dűnevándorlások aránytalanul költségessé tehették ezen szakaszok járhatóságának fenntartását.[2] Emellett a lábon hajtva történő élőállat-szállítás visszaszorulása, majd eltűnése és a vasúti fuvarozás térnyerése is erősíthette a korábban fontos út funkcióvesztését.
1934-ben is a teljes hosszából csak a Nagykőrös-Ókécske közti szakasza minősült mellékútnak, a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete értelmében; a rendelet alapján készült térkép arról tanúskodik, hogy fennmaradó részéből lényegében egy kilométernyi szakasz sem épült ki még mellékúti minőségben sem.[3]
A 18+085 és 28+642 kilométerszelvények (lényegében a budapesti városhatár és az ócsai kereszteződés) közötti szakasza 1977-ben kapott burkolat-megerősítési építési engedélyt, a Közúti Beruházó Vállalat által készített 4182. számú terv alapján, az alábbiak szerint:
A szakaszon csak egy számottevő híd volt, a 21+064 kilométerszelvényben, amit a meglévő burkolat felbontását követően lehetett leburkolni. Sürgetőleg hathatott a beruházásra, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat bejelentette: ha a burkolatmegerősítés nem történik meg még abban az évben, nem tudja tovább fenntartani a Gyálra közlekedő 94-es buszjáratát.[4]
Egy 1,650 kilométeres szakaszát (a 89+900 és a 91+550 kilométerszelvények között) 2019 második felében újították fel, a Magyar Falu Program útjavítási pályázatának I. ütemében, a Pest megyei Kocsér település területén.[5]