Ez a lap egy ellenőrzött változata
| ||||||
| Összesen 150 mandátum 76 szükséges a többséghez | ||||||
| ←2023 | 2030→ | |||||
| Párt | Pártvezető | Képviselők | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Előtt | Után | |||||
| 0D66 | Rob Jetten | 9 | 26 | |||
| 0PVV | Geert Wilders | 37 | 26 | |||
| 0VVD | Dilan Yeşilgöz-Zegerius | 24 | 22 | |||
| 0GL/PvdA0 | Frans Timmermans | 25 | 20 | |||
| 0CDA | Henri Bontenbal | 5 | 18 | |||
| 0JA21 | Joost Eerdmans | 1 | 9 | |||
| 0FvD | Lidewij de Vos | 3 | 7 | |||
| 0BBB | Caroline van der Plas | 8 | 4 | |||
| 0SP | Jimmy Dijk | 5 | 3 | |||
| 0Denk | Stephan van Baarle | 3 | 3 | |||
| 0PvdD | Esther Ouwehand | 3 | 3 | |||
| 0SGP | Chris Stoffer | 3 | 3 | |||
| 0CU | Mirjam Bikker | 3 | 3 | |||
| 050+ | Jan Struijs | 0 | 2 | |||
| 0Volt | Laurens Dassen | 2 | 1 | |||
| 0NSC | Eddy van Hijum | 19 | 0 | |||
Térképen: | ||||||
 | ||||||
| Miniszterelnök a választás előtt:00 Dick Schoof VVD–BBB | Miniszterelnök a választás után:0 | |||||
A2025-ös előrehozott holland általános választást 2025. október 29-én tartották, amely során aStaten-Generaal alsóházának, aKépviselőháznak (Tweede Kamer) 150 tagját választották meg.[1]
A választásokat eredetileg 2028-ban tartották volna, de aSchoof-kormány összeomlását és aSzabadságpárt koalícióból való visszalépését követően előrehozott választást írtak ki.
A legfontosabb törvényhozó szerv az országban akétkamarás parlament. Az első kamara, aSzenátus 75 tagját a 12 tartományi önkormányzat ötévente választja meg, az alsóház 150 képviselője pedig a választópolgárok közvetlen választása útján jut be a parlamentbe. A második kamara mandátumaiért 2023-ban 26 párt versenyez, a jogi bejutási küszöb az egy mandátumnyi kvóta (egyszerű kvóta)[2], a mandátumok aD’Hondt-módszer alkalmazásával kerülnek kiosztásra. A holland választásra jogosultak száma mintegy 13 millió.[3]
AKépviselőház aStaten-Generaal, a holland parlament második kamarája, azazalsóháza (hollandulTweede Kamer, szó szerint "második kamara"). A mandátumkiosztáshoz az egész ország egyetlen választókerületet képez, ebben választják meg a képviselőház mind a 150 tagját, anyílt listák és azarányos képviselet elvei alapján. Ennek értelmében pártlistákon belül jelöltekre is lehet szavazni[2], aminek az élén a listavezető(lijsttrekker) van, aki rendszerint az adott párt elnöke vagy miniszterelnök-jelöltje szokott lenni.
Az Ipsos által elkészített exit poll szerint a legtöbb széket a választáson a66-os Demokraták nyerték el, 27-tel, mígGeert WildersSzabadságpártja 37-ről 25-re esett vissza. ANéppárt a Szabadságért és Demokráciáért egy széket veszített (24 helyett 23), míg a negyedik és ötödik legnagyobb párt aBaloldali Zöldek és aMunkáspárt szövetsége, illetve aKereszténydemokrata Tömörülés lett, 20, illetve 19 megválasztott képviselővel. AzÚj Társadalmi Szerződés, amely a 2023-as választást követően 20 képviselőt küldött a parlamentbe, mindegyik székét elveszítette.[4]
| Párt | Szavazatszám | % | Képviselők | +/– | |
|---|---|---|---|---|---|
| 66-os Demokraták | 1 763 615 | 16,89 | 26 |  17 | |
| Szabadságpárt | 1 748 460 | 16,75 | 26 |  11 | |
| Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért | 1 486 871 | 14,24 | 22 | 2 | |
| Baloldali Zöldek–Munkáspárt | 1 322 278 | 12,67 | 20 | 5 | |
| Kereszténydemokrata Tömörülés | 1 230 390 | 11,79 | 18 | 13 | |
| JA21 | 620 765 | 5,95 | 9 | 8 | |
| Fórum a Demokráciáért | 475 470 | 4,55 | 7 | 4 | |
| Farmerek és Polgárok Mozgalma | 277 345 | 2,66 | 4 | 3 | |
| Denk | 252 115 | 2,42 | 3 | 0 | |
| Református Politikai Párt | 237 582 | 2,28 | 3 | 0 | |
| Párt az Állatokért | 214 919 | 2,06 | 3 | 0 | |
| Keresztény Unió | 199 976 | 1,92 | 3 | 0 | |
| Szocialista Párt | 197 336 | 1,89 | 3 | 2 | |
| 50PLUS | 150 122 | 1,44 | 2 | 2 | |
| Volt Nederlands | 112 335 | 1,08 | 1 | 1 | |
| BIJ1 | 39 908 | 0,38 | 0 | 0 | |
| Új Társadalmi Szerződés | 39 193 | 0,38 | 0 | 20 | |
| Hollandia Érdeke | 18 210 | 0,17 | 0 | 0 | |
| Béke az Állatoknak | 16 932 | 0,16 | 0 | új | |
| Kalózpárt | 10 676 | 0,10 | 0 | 0 | |
| Fríz Nemzeti Párt | 9332 | 0,09 | 0 | új | |
| Libertárius Párt | 8324 | 0,08 | 0 | 0 | |
| A Vonal | 3532 | 0,03 | 0 | új | |
| Hollandia Tervvel | 2342 | 0,02 | 0 | 0 | |
| Szabad Szövetség | 1080 | 0,01 | 0 | új | |
| Ellect | 234 | 0,00 | 0 | új | |
| Párt a Jogállamiságért | 160 | 0,00 | 0 | új | |
| Összesen | 10 439 502 | 100,0 | 150 | 0 | |
| Üresen leadott szavazólapok | 39 545 | 0,38 | |||
| Forrás:NOS[5][6] | |||||
| Tartomány | D66 | PVV | VVD | GL–PvdA | CDA | JA21 | FvD | BBB | Denk | SGP | PvdD | CU | SP | 50+ | Volt | Egyéb |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Drenthe | 14,0% | 19,2% | 14,5% | 11,8% | 12,8% | 5,4% | 6,2% | 5,1% | 0,5% | 1,0% | 1,4% | 2,4% | 2,3% | 1,8% | 0,7% | 0,9% |
 Flevoland | 13,9% | 19,0% | 13,7% | 10,7% | 9,4% | 5,8% | 6,0% | 3,0% | 3,6% | 4,5% | 1,8% | 2,6% | 1,9% | 1,5% | 0,8% | 1,8% |
 Frízföld | 13,3% | 17,2% | 12,0% | 12,2% | 15,4% | 5,6% | 6,8% | 5,0% | 0,4% | 1,3% | 1,5% | 2,5% | 2,1% | 1,3% | 0,7% | 2,7% |
 Gelderland | 16,2% | 15,9% | 13,9% | 12,4% | 12,8% | 5,8% | 4,5% | 3,1% | 1,4% | 4,4% | 1,9% | 2,6% | 1,7% | 1,3% | 1,0% | 1,1% |
 Groningen | 16,8% | 16,4% | 11,2% | 16,6% | 11,1% | 3,8% | 5,1% | 3,5% | 0,7% | 1,1% | 2,5% | 3,1% | 4,4% | 1,2% | 1,2% | 1,3% |
 Limburg | ||||||||||||||||
 Észak-Brabant | 17,8% | 19,1% | 16,7% | 10,1% | 13,0% | 6,7% | 4,0% | 2,4% | 1,8% | 0,5% | 1,5% | 0,6% | 1,9% | 1,8% | 1,0% | 1,1% |
 Észak-Holland | 20,4% | 13,2% | 15,3% | 16,7% | 8,1% | 5,3% | 4,2% | 2,2% | 3,4% | 0,4% | 3,1% | 1,0% | 2,0% | 1,3% | 1,4% | 2,0% |
 Overijssel | 13,8% | 16,7% | 13,0% | 9,9% | 15,7% | 6,3% | 5,3% | 4,8% | 1,3% | 3,3% | 1,3% | 3,4% | 1,7% | 1,3% | 0,9% | 1,3% |
 Dél-Holland | ||||||||||||||||
 Utrecht | 20,4% | 11,9% | 13,6% | 15,8% | 11,3% | 5,1% | 3,4% | 1,6% | 3,2% | 2,9% | 2,7% | 2,7% | 1,5% | 1,0% | 1,6% | 1,3% |
 Zeeland | 12,0% | 17,6% | 13,6% | 9,1% | 13,3% | 6,1% | 5,2% | 3,1% | 0,8% | 10,2% | 1,3% | 2,7% | 1,7% | 1,6% | 0,6% | 1,1% |
 Karibi Hollandia | 24,4% | 11,1% | 11,3% | 13,5% | 7,1% | 2,9% | 4,4% | 1,3% | 0,3% | 0,4% | 1,8% | 13,8% | 2,0% | 0,0% | 2,2% | 4,5% |
| Külföldről szavazók |
Az Ipsos exit poll kiadását követőenFrans Timmermans bejelentette, hogy lemond aBaloldali Zöldek–Munkáspárt (GL/PvdA) vezetői posztjáról.[8][9]Rob Jetten, aD66 elnöke kijelentette, hogy logikus koalíciós partner lehetne a GL/PvdA, aNéppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) és aKereszténydemokrata Tömörülés (CDA),[10] mígGeert Wilders elismerte, hogy nem valószínű, hogy pártja, aSzabadságpárt (PVV) része lesz a következő holland kormánynak.[8]
Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap