Ez a lap egy ellenőrzött változata
| 301-es parcella | |
 | |
| AzÚj köztemető eligazító táblája, a 301-es parcella a temető bejáratától balra a legtávolabbi sarokban van | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest X. kerülete |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
  301-es parcella Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 28′ 33″,k. h. 19° 12′ 12″47.475833,19.20333347.475833°N 19.203333°EKoordináták:é. sz. 47° 28′ 33″,k. h. 19° 12′ 12″47.475833,19.20333347.475833°N 19.203333°E | |
 AWikimédia Commons tartalmaz301-es parcella témájú médiaállományokat. | |
  |
A301-es parcella az1956-os forradalmat követőKádár-korszak első éveiben, a megtorlás idején áldozatul esett emberek nyughelye arákoskeresztúriÚj köztemetőben. A magyar nemzet egyik legfontosabb történelmi emlékhelye. Itt található a kivégzett magyar mártírminiszterelnök,Nagy Imre sírja is.
Magyarországon – és valószínűleg az egész világon – az egyetlen temetőrész, amelyet pusztán a parcellaszám említése egyértelműen azonosít. Akik csak egy keveset hallottak a parcella történetéről, nevéről azok is a forradalomra és az itt eltemetettekre – köztük Nagy Imre volt miniszterelnökre – asszociálnak.
A parcella nem csupán a nemzeti harc, bukás és feltámadás szimbóluma, hanem egyúttal a magyar társadalom több évtizedes merev polarizáltságának jelképe. A hazai közéletben a jelenben is éles viták folynak a forradalom és a kommunista rendszer által hátrahagyott ambivalens örökség megítélése körül. Az évfordulókon a baloldalinak tekintett politikai térfélről érkező megemlékezőket, sőt a forradalomnak a politikai baloldalra került résztvevőit is gyakran köszöntifüttyszó a 301-es parcellában.
A megtorlás áldozatai közül itt nyugszik többek köztAngyal István,Iván Kovács László,Dudás József,Szabó János,Mansfeld Péter,Tóth Ilona ésNickelsburg László, akit a megtorlás utolsó áldozataként 1961. augusztus 26-án végeztek ki.[1]
2008-ban aNemzeti Emlékhely Bizottság döntése következtében levették a 301-es parcella névtábláit, mert a nevek 30-40 százaléka köztörvényes bűnözőké és háborús bűnösöké volt, nem csak akommunizmus áldozatainak nevei szerepeltek rajtuk.[2]
A forradalmat követő és nagyszámú áldozatot követelő kommunista megtorlás során különböző időpontokban temettek ide kivégzetteket, tehát a hatalmas Új köztemető (Európa legnagyobb temetője) bejáratától a lehető legtávolabb eső, ekkor parlagon heverő, gazos bozóttal benőtt területek övezte parcellát nyilvánvalóan szándékosan használták erre a célra.
Losonczy Gézát még halála napján,1957.december 21-én felboncolták és valószínűleg még aznap éjjel eltemették a 301-es parcellában.Szilágyi Józsefet valószínűleg1958.április 24-én temették ide, mivel általában még a kivégzés napján eltemették a kivégzettet.
Nagy Imre,Maléter Pál ésGimes Miklós esete más volt. Őket1958.június 16-án végezték ki és a Kozma utcai Kisfogház udvarán temették el. A hant fölé egy autónyi rossz irodabútort, limlomot hánytak."1961.február 24-én titokban kiásták a koporsókat, köréjük kátránypapírt drótoztak és átvitték a szomszédos Újköztemető 301-es parcellájába, ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét „Borbíró Piroska” fedőnéven) jeltelen sírba ismét elásták" – írtaRainer M. János történész.[3]
A Kozma utcai börtönben egy tisztekből és tiszthelyettesekből álló tízfős brigád kezdte meg 1961. február 24-én 16 óra 45 perckor a kihantolást. Innen 19 óra 15 perckor, teljes sötétségben mentek az Új köztemető 301-es parcellájához, ahol a 23. sor 8-as sírhelyébeNaszladi Péter (született:Arad,1901.április 12.., anyja neve: Móricz Zsuzsanna) fedőnéven helyezték elGimes Miklós ésMaléter Pál koporsóját,Maléter került alulra. A 23. sor 9-es sírhelyébeBorbíró Piroska (született:Párkánynána,1908.december 25.., anyja neve: Nagy Eszter) fedőnéven temették elNagy Imrét,[4] e műveletet 20 óra 35 perckor fejezték be. Ezeket a fedőneveket csupán a temető igazgatása kapta meg, nyilvántartásba más szervnél nem kerültek.
A módszer az volt, hogy a sírhelyet előre megrendelték, név nélkül, vagy fiktív néven, a sírgödröt kiásatták, az elhantolást pedig rendőrök végezték. (Losonczy Géza esetében a sietség miatt a gödröt is a rendőröknek kellett kiásniuk.)
Rainer M. János történész szerint a politikai okokból kivégzettek jeltelen elhantolásának ekkor már jó tízéves gyakorlata volt Magyarországon. Ezt igazolja, hogy a 301-es parcellába nem csak az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozatait temették. Itt nyugszik például Pógyor István,[5] aKeresztyén Ifjúsági Egylet cserkészvezetője is, aki 1953-ban halt meg a kommunista rezsim börtönében, de sírjának helyét csak 1989-ben tudhatták meg a hozzátartozók. Itt nyugszik az állam elleni összeesküvés vádjával1950-ben kivégzett vitéz Tóth Lajos,[6] a légierő századparancsnoka, becenevén "Drumi" is.
     |
A sírok újrafelkutatása1988 júniusában indult meg egy titkos állambiztonsági parancs nyomán, amelybenGrósz Károly utasította aBelügyminisztérium Állambiztonsági Főcsoport vezetőjét,Harangozó Szilveszter rendőr altábornagy, miniszterhelyettest, hogy derítse ki: hol vannak Nagy Imrének és társainak földi maradványai.[8]
Ekkor már aBelügyminisztérium vezetésének nem volt arról információja, hogy hol vannak eltemetveNagy Imrének és társainak a földi maradványai, ezért kutatniuk kellett. (Ez nem is az első kísérlet volt:1981-ben sikertelenül végződött aBM vizsgálati osztálya egyik vezetőjének egyszemélyes kutatása, így a további keresést akkor megszüntették.)
Pajcsics József ezredes, aki1988 nyarán abelügyminisztérium vizsgálati osztályának helyettes vezetője volt, arról számolt be, hogy a kutatáshoz egy napra engedélyt kapott a betekintésre aNagy Imre-per irataiba a minisztérium titkos adattárában. A "Darázsfészek" nevű dossziéban talált meg két térképvázlatot és egy kézzel írott jelentést, amelyek alapján végül sikerült megtalálni a sírt.[9]
A hozzátartozókat és a közvéleményt a kutatási folyamatból kizárták (nem is tudhattak róla).
„Amikor eljutottam a 301-es parcellába, elképesztő állapotok tárultak elém. Magas fű és bozót borította a területet, amelynek a határait sem lehetett megállapítani. A sírok helyét süppedések jelezték, nem voltak felhantolva. A parcella kb. 3 kilométerre volt a főbejárattól, nagyobbrészt alig járható földút vezetett oda" – emlékszik vissza Pajcsics József, a kutatásban részt vevő főtiszt.[10] Öt évvel korábbanVásárhelyi Miklós hasonlóan fogalmazott azIrodalmi Újságban:"A talaj csupa láthatatlan, gazzal benőtt lyuk, üreg, s egy-egy beomlott gödör mélyén nyugszanak az 1956-os forradalom kivégzett mártírjai.”
Nagy Imre és mártírtársainak kihantolása[11]1989.március 29-én[12] kezdődött meg. Nagy Imre sírjának (301/1) feltárásán a következő szakemberek vettek részt:Kralovánszky Alán régész, Szabó Árpád,Nemeskéri János antropológus ésHarsányi László. A családtagok közül jelen voltak:Nagy Erzsébet,Vészi János,Jánosi Katalin,Jánosi Ferenc,Gimes Lucy,Halda Alíz,Gyenes Judith; rajtuk kívül az eseményen részt vettek még:Hegedűs B. András,Litván György,Mécs Imre,Csillag József ésEmber Judit. ABelügyminisztérium videófelvételen dokumentálta az eseményeket.[13]
A feltárási munkálatok 1989. március 30-31-én Gimes Miklós és Maléter Pál (301/2), április 1-jén pedig Szilágyi József sírjának (301/3) kihantolásával folytatódtak. Április 5-én találták meg hosszabb keresés után Losonczy Géza (301/8) földi maradványait.
1989.április 6-án fejeződött be a Nagy Imre és az ő perével kapcsolatban meghaltak és a parcellába temetettek (Gimes Miklós, Maléter Pál, Szilágyi József és Losonczy Géza) kihantolása. A testek arcukra fordítva feküdtek a sírban, kezük drótkötéllel volt átkötve. Nagy Imrét egy fennmaradt protézise és a koponya megegyeztetésével sikerült azonosítani. Losonczy esetében a boncolás során végzett beavatkozások azonosítása segített.[14]
Ademokratikus ellenzék egyes tagjai már a nyolcvanas évek elejétől tartottak megemlékezéseket a kivégzés évfordulóin a 301-es parcellában, kitéve magukat a hatósági zaklatásoknak. Utóbbiakról sok történet kering.Mécs Imre elbeszélése szerint például1986-ban, az évfordulón három amerikai újságíróval érkezett a parcellához, de egy, a bokrok közül kiugró rendőr százados megtiltotta, hogy letegyék a virágokat, az újságíróktól pedig elvették a jegyzeteiket, illetve a fényképezőgépükből a filmet.)[15]
A parcellában1992. június elejére készült el a Jovánovics György alkotta emlékmű, amely aTörténelmi Igazságtétel Bizottság1989-es pályázatának nyertese volt.
Az '56-os Szövetség a Nemzeti Panteon elé faragottszékelykaput állíttatott, amin ez a felirat látható:Csak magyar lélekkel léphetsz át ezen a kapun. Mögötte márványtáblán egy másik felirat: „A hazáért haltak vértanúhalált”. A kapu a 300-as parcellához vezető út elejét jelzi.[16]Források szerint a székely kaput, amin a „NEMZETI PANTHEON” felirat olvasható,Bosnyák Imre ismert hungarista vezető és szervezete, a Mártírok Igazságtevő Bizottsága emeltette 1992-ben, eredetileg a 301-es és 298-as parcella közé, majd a közfelháborodás nyomására az a 298-as parcella szimbolikus bejáratához került. Azon más felirat nem olvasható.[forrás?][17][18][19]
A 301-es parcella a temető főbejáratától indulva gyalogosan mintegy félórás sétával érhető el, kiterjedése 111,5 x 65 méter.
2019-ben emlékhelyet avattak itt az 1953-ban kivégzettSándor István szalézi szerzetes emlékére.[20]
Budapest-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
