Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2025. november 24.
Ez a szócikk vagy szakasz nem megfelelő, vagy rosszul értelmezettforrásokat tartalmazhat, amelyeknem támasztják alá a szöveget. Segítsa cikk fejlesztésében a források ellenőrzésével. További részleteket a cikkvitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, vagy az már nem érvényes, távolítsd el ezt a sablont!
43 000 katona[forrás?] 311 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű[14] 263 speciális katonai jármű[14] 127 tábori tüzérségi eszköz és aknavető[14] 75 radarállomás[14] 81SZ–300,Buk ésOsza légvédelmi rakétarendszer[14] 42 repülőgép és helikopter[14] Civil veszteségek: nem lehet pontosan tudni,az ENSZ szerint 5372, az Ukrán kormány szerint 12 000-28 000+ halott[15] ENSZ szerint 7257 sebesült[15] 5 372 854 menekült[16]
Azorosz invázió Ukrajna ellen2022.február 24-én vette kezdetét, amikorOroszország hadműveletet indítottUkrajna ellen. Ez a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus[17] Európában amásodik világháború óta,[18][19] illetve a legnagyobb eszkaláció azorosz–ukrán konfliktus 2014-es kezdete óta. Oroszországban tilos háborúként hivatkozni a katonai konfliktusra,[20] a hivatalos orosz kormányzati narratíva szerint mindezkülönleges hadművelet Ukrajnában (oroszul:специальная военная операция на Украине,szpecialnaja vojennaja operacija na Ukrainye).[21][22] AzUNHCR 2024 júliusi adatai szerint a háború a világ legnagyobb menekültválságát idézte elő a második világháború lezárulta óta: 6,74 millió ukrajnai lakos kényszerült külföldre menekülni, 3,7 millióan pedig belső menekültté váltak, az ország teljes lakosságának mintegy harmada.[23]
Moszkvai idő szerint 06:00-kor (GMT+3) Putyin hivatalosan is bejelentette az orosz katonai hadműveletet Ukrajnában, majd percekkel ezután rakétatámadás érte Ukrajna több területét, a fővárost,Kijevet is beleértve. Az ukrán határőrség szerint megtámadták azOroszországgal ésFehéroroszországgal közös határátkelőiket.[24] Nem sokkal ezután az orosz hadsereg betört az országba.[25]Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kihirdette astatáriumot Ukrajnában.[26]
Az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség növekedésével összefüggésben már 2021 októberében hírek érkeztek több tízezer orosz katona és katonai felszerelés felhalmozódásáról az ukrajnai határon, ami hivatalosan bejelentett katonai manővereket eredményezett.[27][28] Ugyanakkor az orosz tisztviselők többször is tagadták az invázió előkészületeit, és 2022 januárjában és februárjában „hisztériának”, „provokációnak” és a Nyugat „félretájékoztatásának” nevezték a hasonló állításokat.[29]Február 21-én Vlagyimir Putyin orosz elnök csaknem egyórás beszédet mondott, amelyben bejelentette a kelet-ukrajnaiDonbász régióban, aDonyecki Népköztársaság és aLuganszki Népköztársaság elnevezésű két önjelölt köztársaság függetlenségét, miközben megkérdőjelezte Ukrajna államiságát.[30] Másnap a Föderációs Tanács jóváhagyta a katonai erő alkalmazását külföldön, majd az orosz csapatok behatoltak mindkét donbászi területre.Február 24-én délelőtt Putyin újabb közleményt tett közzé, amelyben bejelentette, hogy „különleges katonai műveletet” indítanak Ukrajna „demilitarizálása és nácimentesítése” érdekében. A „katonai hadműveletet” azzal indokolta, hogy magát Oroszországot kell megvédeni aNATO-bővítéstől, és segíteni kell Kelet-Ukrajna orosz ajkú lakosságát, amely állítólag az ukrán kormány zaklatásával és népirtásával néz szembe. Ugyanebben a beszédében neonáciknak nevezte az ukránokat; ugyanakkor határozottan elutasította a Donbaszk régión kívüli ukrán területek végleges megszállását, és még csak meg sem említette Kijev és más ukrán városok meghódításának tervét.[31][32]
Ukrajna szinte azonnal az invázió kezdete után bejelentette a diplomáciai kapcsolatok megszakítását az Orosz Föderációval. A harcok kitörése miattVolodimir Zelenszkij elnök még aznap hadiállapotot,február 25-én pedig általános mozgósítást hirdetett Ukrajnában.
Ukrajnába Oroszországból, aKrím-félszigetről és Fehéroroszországból vonultak be az orosz csapatok, majd Donyeck és Luhanszk régiók oroszok által támogatott fegyveres szeparatisták is csatlakoztak a harci hadművelethez. Az első csapások Ukrajna katonai infrastruktúrája, katonai repülőterei, légvédelmi létesítményei és egyéb stratégiai célok ellen irányultak, így a szárazföldi erők fokozatosan behatoltak a szárazföld belseje felé, hogy ostrom alá vonják és meghódítsák a kulcsfontosságú városokat, köztük magátKijevet is, melyeknek védelmi, és komoly logisztikai problémákkal kellett megküzdenie.[33][34] Emellett az orosz fél légi- és rakétacsapásokat hajtott végre messze az ukrán állam nyugati területére és néhány ostromlott városban (Bucsa,Irpiny) az oroszok visszavonulása után tömeggyilkosságról röppentek fel hírek.[35][36]
Világszerte elítélték az inváziót ésszankciókat szabtak ki az agresszor Oroszország és politikai elitje ellen.[37]
Az ENSZáprilis 5-i adatai szerint az invázió óta legalább 1480 civil vesztette életét, és legalább 2195-en megsérültek; a polgári lakosság tényleges veszteségei azonban valószínűleg sokkal magasabbak. Az infrastruktúrában, épületekben és egyéb tárgyi eszközökben okozott anyagi kártmárcius 10-én legalább 100 milliárd USD-ra becsülték.[38] Ráadásul az invázió példátlan migrációs hullámot indított el Európában:április 6.-ig több mint 4,2 millió menekült hagyta el Ukrajnát.[39] Az Ukrajna elleni orosz invázió már a konfliktus kezdete utáni első hetekben – méreténél fogva – Európa legnagyobb harci hadműveletévé vált a második világháború vége óta.[40][41]
Oroszország lépéseit a világ közösségének nagy része és számos nemzetközi szervezet is elítélte. Az ENSZ-közgyűlés EC-11/1 számú határozata, amelyet az államok túlnyomó többsége támogat, elítélte Oroszország lépéseit, és felszólította Moszkvát, hogy azonnal fejezze be a harcokat, és vonja ki csapatait Ukrajnából. A határozatra 141 ország szavazott, öten ellene szavaztak:Oroszország,Fehéroroszország,Észak-Korea,Szíria ésEritrea. 35 ország, köztükKína,India,Pakisztán,Irán ésDél-Afrika tartózkodott, 12 pedig nem szavazott.
Oroszország követeli az ukrajnai nemzeti kisebbségek törvényes jogainak garantálását, Ukrajna semlegességét, a szeparatista köztársaságok függetlenségének elismerését és bizonyos támadófegyverek bevetésének mellőzését az országban.[42]
Az invázió háborúellenes tiltakozásokhoz vezetett a világ számos országában, megnövelte acenzúrát az orosz médiában, kiterjedt nemzetközi szankciókat vezettek be Oroszország ellen, vagy csökkentették Oroszország részvételét számos sport- és más nemzetközi eseményen. Oroszországban az invázió1998 óta a legnagyobb monetáris és gazdasági válságot okozta, amelyet arubel értékének meredek esése és az elmúlt évek legnagyobbGDP-csökkenése kísért.[43] Ukrajnában az invázió a számos ember- és vagyonveszteség mellett a GDP 50%-os csökkenését,[44] a légi és tengeri szállítás felfüggesztését és számos más negatív jelenséget is okozott. Globális szempontból az invázió és a kapcsolódó szankciók a nemzetközi kereskedelem csökkenéséhez és egyes árucikkek árának meredek emelkedéséhez vezettek.[45]
2022. december 23-án Vlagyimir Putyin, orosz elnök először használta az orosz-ukrán háborúra a „háború” kifejezést, a konfliktusra mindeddig „különleges katonai műveletként” hivatkozott.
A háború következtében Ukrajna beadta jelentkezését azEurópai Unióba.[46]
Ukrajna régóta több ponton is konfrontációba keveredett Oroszországgal, amelya Szovjetunió felbomlása után függetlenné váló Ukrajnát továbbra is a saját befolyási területe részének tekintette annak ellenére, hogy 1994. december 5-én aláírt "Budapesti memorandum[47]"-ban Oroszország garantálja Ukrajna szuverenitását, külső határait, politikai függetlenségét, és vállalta, hogy tartózkodik saját céljai érdekében foganasított gazdasági kényszerítést alkalmazni. Vlagyimir Putyin többször is helytelenítette, hogy UkrajnaNATO-tag legyen,[48][49] miközben a NATO nem zárta ki annak lehetőségét.
2013 novemberében tüntetések kezdődtekViktor Janukovics oroszbarát ukrán elnök ellen, aki visszalépett az euro-atlanti integrációból, konkrétan az EU társulási szerződéstől, miután kedvező ajánlatot kapott Putyintól.[50] AJevromajdan mozgalom tüntetéseiből forradalmi hangulat alakult 2014 tavaszára, a tüntetők és a rendfenntartó erők összecsapásaiban számos civil meghalt.[51] A felfokozott, nemzetközileg is figyelemmel követett hangulatban Janukovics lemondását követelték, aki végül Oroszországba szökött.[51] Az eseményeket Putyin felhasználta arra, hogy 2014 februárja és márciusa során „hadgyakorlat” indokávalannektálja aKrím-félszigetet.[52] Ezzel egyidőbenoroszbarát zavargások kezdődtek Kelet-Ukrajnában, aDonecki ésLuhanszki területeken, ahol szeparatista erők a kormányerőkkel csaptak össze, hogy létrehozzák aDonyecki ésLuganszki Népköztársaságokat, amelyeket Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismert el – és az is csak 2022-ben.[53]
Oroszország megsértette az általa budapesti memorandumban biztosított gazdasági és politikai függetlenségét, majd 2014-ben a területi integritását is. Többek között emiatt 2020-banVolodimir Zelenszkij ukrán elnök Ukrajna új Nemzetbiztonsági Stratégiájának részeként ismét közeledni kívánt a NATO-hoz,[54] amit Putyin ismét kifogásolt arra hivatkozva, hogy a NATO keleti bővítése veszélyezteti Oroszország nemzetbiztonságát.[55][56][57] 2021-ben már elkezdődtek az orosz katonai mozgolódások Ukrajna határainál, az igazán látványosmozgósítás azonban 2022 januárjában kezdődött meg.[58] Bár a nyugati vezetők többször figyelmeztették egy esetleges ukrajnai offenzíva következményeire, Putyin előbb elismerte a szakadár ukrán népköztársaságokat független államként, majd „megsegítésükre” hivatkozva mégis katonai hadműveletekbe kezdett Ukrajna területén.[59]
A budapesti memorandumban rögzítettek megsértése megnehezíti a felek közötti megállapodást. Ukrajna megítélése szerint egy olyan békemegállapodásra, amelyet nem garantál egy katonai hatalommal bíró erő (pl. NATO), Oroszország úgy fog tekinteni, mint felkészülési időszakra további területszerző háborúkhoz, emiatt Ukrajna részéről elfogadhatatlan egy olyan megállapodás, amely a budapesti memorandumhoz képest nem nyújt további garanciát számára.
Február 21-én, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságok elismerése után Putyin elrendelte az orosz hadsereg bevonulásátDonbaszba, amit békefenntartó küldetésnek neveztek.[59][60] Az orosz hadsereg azt nyilatkozta, hogy megöltek öt ukrán szabotőrt, akik átléptek Oroszországba. Az ukrán külügyminiszter,Dmitro Kuleba tagadta ennek megtörténtét.[61]
Február 22-énJoe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy „megkezdődött Ukrajna orosz megszállása”. ANATO főtitkára,Jens Stoltenberg ésJustin Trudeau kanadai miniszterelnök is megerősítették ezt. Kuleba azt nyilatkozta, hogy „Nincs olyan, hogy kis-, közepes-, vagy nagy megszállás. A megszállás az megszállás.” Az Európai Unió külpolitikai vezetője, Josep Borrell azt mondta, hogy „orosz katonák érkeztek ukrán földre”.[62][63]
Ugyanezen a napon az oroszSzövetségi Tanács engedélyezte Putyinnak, hogy bevesse a hadsereget Oroszországon kívül.[64] Erre válaszként Zelenszkij elnök felszólította az ukrán tartalékosok besorozását, de nem mozgósított.[65]
Február 23-án Ukrajna 30 napos szükségállapotot hirdetett, Donbasz kivételével, éjféltől.[66][67] Szintén aznap elkezdték evakuálni a kijevi orosz nagykövetséget, és eltávolították az orosz zászlót.[68] Az ukrán parlament és a kormány weboldalaitDDoS-támadások érték.[69]
Február 24-én a korai óráikban Zelenszkij oroszul mondott beszédében arra kérte Oroszország lakosait, hogy akadályozzák meg a háborút.[70][71]
2022. február 24-én nem sokkal hajnali 5:00 (UTC+2) előtt Putyin bejelentette, hogy úgy döntött, katonai hadműveletet indít Kelet-Ukrajnába.[72][73] Elmondta, hogy nem tervez megszállni ukrán területet és támogatja az ukrán emberek jogait.[74] Felszólította az ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert.[75][76] Az orosz hadvezetés nem tette nyilvánosan közzé a konkrét célpontok listáját, Putyin ködösen fogalmazva csak az ország „demilitarizálásáról” és „nácítalanításáról” beszélt, valamintcasus belliként nevezte meg, hogy véget kell vetni az ukrajnai oroszok ellen zajló, bővebben nem részletezett „népírtásnak”. Az orosz kormánymédia szerint a hadművelet egyben megelőző támadásként is szolgált, hogy megakadályozzon egy ukrán offenzívát a donbaszi szeparatista államok ellen.[77] Az orosz védelmi minisztérium szóvivője,Igor Konasenkov a háború harmadik napján úgy nyilatkozott, hogy a különleges hadművelet során a „kijevi rezsim főkolomposait és talpnyalóit” elkerülhetetlenül megtalálják és megfelelően megbüntetik az oroszok ellen elkövetett bűneikért.[78] Ezzel valószínűleg arra utalt, hogy a cél az ukrán kormány tagjainak elfogása és lecserélésére, akiket Putyin korábban olyan „kábítószerfüggők ésneonácik bandájaként” aposztrofált, akikKijevben rejtőznek és „túszul ejtették az ország egész lakosságát”.[79]Dmitrij Peszkov, aKreml szóvivője sem mondott konkrétumokat, újságírói kérdésekre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy a hadművelet végét és a célpontokat személyesen az államfő határozza meg, figyelembe véve a helyzet alakulását. Az orosz kormánymédiában nyilatkozó szakértők egy villámháborút vetítettek elő, 5 nap hosszúságúra becsülték a háborút.[26] A legtöbb nyugati forrás is alábecsülte Ukrajna védelmi képességeit, az amerikai sajtóban megjelent hírek azt jósolták, hogy az oroszok 96 óra alatt beveszik Kijevet és egy héten belül összeomlik az ukrán kormány.[51][80] ATASZSZ állami hírügynökség oldalán megszólaltatott egyik katonai szakértő szerint Oroszország akkor tudja „kivonni” Ukrajnát az USA érdekszférájából, ha elfoglalja az összes területet a Dnyepertől keletre és az egész fekete-tengeri régiót.[81][82]
Az első fegyveres összecsapás 3 óra 40 perckor kezdődött el, amikor az orosz katonák átlépték a határt aluhanszki területiMilovénál és tüzet nyitottak az ott tartózkodó ukrán katonákra.[83] Pár órával később azorosz hadsereg, valamint aluhanszki ésdonyecki kváziállamok milíciáiFehéroroszország,Oroszország, a donbaszi szeparatista államok ésKrím-félsziget területéről kiindulva megkezdték a támadást Ukrajna ellen, ezzel kezdetét vette a teljeskörű invázió.[84][85] A gyalogos csapatok és a páncéloshadosztályok támadásával egy időben rakéta csapások kezdődtek, amelyek az ukrán katonai támaszpontokat és nagyvárosokat célozták meg országszerte, ezek elsődleges célja azukrán légierő, valamint alégvédelmi és a kommunikációs rendszerek megsemmisítése volt. Az első nap folyamán több mint 100ballisztikus rakétát ésrobotrepülőgépet lőttek ki stratégiai célpontokra az oroszok és mintegy 75bombázó repülőgéppel hajtottak végre csapásokat, és a hadügyminisztérium már február 28-án bejelentette, hogy megszerezték a teljes légifölényt az egész ország fölött.[86] Ez az állítás később hamisnak bizonyult, amelyet közvetve az oroszok is elismertek azáltal hogy a „különleges művelet” későbbi szakaszaiban is rendszeresen beszámoltak újabb ukrán repülőgépek és helikopterek lelövéséről.[87][88] Az invázió első napjánVolodomir Zelenszkij elnökstatáriumot vezetett be[89] és kihirdette az általános mozgósítást, azóta a 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak tilos elhagyniuk az országot.[90]
A háború északi frontján az oroszok a főváros,Kijev elfoglalását tűzték ki célul. Az oroszok a város ellen zajló offenzívával egy időben igyekeztek lefejezni az ukrán vezetőséget, aWagner-csoport zsoldosai és csecsen alakulatok, akadiroviták[91] a háború első napjaiban több alkalommal merényletet kíséreltek meg Zelenszkij ellen.[92][93] Az amerikai kormány felajánlotta, hogy kimenekíti az elnököt a veszélyes zónából, de Zelenszkij visszautasította az ajánlatot.[94]
Az orosz hadvezetés azt a stratégiát alkalmazta, hogy adeszantos egységeivel megkísérelte átvenni az irányítást a frontvonalak mögött elhelyezkedő katonai repülőtereken, hogy hídfőállásokat alakítson ki, megkönnyítve aFehéroroszországból támadó páncélos alakulatok számára az előrenyomulást és a város bekerítését. Avaszilkivi repülőtér elleni támadást visszaverték az ukránok,[95] ahosztomeli repülőtéren vívott csata során viszont miután többször gazdát cserélt a komplexum, az oroszok győztek.[96] Hosztomelnél az ukránoknak sikerült megrongálniuk a kifutópályát a fő orosz erők megérkezése előtt.[97]
A szárazföldi csapatok támadásukat aDnyeper két partján egymással párhuzamosan kezdték meg, de a keleti oldalonCsernyihiv ostroma miatt hamar lelassult az előrehaladás. A folyó nyugati partján aszpecnaz és a reguláris csapatok elsőként acsernobili csatában mértek vereséget az ukránokra az 1986-os katasztrófa óta lezárt övezetben[98] és elfoglaltákMakarivot,[99] majd a kijevi agglomeráció településein át nyomultak előre. Az oroszok március 5-én elfoglaltákHosztomelt, 12-énBucsát,[100]Irpinnél viszont megakadt a támadás.[101] Március 4-én egy 65 km hosszú, orosz katonai járművekből álló konvoj indult meg Kijev felé, azonban mivel nem sikerült az áttörés, az ukrán támadások hatására a menetoszlop idővel feloszlott.[102][103] Azukrán hadsereg március 25-én ellentámadásba kezdett, visszafoglalva Makarivot,[104] április 1-ére pedig újra a védők kezére került a fővárosi agglomeráció többi települése is, így ukrán győzelemmel ért véget akijevi csata.[105]
Az Ukrajna északkeleti részén fekvőCsernyihivi ésSzumi terület elleni offenzíva során azInstitiute for the Study of War elemzése szerint az inváziós erők fő célja a nagyvárosok elfoglalása volt, valamint Kijev bekerítése keleti irányból.[114] Az offenzíva során az oroszok elfoglalták a két terület nagy részét.Szumit északról megkerülve a főutak mentén gyorsan nyomultak előre, kevés frontális ellenállással találkoztak és március 4-ére elértékKijev keleti külvárosait, teljes bekerítéssel fenyegetve a fővárost.[115] A két területi székhelyet teljesen körbezárták a támadók, de nem tudták elfoglalni a városokat.Csernyihivet 39 napon át ostromolták,[116] az orosz határtól alig 35 km-re fekvőSzumi ellen zajló támadás során pedig az intenzív városi harcok során az ukrán védők saját forrásaik szerint több mint 100 támadó harckocsit lőttek ki.[117]
Az északkeleti fronton az ukránok a sűrűn beépített, harckocsikkal nehezen támadható városi övezetekben alakították ki ellenállási gócpontjaikat, relatíve biztonságban a tűzerő tekintetében fölénnyel harcoló támadóktól, és közben mozgékony könnyűgyalogságuk a nyugati országok által szállított drónok és páncéltörő rakéták segítségével folyamatos rajtaütésekkel zavarta meg az orosz kommunikációs vonalakat, a konvojok mozgását és az utánpótlási láncokat, először lelassítva az előrenyomulást, majd visszavonulásra kényszerítve az orosz hadsereget.[118]
A keleti fronton Oroszország célja a második legnagyobb ukrajnai város, az 1,4 millió lakosúHarkiv és akörnyező terület elfoglalása volt, valamint a Luhanszki és a Donyecki terület ukrán kézen lévő részeinek megszállása. A putyini vezetés egyik legfontosabb háborús céljaként tűzte ki a főleg oroszajkúak által lakott keleti területek „felszabadítását az ukrán uralom alól”, ez a terv magába foglalta a három terület későbbi annektálását is megrendezett népszavazások segítségével.[119][120]
A háború első napján a harkivi belvárosba betörő orosz páncélos konvoj támadását az ukrán védők visszaverték. A város körül ezután véres árokharcok bontakoztak ki és eközben az oroszkazettás bombák hatalmas pusztítást végeztek az épületállományban, számos civil életét követelve.[121][122] AHarkivi terület keleti részén az offenzíva nagyobb sikereket ért el, orosz kézre kerültKupjanszk,Balaklija ésIzjum is.[123]Luhanszki terület északi részén is előrenyomultak az oroszok és a szövetséges szeparatisták, elfoglaltákNovoajdart, deRubizsne,Szjevjerodoneck ésLiszicsanszk az első fázis során egyelőre ukrán kézen maradt.[124]
Ukrán katonák támadnak egy orosz harckocsit amariupoli csata során
Az invázió első szakaszában az inváziós erők az ország déli részén érték el a legnagyobb sikereiket. Február 24-én az orosz csapatok aPerekopi-földszoroson keresztülhaladva átlépték a határt és átvették az irányítást aKrím vízellátását biztosító, ám 2014 óta elzártÉszak-krími-csatorna fölött.[125]
A Krímből kiindulva az inváziós erők három irányban támadtak. Egyik csoportjuk a tengerpart mentén kelet felé haladva elfoglaltaBergyanszkot,[126] majd tovább haladtMariupol felé, hogy összeköttetést alakítson ki aDonbaszban állomásozó erőkkel. A 450 000, nagyrészt oroszajkú lakosnak otthont adó Mariupol jelentősége abban rejlett, hogy aDonyecki területen fekvő városként magáénak követelte aDonyecki Népköztársaság, valamint itt állomásozott az orosz propaganda célkeresztjében álló szélsőjobboldaliAzov ezred is.[127] Aváros ostromának kezdetén a keletről támadó donyecki szeparatista milíciák még vereséget szenvedtekPavlopilnál,[128][129] azonban egy haditengerészeti akcióban több ezer orosz szállt partra Mariupoltól 70 km-re nyugatra és ez az erő a Krím felől érkező csapatokkal egyesülve teljesen bekerítette északról a kikötővárost, megteremtve az összeköttetést a donyeckiekkel.[130]
Az oroszok észak felé haladó 22. számú hadteste február 26-án elérte aZaporizzsjai atomerőművet és az azt kiszolgáló várost,Enerhodart. A település ostroma során az atomerőmű egyik melléképülete kigyulladt, de a reaktor nem szenvedett károkat és a támadók átvették az ellenőrzést a komplexum felett.[131] Március folyamán az oroszok elfoglalták aZaporizzsjai terület déli részét, ennek részeként bevonultakMelitopolba is.[132][133] Március 2-án aratták az inváziós erők legjelentősebb sikerüket a déli fronton, amikor aherszoni csata során elfoglalták az első (és a „különleges hadművelet” során mindeddig egyetlen) területi székhelyet Ukrajnában.[134] Az ütközetben megszerezték az ellenőrzést aDnyeperen átívelő hidak felett is és tovább nyomultakMikolajiv felé, de nem tudták bevenni a kikötővárost.[135] A települést megkerülve északnyugati irányban a támadók egészenVozneszenszkig eljutottak,[136] de az elhúzódó ellátási láncok és a heves ukrán ellenállás miatt visszavonultak a Herszoni területre.
Oroszország március 29-én bejelentette, hogy „drasztikusan lecsökkenti a katonai aktivitást Ukrajna északi részén”,[137] ezzel megkezdődött a csapataik visszavonulása aKijevi, aCsernyihivi és aSzumi területről, ez a folyamat április 6-án felyeződött be.[138] A kivonulás során nagy mennyiségű hátrahagyott orosz haditechnika került az ukránok kezére.
A nyugati, ukrán és orosz ellenzéki források szerint a visszavonulás jelezte, hogy meghiúsultak Oroszország villámháborús tervei, nem sikerült elfoglalnia Kijevet és megbuktatnia az ukrán vezetést. Az ukrán győzelem okaiként leggyakrabban a lakosság heves ellenállását[139][140] és az ukrán katonák magas morálját szokták kiemelni,[141] valamint azt, hogy az orosz hadsereg alábecsülte ellenfele védelmi képességeit. Kulcsfontosságú szerepet játszottak a védők északi sikereiben a nyugatról érkező fejlett katonai felszerelések, mint azNLAW ésJavelin páncéltörő rakéták[142] ésBayraktar drónok.[143] Az orosz vereség okaként szokták említeni még az orosz erők alacsony morálját, a parancsnoki lánc merevségét[144] és a rosszul szervezett logisztikát,[144] ami miatt az elhúzódó utánpótlási vonalak törékennyé váltak, valamint azt hogy nem sikerült uralniuk a légteret.[145]
Az oroszországi kormánymédia utólagos interpretációja szerint az észak-ukrajnai hadműveletek teljes mértékben sikeresek voltak, céljuk az volt csupán, hogy lekössék az ukrán csapatok jelentős részét a főváros védelménél és ott tizedeljék meg őket, miközben a fő erők a Donbasz elleni offenzívára fókuszálhattak. E szerint az értelmezés szerint az oroszok csak azért nem foglaltak el nagyvárosokat, mintKijev,Csernyihiv ésSzumi, hogy „elkerüljék a civil áldozatokat”.[146][147]
Az invázió második fázisa – orosz offenzíva keleten és délen (április 8–szeptember 5.)
Április 19-énSzergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere bejelentette, hogy kezdetét veszi a különleges művelet második fázisa, amelynek célja Doneck és Luhanszki terület teljes területének elfoglalása és aSzlovjanszknál, valamintKramatorszknál állomásozó ukrán erők bekerítése, és ennek érdekében az északon harcoló alakulatokat átcsoportosítják a keleti frontra.[148] AzUSANemzeti Hírszerzési Igazgatója a szenátusnak intézett közleményében kiemelte, hogy az invázió második fázisában a támadók célja egész Dél-Ukrajna elfoglalása és a szárazföldi összeköttetés megteremtése aKrím és és aMoldova keleti részén található oroszbarát szakadár államalakulat,Transznisztria között.[149] A terv meglétét megerősítette Rusztam Minnekajev, az orosz Központi Katonai Körzet parancsnokhelyettesének közleménye, amiben a dnyeszter menti oroszok védelmével indokolta a támadást,[150] valamint Putyin fehérorosz szövetségese,Lukasenka is, aki egy térképen mutatta be az invázió déli célpontjait, köztükOdesszát ésMikolajivot.[151][152]
Megsemmisült orosz pontonhíd és kiégett harckocsik adonyec-folyói csata során
A keleti front északi szakaszán a frontvonal aDonyec-folyó mentén húzódott. Az oroszok célja a térségben az ukránok bekerítése volt északról,Izjum irányából. Több alkalommal átkelést kíséreltek meg a folyónpontonhidak segítségével, de adonyec-folyói csatában műholdfelvételek alapján több mint 70 harci járművet vesztettek és nem tudtak hídfőállásokat kialakítani a túlparton.[153][154] Az észak-donyecki és nyugat-luhanszki városövezetben az oroszok fokozatosan haladtak előre, április 19-én elfoglaltákKreminnát,[155] május 7-énPopasznát,[156] 12-énRubizsnét,[157] majd 27-énLimant, teljes bekerítéssel fenyegetve a legnagyobb ukrán kézen lévő luhanszki várost,Szjevjerodonecket. Aszjevjerodonecki csata egész júniuson át tartott, az ukránok nagy erőkkel védték a települést és a heves harcok során többször is gazdát cserélt a városközpont, de végül június 24-én győztek az oroszok[158] és július 3-án bevonultak a szomszédosLiszicsanszkba is.[159] Ezzel az egész Luhanszki terület a szeparatisták, aLuganszki Népköztársaság irányítása alá került.[160] Ezt követően állóháború alakult ki a keleti fronton.
Az invázió második fázisa során már a frontvonalak nem változtak gyorsan, a szembenálló felek beásták magukat és a lövészárokharcok váltak általánossá. Az oroszok megváltoztatták a taktikájukat, a villámháború helyett a lassú felőrlés stratégiáját alkalmazták, elsősorban jelentős tüzérségi fölényüket kihasználva.[161][162] Minden környező épületet és infrastruktúrát lerombolva támadták az ukrán állásokat, majd gyalogságukkal bevonultak az elhagyott településekre. Az ukránok nagyon súlyos emberveszteségeket szenvedtek az oroszok donbaszi offenzívája során, Zelenszkij nyilatkozata szerint májusban és júniusban naponta 100-200 ukrán katona halt meg és a sebesültekkel együtt a napi veszteségszám elérte a 700-at.[163] Az ukrán vezetés szerint júliusban az újabb nyugati fegyvereknek köszönhetően már javult a helyzet.[164]
A második fázis során tovább folytatódott amariupoli csata, ahol az ukrán védők immár messze a frontvonaltól, bekerítve harcoltak tovább. Az ostrom során rendkívül súlyos humanitárius krízis alakult ki,[165] a városi tanács közlése szerint mintegy 21 000 civil életét követelve.[166] Miután az oroszok elfoglalták a belvárost, az ukránok a kikötői negyedbe és az Azovsztal vasüzem területére szorultak vissza. A legtovább az üzem bombabiztos pincerendszerében húzódó ellenállási gócpont tartott ki, az utolsó védők május 16-án, 82 napig tartó ostrom után adták meg magukat.[167]
A nyugati irányú előretörést vizionáló haditervek ellenére a Zaporizzsjai és Herszoni területen húzódó front nem változott jelentősen, állóháború alakult ki, ennek során a szembenálló felek elsősorban tüzérséggel lőtték egymást.
Az invázió harmadik fázisa (szeptember 5–november 11.)
Július elejétől kezdődően nyugati fegyverszállítmányok újabb hulláma érkezett meg Ukrajnába, amely elsősorban fejlett nehéztüzérségi fegyverrendszereket tartalmazott. Az országba érkezett 12 darab amerikaiHIMARS rakéta indító rendszer,[168] valamint azM777 tarackok[169] jelentősen nagyobb tűztávolsággal és pontossággal rendelkeznek mint az oroszok által használt szovjet eredetű ütegek. A nyugati technológia fölényének köszönhetően az ukránok hatékonyan tudták támadni az orosz lőszerraktárakat és infrastruktúrát.[170] Az erőviszonyok megváltozását jól mutatták a tűzeseteket nyomon követő műholdas felvételek is, július előtt elsősorban a frontvonal ukrán oldalán okoztak tüzeket a becsapódások, az új fegyverek érkezése után azonban már az oroszok által megszállt területet érte a legtöbb támadás.[171] Az a tény hogy Oroszország elvesztette a tüzérségi fölényét, lehetővé tette az ukrán ellentámadásokat.
Augusztus 29-én Zelenszkij beszédében utalt rá, hogy ellentámadást indítanak aHerszoni területen, ezt számos magas rangú tisztviselő is megerősítette.[172] Az offenzíva célja az volt, hogy visszafoglalja az orosz kézen lévő területeket aDnyepertől nyugatra, valamint a szintén itt található, békeidőben csaknem 300 000 lakosú ipari központot,Herszont. Az ukránok rakétatacsapásokkal támadták a Dnyeperen átvezető hidakat, az ideiglenes pontonhidakat és kompokat, hogy elvágják az ellenfél utánpótlását. Szeptember 4-én visszavonultak az orosz erőkViszokopilljából,[173] október 3-án pedig a herszoni front északi részén az ukrán csapatok ismét áttörték az orosz vonalakat és mintegy 40 km-t nyomultak előre a területi székhely irányába, számos települést visszafoglalva.[174][175] November 9-én az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka,Szurovikin tábornok és a honvédelmi miniszter,Szergej Sojgu bejelentették, hogy teljesen visszavonják csapataikat a Dnyeper nyugati partján lévő területekről, feladva az ott elfoglalt városokat.[176] A következő napon, november 10-én az ukrán hadsereg áttört az orosz védelmenSznihurivka városánál,[177] és 11-én bevonultHerszonba, valamint a környező településekre.[178][179] Az orosz hadsereg viszonylag rendezetten hajtotta végre a visszavonulást[180][181] és felrobbantották a folyón átvezető hidakat maguk mögött.[182] A herszoni ellentámadás stratégiai jelentőségű siker volt Ukrajna számára, visszafoglalták az egyetlen területi székhelyet, amely orosz kézre került az invázió során, és azáltal, hogy Oroszország elvesztette a hídfőállását a Dnyeperen túl, gyakorlatilag lehetetlenné vált egy jövőbeli hadjáratMikolajiv ésOdessza ellen.[183]
Amíg a média figyelme a herszoni ellentámadásra irányult, és az oroszok is nagy erőket csoportosítottak át a térségbe, az ukránok egy második ellentámadást is megkezdtekHarkivi területen. Szeptember 6-án egy meglepetésszerű támadással áttörték az orosz védelmetBalaklija mellett,[184] 8-án bevették a várost és egy gyors hadmozdulattal előrenyomultak a térség legfontosabb logisztikai központjaként számontartottKupjanszk városig, melyet végül szeptember 12-én foglaltak el.[185] A bekerítéstől tartva az oroszok feladták a legnépesebb kelet-harkivi város,Izjum védelmét és visszavonultak azOszkol folyó vonala mögé. Az ellentámadás ezen szakaszában az ukránok több mint 8000 km²-nyi területet foglaltak vissza.[186]
Szeptember 12-én az ukránokSzvjatohirszknél átkeltek aDonyec folyón,[187] ezzel egyidőben az Oszkolon is Kupjanszknál ésOszkil településnél.[188] Szeptember második felében fokozatosan bekerítették aLimannál állomásozó oroszokat és október 1-én elfoglalták a várost.[189] Ezt követően az Oszkol keleti partján fekvő települések is ukrán kézre kerültek, és az oroszok visszavonultak aLuhanszki terület határáig.[190] A harkivi ellentámadás meglepetésként érte az oroszokat és nem tudtak rendezetten visszavonulni, így a megjelent videók tanúsága alapján nagyszámú haditechnikát vesztettek,[191] és számos katonájuk került hadifogságba.[192]
A háború harmadik fázisa során adonbaszi, vagyis keleti frontvonal maradt az egyetlen hadszíntér, ahol továbbra is az oroszok voltak offenzívában. Itt a hadműveleteik fő célpontjává a mintegy 70 000 lakosú iparváros,Bahmut vált. Gyakorlatilag minimális területi nyereségek (néhány falu elfoglalása) után augusztus 1-én megkezdődött a település ostroma.
Az invázió negyedik fázisa: orosz téli és tavaszi offenzíva a Donbaszban (2022. november 12–2023. június 7.)
Herszon visszafoglalása és a északkeleti ukrán ellentámadás kifulladása után először patthelyzet alakult ki a fronton, majd Oroszország vette át újra a kezdeményezést a csatatéren. Az támadás célja továbbra is aLuhanszki és aDonecki terület egészének elfoglalása maradt. 2022. szeptember 21-én Putyin aláírta a részleges mozgósításról szóló határozatot,[193] amiShojgu védelmi miniszter közleménye szerint körülbelül 300 000 orosz férfit érintett.[194] A NATO főtitkára,Jens Stoltenberg egy 2023. február 13-ai sajtótájékoztatón kijelentette, hogy információik szerint elkezdődött az oroszok téli offenzívája, ami a harcok intenzitásának jelentős erősödését hozta magával.[195] A hadjárat során az orosz hadsereg elsősorban pusztító tüzérségi támadásaira, az újonnan mozgósított katonákra és aWagner-csoport nevű magánhadseregre támaszkodott. Az orosz hadsereg a „különleges művelet” második fázisához képest is nagyon kevés területet foglalt el, a véres állóháborúban mindkét szembenálló fél naponta több száz katonát veszített.
Orosz katonák harcolnak aKreminna melletti erdőkben az ukrán csapatok ellen
A front északi, luhanszki szakaszán a harcok aSzvatove ésKreminna közötti vonalon zajlottak, komolyabb területi változások nélkül. Az egész keleti front legfontosabb gócpontja továbbra is a délebbre fekvő Bahmut városa maradt. A település környéki harcokban kiemelt szerepet kapott az oroszzsoldosokból álló hadosztály, aJevgenyij Prigozsin által vezetettWagner-csoport, amely általános amnesztia ígéretével több tízezer elítéltet is toborzott soraiba.[196] A zsoldosszervezet harcosai január 12-én elfoglalták a településtől északra fekvő kisvárost,Szoledart[197] és fokozatosan majdnem teljesen bekerítették magát Bahmutot is. Alövészárok-hadviselés borzalmas körülményei, az extrém magas veszteségek[198][199] és a teljesen elpusztult környezet miatt a médiában gyakran párhuzamot vonnak a csata és az első világháborúnyugati frontján lezajlott harcok között.[200][201][202] Déli irányban felerősödött az ukrán kézen lévőAvdjiivka városának orosz ostroma is, nagyobb eredmények nélkül. A front délkeleti részén a doneckiVuhledar városa mellett lezajlott az egész háború eddigi legnagyobb tankcsatája, amely a védők jól koordinált tüzérségi és dróntámadásainak, valamint aknamezőinek köszönhetően ukrán győzelemmel zárult.[203][204] A közösségi médiában megjelent drónfelvételek alapján február 8-án egyetlen rosszul sikerült támadás során az oroszok több, mint 30 páncélozott járművet vesztettek, az ukrán vezérkar szerint pedig ellenfelük összesen 130 járműve semmisült meg a város környéki harcokban, köztük 36 harckocsit.[205][206][207]
2023-as ukrán ellentámadás (2023. június 8. – napjainkig)
Az ukrán erők a külföldi fegyverszállítmányok beérkezésével nagyszabású ellenoffenzívát terveztek a nyár folyamán. A hadműveletek azonban szétszórt, többfrontos mozdulatokban valósultak meg kisebb létszámú egységekkel. A kiépített orosz állások a legtöbb helyen masszívan ellenálltak, és végül az ukrán műveletek csak csekély mértékű változást hoztak a frontszakaszon.
2023 októberére az egész ukrán-orosz frontvonal befagyott. Tekintve, hogy fegyverszüneti egyezmények felé sem történtek előrelépések, az elemzők tartós befagyott konfliktust vetítenek elő az ukrán és orosz hadsereg között.[208]
A mozgósítás eredményeképp egy nagyobb orosz menekültáradat indultFinnország ésÉsztország felé.[209]
Szeptember 26-án azÉszaki Áramlat nevűföldgázvezeték egyik vonalán csökkent a nyomás, ami a vezeték megrongálódása miatt történt. A károkozással Oroszország került gyanúba a háború miatt, míg az oroszok Amerikát vádolták szabotázzsal.[210] ACIA állítólag már nyáron figyelmeztetett arra, hogy az oroszok a vezeték megrongálására készülnek.[211] Ennek ellenére nem az oroszok rongálták meg a vezetéket, hanem az ukránok. 2024. augusztus 14-én a német főügyész elfogatóparancsot adott ki Volodimir Z. ukrán állampolgár ellen az Északi Áramlat felrobbantása miatt.[212] A gázvezeték felrobbantását korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hagyta jóvá.[213]
Október 8-án egy autóba rejtettpokolgép részlegesen megsemmisítette a 2018-ban átadottKrímbe vezetőKrími hidat, ami az orosz szárazföldet kapcsolta össze a félszigettel a Krím 2014-es annektálása után. A híd akkori avatásán maga Putyin is részt vett. A robbanás miatt a fél útpálya egy része a tengerbe zuhant, a vasúti részén pedig több vasúti kocsi kigyulladt. A megrongálódott hídon ellehetetlenült a hadi utánpótlás lehetősége.[214]
Október 10-én Oroszország összetett rakétatámadásokat intézett Ukrajna számos nagyvárosa, köztük Kijev ellen, ami jelentős károkkal és sok civil áldozattal járt. A támadásokat egyértelműen a Kercsi-híd elleni szabotázs miatti bosszúként értelmezték. Putyin ki is jelentette, hogy a híd elleni támadást „ukrán terrorakcióként” kezeli.Charles Michel, azEurópai Tanács elnöke egyértelműen háborús bűncselekménynek minősítette az orosz támadásokat, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is élesen bírált, terrorral és brutalitással vádolva Oroszországot.[215]
A háború kitörése óta, november 15-én első ízben ért rakétatalálat NATO tagországot, amikorLengyelországban egy vagy két rakéta csapódott be egy falu közelében, két ember halálát okozva. Az incidenst az első információk alapján véletlen becsapódásként kezelték, de Lengyelország összehívta a NATO védelmi tanácsát a szervezet 4. cikkelyére hivatkozva.[216][217] Oroszország tagadta, hogy a térségben bármire is rakétával lőttek volna és szándékos provokációnak nevezték a történteket.[218] Egy nappal később kiderült, hogy az orosz gyártmányú rakéta az ukrán légvédelemtől keveredhetett lengyel területre, ugyanakkor az is kiderült, hogy a lengyel határhoz közel egy fontos stratégiai célpont, a Dobrotvirihőerőmű található, amit az oroszok lőttek is; ezt támasztja alá, hogy a becsapódás helyszínén más rakétamaradványokat is találtak.[219]Jens Stoltenberg NATO főtitkár részvétét fejezte ki az elhunytak miatt, és közölte, hogy az incidensért így is Oroszország a felelős, mert az ő támadása miatt kényszerült Ukrajna a rakétái használatára.[220]
November 23-án és 24-én Kijeváram nélkül maradt a támadások miatt, ezért az orvosi beavatkozásokat is elemlámpák fényénél lehetett csak elvégezni. Ursula von der Leyen bejelentette az Oroszországgal szembeni 9. szankciós csomag előkészületeit. Ezzel egyidőben azEP „terrorizmust támogató államnak” ítélte Oroszországot az ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt.[221] A Kreml szerint Ukrajna vethetne véget a harcoknak, ha teljesítené Oroszország feltételeit. Közben 50 hadifoglyot cserélt ki Ukrajna és Oroszország. Ugyanekkor Nikol Pasinyan,Örményország elnöke feltűnően kritikusan viseltetett Putyinnal szemben aKollektív Biztonsági Szerződés Szervezete nevű katonai szövetség csúcstalálkozójának megnyitóján. Pasinyan kijelentette, hogy Örményország tagsága nem volt képes elrettenteniAzerbajdzsánt az agressziótól, ezután nem volt hajlandó aláírni a szervezet nyilatkozattervezetét, amelyben Örményországnak nyújtottak volna közös segítséget, majd egyértelműen próbált Putyintól távol elhelyezkedni a közös fényképezéskor. Pasinyan kritikáját leginkább az orosz haderő háborúban elégtelen teljesítménye válthatta ki, ami a2020-as hegyi-karabahi háború kapcsán vállalta az országa biztosítását, ami így kétségessé vált.[222]
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, azEcofin december 6-án szavazott volna az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segélyalapról, amit egyedülVarga Mihály magyar pénzügyminiszter nem támogatott. Korábban elhangzott magyar részről, hogy nem támogatják az Unió közös hitelfelvételét a segély miatt. Ez nem volt végleges döntés, csak elnapolták további egyeztetésekig.[223]
Az orosz állami televíziószilveszteri műsorában több olyan műsorszámot mutattak be, ami az ukránokon vagy a nyugati országokon gúnyolódott, minek fő témája az volt, hogy a nyugat orosz energiaellátás nélkül maradt, és ezt a műsor szerint nagyon megszenvedik az országok.[224]
Kirill pátriárka felhívására Putyin január 6-án 12:00 órától január 7-én 24:00 óráig elrendelte a teljes ukrajnai frontvonalra vonatkozó tűzszünetet az ortodoxkarácsony idejére. Az ukránok szerint viszont ez idő alatt is történtek rakétatámadások orosz részről. Zelenszkij ukrán elnök hivatala már korábban cinikus csapdának és propagandaelemnek minősítette a tűzszünetet.[225][226][227]
Egy január 9-i orosz közlés szerint több mint 600 ukrán katonát öltek megKramatorszkban, válaszcsapásaként egy korábbi hasonló ukrán hadműveletre, ahol legalább 100 orosz katona halt meg. Az orosz válaszcsapást viszont semmi nem igazolta, így ez egy hamis orosz propagandaállításnak minősült.[228]
A háború harmadik évében a harctéri eseményeken túl egyre gyakoribbá és egyre erőteljesebbé váltak az ukrán infrastruktúrát ért orosz drón támadások, amelyek közül sok esetben polgári célpontokat is találat ért. 2025 február 23-án, akkor rekordnak számító, 267 drónt indított.[229] A tűzszünet elérésére tett amerikai közvetítés ellenére is folytatódtak a támadások. 2025. április 27-én éjszaka 150 drónnal hat ukrajnai régiót vettek célba, köztük Zsitomír, Odessza és Dnyipropetrovszk városait, halottakról is érkezett jelentés.[230] Május 4-én éjszaka például Kijevet érte támadás, amelyben legalább 11 ember megsebesült, több lakóépület pedig kigyulladt.[231] A május 15-ei isztambuli béketárgyalást követően május 18-án reggel Oroszország 273 drónnal a legnagyobb ismert dróntámadást indította, amelyben a Kijevi régióban halálos áldozat is volt és legalább három embert megsebesített. A célpontok elsősorban a kijevi, a dnyipropetrovszki és donyecki régiók voltak.[229] Május 24-én Oroszország 250 drónnal és 14 ballisztikus rakétával vette célba Kijevet, amelyből az ukrán légvédelemnek hat rakétát és 245 drónt sikerült hatástalanítania, de így is lakóépületek, autók, üzletek rongálódtak meg. Több régiót is ért támadás, halálos áldozatokról is adtak közzé adatokat. Ezt megelőzően orosz közlés szerint Ukrajna is több száz drónt indított Oroszország ellen, amelyből 485 drónt lelőttek.[232] Június 4-én virradóra az oroszok ismét 95 darab Sahíd típusú és különböző típusú imitátor drónokkal mértek csapást ukrán célpontokra, köztük Harkiv, Odessza és Herszon városaira. Ukrán közlés szerint Harkivban polgári létesítményeket támadtak az oroszok.[233] Az ezt követő hónapokban is gyakoriak voltak a dróntámadások, főleg Kijev és a keleti országrész városai ellen, de novemberben a nyugati részen fekvőTernopil városa ellen is történt támadás, amely egy többemeltes lakóházat ért, legalább 26 halottal, köztük három gyerek életét követelve.[234]
A „Pókháló hadműveletben” 2025. június 1-jén azUkrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által szervezett támadás során négy orosz légitámaszpontra mértek egyszerre 117kamikaze dróntámadást. Az akció különlegessége, hogy a bázisok (Olenya légibázisMurmanszk régióban, Belaja légi támaszpontIrkutszk megyében, Gyagilev bázisRjazany térségében, és egy további bázisIvanovo mellett) az ukrán határtól távol találhatóak. A Belaja légi támaszpont Délkelet-Szibériában, a frontvonaltól több mint 4000 km-re helyezkedik el. A művelet során FPVdrónokat használtak, amelyek néhány száz euróba kerülnek, mindegyiknek saját irányítója volt. Az ukránokCseljabinszk városában hoztak létre bázist, ahol vállalkozónak álcázva raktárt béreltek. A drónokat titkos rekeszekbe rejtették ésteherautók platóján szállítottak a légibázisok közelébe. A művelet napján a teherautók tetejét távolról vezényelve felnyitották, majd a drónokat a néhány száz méter távolságban lévő célpontok felé irányították. Az orosz stratégiai rakétahordozó bombázóflotta jelentős része megsemmisült, köztük többTU-22 bombázó és egyBerijev A–50 típusú felderítőgép is, összességében több mint 40 (közlések szerint 41) repülőgépet ért találat. Ezek között megtalálható az A50 radarfelderítő repülőgép is, amely 300 millió euróba került. Az okozott kár mértékét összességében több mint 6 milliárd euróra becsülték.[235][236][237][238]
A Pókháló hadművelet után két nappal az Ukrán Biztonsági Szolgálat másik akciója hajnalban került kivitelezésre. Ekkor már harmadik alkalommal vették célpontba a Krímet összekötőKercsi-hídat. A víz alatti aknákkal robbantottak, az 1100 kilogramm TNT-nek megfelelő detonáció következtében ukrán közlés szerint a híd tartóoszlopai megrongálódtak.[239][240] Ezt követően az oroszok tájékoztatást adtak ki, amely szerint a hid sértetlen, nem következett benne kár.[241]
Trump 2025-ben több alkalommal egyeztetett telefonon Putyin elnökkel. Először még bizakodóan nyilatkozott, majd 2025 júliusában már csalódottságának adott hangot, idézve "He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless.",[242] "talks nice but then bombs everybody"[243] vagyis mindig nagyon kedves vele, aztán kiderül, hogy ennek nincs jelentősége és hogy Putyin szépen beszél, aztán meg mindenkit lebombáz. Az utóbbit arra érthette, hogy a telefonbeszélgetéseiket követő napokon rendszerint erőteljes orosz csapások érték Ukrajnát. Ezért Trump Ukrajnának – NATO-n keresztül – további Patriot légvédelmi rakéták küldéséről határozott.[244] Továbbá július 14-én egy 50 napos ultimátumot adott az oroszoknak, hogy ezen idő alatt jöjjön létre tűzszünet, majd békemegállapodás, amennyiben erre nem kerül sor, akkor 100 százalékos „másodlagos vámokat” vezet be Oroszországgal szemben.[245][246] Az ultimátumot előbb lerövidíttek, de ennek nem lett jelentősége, mert augusztus 15-én Trump személyesen fogadta Alaszkában Putyin elnököt. A megbeszélést eredményesnek ítéltek meg, azonban a tűzszünet irányába konkrét előrelépést nem hozott. 2025. augusztus 18-án Washingtonban Trump fogadta Zelenszkij ukrán elnököt és az őt elkísérő európai vezetőket.[forrás?]
Ukrán katonák tűzik ki zászlajukat a visszafoglalt Kígyó-szigeten július 7-én
Az oroszok is szenvedtek veszteségeket, március 24-én egy ukrán rakétatámadás során találat ért egy partraszálló hajót, a bergyanszki kikötőben dokkolóSzaratovot.[254][255] Április 13-án az oroszFekete-tengeri Flotta zászlóshajóját, aMoszkvát két ukránNeptun típusu robotrepülőgép találta el.[256][257] Az orosz állami média szerint a súlyosan megsérült hadihajót megpróbálták elvontatni a Krím-félszigetig, de a viharos időjárás miatt elsüllyedt a jármű.[258] Májustól kezdődően az ukránok vadászgépekkel és drónokkal támadni kezdték aKígyó-szigeten állomásozó orosz helyőrséget, akik június 30-án végül visszavonultak a szigetről.[259] Az orosz védelmi minisztérium interpretációja szerint csak a „jószándék jeleként” adták vissza a földdarab feletti kontrollt az ukránoknak.[260]
2022 előtt Oroszország mintegy 42 000 km²-nyi területet tartott megszállva (aKrímet, valamint aDonyecki ésLuganszki népköztársaságokat). A teljeskörű invázió során újabb 119 000 km²-t foglalt el, így az invázió csúcspontján összesen 161 000 km²-nyi területet tartott ellenőrzése alatt Ukrajnában, az ország csaknem 27%-át.[261] AzInstitiute for the Study of War elemzése szerint ebből az ukránok novemberig 74 443 km²-t foglaltak vissza.[262]
Amíg Észak-Ukrajna rövid ideig tartó megszállása alatt csak egy katonai adminisztráció állt fel, addig aHarkivi, aZaporizzsjai és aHerszoni területen az oroszok megkezdték a civil megszálló rendszert is kiépíteni. Ennek részeként a megválasztott helyi vezetőket, polgármestereket lecserélték Moszkvából kirendelt politikusokra vagy helyi kollaboránsokra.[263][264] Az orosz hatóságok különböző módszerekkel igyekeznek elérni, hogy a megszállt területek lakosai orosz útlevélért folyamodjanak, például számos esetben megtagadták a kórházi ellátást és a szociális segélyt a csak ukrán dokumentumokkal rendelkezők esetében. Oroszország célja arubel bevezetése is ahrivnya helyett, ennek érdekében a bankok csak az orosz fizetőeszközt fogadják el, de ennek ellenére egyelőre a hrivnya is széles körben használatban maradt.[265] AGuardian által kelet ukrajnai tanárokkal készített interjúk alapján a megszálló hatóságok az iskolai tanárokat egy dokumentum aláírására kötelezték, amelyben azok aláírták, hogy átváltanak az ukránról az orosz nyelvű oktatásra, aki ezt nem tette meg, azt elbocsátották.[266] Az oroszok intenzív propagandakampánnyal igyekezték növelni a népszerűségüket az elfoglalt területeken, mindenhol láthatók óriásplakátjaik[267] és nagy képernyővel felszerelt furgonok is járják az utcákat.[268] Az új hatóságok ellenőrzőpontok és házkutatások segítségével igyekeztek megtalálni a Kijevhez hű polgárokat. Azokat, akiknek a telefonján nem megfelelő tartalmakat találtak, vagy nacionalistatetoválással rendelkeztek, súlyosan bántalmazták, vagy úgynevezett „szűrőtáborokba” hurcolták.[269]
A négy ukrán terület annexióját ünneplő rendezvényen mond beszédet Vlagyimir PutyinMoszkvában
Szeptember 23 és 27 között látszat-népszavazásokat tartottak aHerszoni, aZaporizzsjai, aLuhanszki és aDonecki területek orosz ellenőrzés alatt álló területein, amellyel a régiók Oroszországhoz való csatolását legitimilták. Szeptember 28-án azt közölték, hogy lakosság 82 százaléka voksolt, és 95,7 százalékuk az orosz csatlakozás mellett döntött.[270] Putyin kijelentette a „négy új orosz régióról”, hogy az ott élők „örökre orosz állampolgárok lesznek”, azannexió végleges és nem alku tárgya. Amikor a szavazást tartották, egyik terület sem állt teljesen orosz ellenőrzés alatt, a helyi lakosság nagy része elmenekült, számos esetben pedig házról-házra járó fegyveresek gyűjtötték a szavazatokat.[271] Az ukrán és külföldi források szerint az eredmények légből kapottak, azENSZ és számos ország elítélte a voksolást. Volodimir Zelenszkij hivatalos rendelettel tette hatályossá, hogy ukrán részről Putyinnal az annexió után ellehetetlenült bármiféle tárgyalás.[272][273] A világ országai közül egyedülÉszak-Korea ismerte el legitimnek a referendum eredményeit és az annexiót.[274]
A megszállt területeken különösen az invázió korai fázisában kapott nagy szerepet a fegyvertelen polgári ellenállás.[275] Civilek számos helyen tönkretették vagy átfestették az eligazodást segítő táblákat, hogy megnehezítsék a tájékozódást a támadók számára.[276] Nagyszámú videó készült arról, hogy csoportokba verődött polgárok elállják a harckocsik útját, vagy blokádokat építenek, ilyen felvételek készültek példáulEnerhodarban,[277]Bahmacsban,[278]Bergyanszkban[279][280] ésIcsnyában is.[281] Különösen nagy tüntetéseket tartottak az orosz megszállás ellenHerszonban,[282]Konotopban,Primorszkban ésMelitopolban, a tiltakozókukrán zászlókat lengettek és ahimnuszukat énekelték.[283] AKijevi területen fekvőSzlavutics városában a tüntető tömegnek sikerült elérnie a foglyul ejtett polgármester szabadon bocsátását.[284] Miután a katonák több alkalommalvillanógránátokkal[285] és éles lőszerrel[286] oszlatták fel a tömeget, a nagy tiltakozások márciusban abbamaradtak.
Az oroszok által elfoglalt településeken fegyveres ellenállás is kibontakozott, a partizántevékenység elsősorban a Zaporizzsjai területen és Herszon városának környékén összpontosult. Az ellenállók az ukrán hadsereggel tartva a kapcsolatot segítenek meghatározni a célpontokat a tüzérség számára,[287] támadásokat hajtanak végre az orosz őrposztok és utánpótlásvonalak ellen, vasúti létesítményeket, hidakat robbantva fel. Merényleteket hajtottak végre a megszálló adminisztráció több magas rangú tagja ellen is, többek között megöltékKreminna ésVelikij Burluk oroszok által kinevezett polgármesterét, súlyosan megsebesítették aBergyanszk megszállását irányító parancsnokot ésEnerhodar új polgármesterét is.[288][289]
A konfliktust figyelemmel követőENSZEmberi Jogi Tanácsa 2022 március 4-én létrehozta az úgynevezettFüggetlen Nemzetközi Vizsgálóbizottságot (IICIU), azzal a céllal, hogy dokumentálja és kiértékelje a háború során elkövetetett jogsértéseket.[290] AVizsgálóbizottság 2023 március 15-én közzétett egy jelentést, amelyben összefoglalták az általuk kivizsgált háborús bűncselekményeket.
Akijevi Volodimirszkaja utca egy orosz rakétacsapás után 2022 október 10-én
Az ENSZ jelentése szerint az orosz hadsereg és a vele szövetséges csoportok tevékenységét már az invázió első napjaitól kezdve súlyos atrocitások kísérték. Az orosz fél rendszeresen úgynevezettmegkülönböztetés nélküli támadásokat követett el. Ezek olyan nagy erejű, de pontatlan távolsági fegyverek (tüzérség, rakéták, drónok) segítségével végrehajtott támadások voltak, amelyek hatása nem korlátozódott a katonai célpontokra, hanem polgári lakóterületeken is óriási pusztítást vitt véghez, ukrajnai civilek ezreinek halálát okozva. Különösen súlyos humanitárius katasztrófát okozottMariupol ostroma során a város orosz bombázása. Az orosz hadsereg számos alkalommal megsértette anemzetközi humanitárius jogot, amikor védett objektumnak számító iskolákat és kórházakat támadott, 2022-2023 telén pedig Ukrajna energiahálózatát igyekezett megsemmisíteni, fagyhalállal fenyegetve a népesség széles rétegeit. Ez a lépés ENSZ szerint kimerítheti azemberiesség elleni bűntett fogalmát.AFüggetlen Nemzetközi Vizsgálóbizottság a hosszabb-rövidebb időre orosz megszállás alá került ukrán területeken aszemélyes sérthetetlenséghez való jog szisztematikus megsértését dokumentálta. Ezeknek az eseteknek a többsége a háború kezdeti szakaszában történt, amikor Oroszország megpróbálta elfoglalni Kijevet és egy időre Ukrajna északi részének jelentős része orosz irányítás alá került. Az ukrajnai civilek közül sokan ellenálltak és az ukrán hadseregnek elárulták a támadó csapatok elhelyezkedését. A paranoiássá váló hangulatban az orosz csapatok minden civilt elfogtak, akire a gyanú árnyéka vetült, hogy ukrán szimpatizáns. Tömegesen letartóztattak polgárokat, majd embertelen körülmények között fogvatartották őket, sokszor kínzás is kísérte a bebörtönzéseket. Az idő előrehaladtával egyre több bírósági eljárás nélküli kivégzést és tömeggyilkosságot hajtottak végre, a legsúlyosabb eset abucsai mészárlás volt, akijevi területi településen azexhumálásokat végző ukrán hatóságok szerint az oroszok 419 civillel végeztek.[291] A gyanúsított foglyok megölése mellett jellemző volt a járókelők és az autóval menekülő, vagy napi rutinjukat végző civil autósok lelövése is. Az orosz hadsereg katonái az IICIU jelentése szerint számos esetben nemi erőszakot is elkövettek: a legfiatalabb áldozat 4, a legidősebb 82 éves volt. Két fő szituációban zajlott le szexuális erőszak, a házkutatások során elsősorban nőket, a fogságba vetett civilek kínzása során pedig elsősorban férfiakat erőszakoltak meg.
Az ENSZ megállapítása szerint az orosz fél megsértette anemzetközi humanitárius jogot, amikor több esetben is civileket kényszerített arra, hogy élőpajzsként védelmet nyújtsanak egy egy orosz katonai állásként szolgáló épületnek és a genfi egyezménybe ütközött az is, amikor katonai eszközöket telepítettek az elfoglaltZaporizzsjai atomerőmű területére. Súlyos probléma a hadifoglyokkal való bánásmód is, számos foglyot megkínoztak és megöltek. Az ENSZ jelentése szerint Oroszország megsértette a megszállás szabályait, amikor az ukrán törvényekkel ellentétes ál-népszavazásokat rendezett meg az elfoglalt területeken, majd annektálta a kérdéses régiókat.
A megszállt területekről az orosz hatóságok a háború kezdete óta több százezer ukrajnai kiskorút szállítottak illegálisan az Oroszországi Föderáció területére. A deportálások elsősorban olyan gyerekeket érintettek, akik a konfliktus során elszakadtak szüleiktől, vagy a gondviselő személyük életét vesztette, illetve az oroszok fogságába, szűrőtáborába került. A gyerekeket Oroszországban állami intézetekben, nevelőotthonokban, illetve örökbefogadó családoknál helyezték el és orosz állampolgárságot adtak nekik. ANemzetközi Büntetőbíróság 2023. 03. 17-én elfogatóparancsot adott ki a deportálások két fő felelőse,Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamintMarija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyermekjogok orosz elnöki megbízottja ellen.[292][293] Ukrajna 2025 augusztusáig több mint 19 500 gyermek deportálását igazolta. Ezen időpontig 1350 gyereket tudtak visszaszerezni egy harmadik ország (Katar, Dél-Afrika és a Vatikán) közvetítése által. A Yale Humanitarian Research Lab becslése szerint 35 000 gyereket is elhurcolhattak, míg orosz közlés szerint a szám akár 700 000 is lehet.[294] Sok gyereket a távol-keleti területekre vittek, például Szibériába.[295]
Az elfogott ellenséges katonákkal való bánásmód Ukrajnában is komoly probléma, az ENSZ számos orosz hadifogoly bántalmazását dokumentálta. Az IICIU jelentése szerint az ukrán fél is követett el megkülönböztetés nélküli támadásokatIzjum térségében, bár ezek száma és az okozott kár nagyságrendekkel elmaradt a hasonló orosz támadásokhoz képest és a világszervezet azt is felrótta Ukrajnának, hogy több esetben nem választotta el egymástól megfelelően a katonai és civil létesítményeit, fölösleges civil áldozatokhoz vezetve.[293]
A háború köde miatt nehéz megbecsülni a szembenálló felek által elszenvedett veszteségeket. Jellemző, hogy sem az oroszok, sem az ukránok nem teszik nyilvánossá a háborúban elesett katonáik számát, az ellenfél veszteségeit pedig eltúlozzák. Vannak olyan oldalak, például az Oryx blog, amelyek fényképekkel és időbélyegekkel alátámasztva dokumentálják az ukrán[296] és az orosz fél[297] járműveszteségeit, meghatározva egy minimum számot.
Több ország elkezdett szankciókat bevezetni Oroszország ellen, mikor az aDonbasz régió függetlenségét elismerte, lényegében elkerülhetetlenné téve a háborút. Többen viszont visszatartották a szankciókat, hogy ne szegüljenek ellen Putyinnak. Az invázió február 24-i kezdetével viszont már nem volt más választásuk, mint támadni az orosz gazdaságot szankciókkal. Ezek a szankciók széles körben lefedték az orosz gazdaságot, többek között az orosz elitet,bankokat, cégeket,exportokat,importokat és valutaárfolyamot célozva.
AzÉszaki Áramlat gázvezeték, amely aBalti-tenger alatt fut. Németország gázfelhasználásának 50-75%-át importálja Oroszországból. Az Északi Áramlat-2 megduplázná a kapacitást
Abalti államok külügyminiszterei kérték Oroszország eltávolítását aSWIFT rendszerből, amely a nemzetközi pénztranszferekért felelős. AzEurópai Unió más tagjai erre eleinte nem voltak hajlandóak, hiszen Kína elkezdett kialakítani egy SWIFT-alternatívát, aCIPS-et. Oroszország letiltása gyengítette volna a SWIFT-et és erősítette volna a CIPS fejlődését, ezzel csökkentve a nyugat irányítását a nemzetközi pénzügyeken.[311][312] Más vezetők is kérték Oroszország letiltását, mint a cseh elnökMiloš Zeman[313] és a brit miniszterelnökBoris Johnson. Németország sokáig ellenállt a tiltásnak, kiemelve, hogy ez az orosz olaj és gáz vásárlásához kapcsolódó fizetési problémákat jelentene. Február 26-ánAnnalena Baerbock külügyminiszter ésRobert Habeck gazdasági miniszter közös közleményben támogatták Oroszország letiltását.[314][315] Nem sokkal ezt követően bejelentették, hogy a nagy orosz bankokat ki fogják tiltani a SWIFT-ből, de továbbra is lesz lehetőség fizetni a gázszállítmányokért.[316] Ezek mellett az Orosz Központi Bankra is szankciókat helyeztek, amelynek 630 milliárd dollárnyi devizatartaléka van, ezzel ellehetetlenítve értékeik folyósítását.[317]
Johnson miniszterelnök ezek mellett bejelentette, hogy az összes nagy orosz bank vagyonát befagyasztják, és kitiltják őket a brit pénzügyi rendszerből, az exportengedélyek felfüggesztése (embargó) mellett.[318]
Joe Biden amerikai elnök beszéde 2022. február 24-én (angolul)
Az orosz Biztonsági Tanács helyettes elnöke és korábbi orosz elnök,Dmitrij Medvegyev kigúnyolta a nyugati, Oroszország elleni szankciókat és azt mondta, hogy azok a politikai impotencia jelei voltak, kritizálva aNATO kivonulását Afganisztánból. Megfenyegette a külföldi cégeket, hogy államosítani fogják az ő tulajdonukban lévő orosz vagyont.[319]
Február 24. reggelénUrsula von der Leyen, azEurópai Bizottság elnöke bejelentette az Európai Unió szankcióit Oroszország ellen. A szankciók transzfereket, orosz bankokat és az orosz elitet célozta.[320]Josep Borrell, az Unió Külügy-, és Biztonságpolitikai főképviselője azt állította, hogy Oroszország „soha nem látott kikülönítéssel” fog szemben állni és az EU „a legszigorúbb szankciócsomagot fogja elfogadni, amit valaha készített.” Hozzátette, hogy ezek „Európa legsötétebb órái amásodik világháború óta.”[321] AzEurópai Parlamentelnöke,Roberta Metsola összehívott egy rendkívüli gyűlést március 1-re, azt mondva, hogy „azonnali, gyors és biztos intézkedésre” van szükség.[322][323]
: Oroszország : Ukrajna : Orosz irányítás alatt lévő területek : Azon országok, amelyek kitiltották az orosz repülőket légterükből.
Február 22-énJoe Bidenamerikai elnök bejelentett tiltásokat négy orosz bank és Putyinhoz közel álló „korrupt milliárdosok” ellen.[324] Az Egyesült Államok ezek mellett további szankciókat és exportszabályozásokat vezetett be, amelyek főleg az orosz hozzáférést korlátozták az amerikai gyártású fejlett technológiai termékekhez,szoftver-, éshardverekhez.[325] A szankció értelmében bármely cégnek, amely informatikai eszközöket, processzorokat, félvezetőt, titkosító szoftvert, lézert vagy szenzort akar eladni Oroszországnak, engedélyt kell kérnie, amelyet alapértelmezetten elutasítanak.[326]
Február 26-án afrancia haditengerészet elfogta az oroszBaltic Leader hajót aLa Manche-ban. A hajó tulajdonosa az egyik cég, amelyet a szankciókkal megcéloztak. A hajótBoulogne-sur-Mer kikötőjébe vezették és jelenleg nyomozás zajlik ellene.[327]
Az Egyesült Királyság kitiltotta az oroszAeroflot légitársaság gépeit és magánrepülőket a brit légtérből.[328] Február 25-én Lengyelország, Bulgária és Csehország is követte őket,[329] majd Észtország másnap.[330] Erre válaszként Oroszország is kitiltotta a brit gépeket az orosz légtérből. AzS7 Airlines bejelentette, hogy megszünteti összes járatát Európába, míg az amerikaiDelta Air Lines felfüggesztette közreműködését az Aeroflottal.[331] Oroszország ezen túl kitiltotta a bolgár, a lengyel és a cseh gépeket is. Észtország, Románia, Litvánia és Lettország követték a kitiltókat,[332] amit Németország is megtett.[333] Február 27-én a portugál külügyminiszter bejelentette, hogy lezárták a portugál légteret orosz gépeknek.[334] Ugyanezen a napon az EU lezárta teljes légterét az orosz légitársaságoknak.[335]
Február 26-án a Bloomberg jelentése szerint két kínai állami bank (a Kína Ipari és Kereskedelmi Bankja, amely a világ legnagyobb bankja, illetve aKínai Bank, amely az ország legnagyobb valutakereskedője) korlátozták a költségvetést orosz alapanyagok vásárlására, amely egyben megakadályozta, hogy Oroszország külföldivalutához jusson. Ezt azért tették, mert attól féltek, hogy az alapanyag vásárlást a nyugat az invázió támogatásaként látná, amelynek következtében Kína ellen is szankciókat szabnának ki.[336] Február 27-énIgnazio Cassis,Svájc elnöke bejelentette, hogy nagy valószínűséggel szankciókat fognak kiszabni Oroszországra és be fogják fagyasztani az országban található orosz vagyont.[337] Február 28-án Szingapúr lett az elsőDélkelet-ázsiai ország, amely szankciózta volna Oroszországot, korlátozva a bankokat és a hozzájuk kapcsolódó tranzakciókat.[338]Dél-Korea ugyanezen a napon bejelentette, hogy részt fog venni Oroszország SWIFT-tiltásában és meg fogja tiltani azon exportokat, amelyek a négy nagy egyezmény alá tartoznak: aNukleáris Szállítók Csoportja, aWassenaari egyezmény, azAusztrália Csoport és aRakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer. Ezek mellett megtiltottak még 57 nem stratégiai értékű alapanyagot és eszközt.[339]
Hetekkel az invázió előtt a környező országok kormányai elkezdtek felkészülni lehetséges népességmozgásokra. 2021 decemberében az ukrán védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy akár 5 millió ember is elmenekülhet Ukrajnából, ha a háború bekövetkezik.[342]
Február 24-én alett kormány jóváhagyott terveket nagyjából 10 ezer ukrán menekült befogadására és ellátására,[343] akik két nappal később kezdtek el érkezni.[344]
Moldova elnöke,Maia Sandu kijelentette, hogy február 24-ére több, mint négyezer ukrán polgár menekült országába.[345]Lengyelország is felkészül menekültek befogadására, bár az invázió első napján minimális befogadás történt.[346] A határátlépés megkönnyítése érdekében Lengyelország eltörölte aCovid19-pandémia miatt bevezetett szabályait.[347] A háború kezdete előtti felkészülések utánRomániába is elkezdtek utazni ukrán menekültek,[348] legtöbbenSzeretvásárnál léptek be az országba,Suceava megyében.[349] Ezek mellett felmentették a kötelező elkülönítéstől az ukrán menekülteket, amely a megelőző két évben kötelező volt a pandémia miatt.[350]
Február 26-án Paweł Szefernaker bejelentette, hogy közel 100 ezer ukrán menekült érkezett Lengyelországba az invázió kezdete óta.[351] Bulgária is nagy számú menekültre számít az elkövetkező napokban.[352]
Február 27-énaz ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) bejelentette, hogy nagyjából 368 ezer ember hagyta el az országot az invázió kezdete óta. Ebből Lengyelország 156 ezret fogadott be, csak február 26-án 77 ezret.[353] Az invázió első négy napján több, mint fél millióan hagyták el otthonaikat Ukrajnában és menekültek külföldre.[354] Az április 15-ei közlemény szerint az ukrán menekültek létszáma túllépte az 5 milliót.[355]
Február 24-én a magyar kormány bejelentette, hogy minden menekültet beengednek az országba, aki Ukrajnából érkezik, akkor is, ha nincsenek meg a megfelelő dokumentumaik, beleértve a harmadik országból érkező személyeket is, ha átestek a megfelelő ellenőrzéseken.[356] Összesen 26 ezer menekült – főként kárpátaljai magyarok – érkezett az országba 24-én és 25-én, de senki sem adott be menekültkérelmet.[357] A 18 és 60 év közötti férfiakat nem engedték ki Ukrajnából.[358] Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint március 1-jén 90 000 menekült tartózkodott Magyarországon.[359] Magyarország Külügyminisztériuma március 4-edikéig 2 millió eurót bocsátott az Ökomentikus Segélyszervezet rendelkezésére a Kárpátaljából jövő bajbajutottaknak juttatandó segélyszállítmány finanszírozására.[360] AMagyar Rendőrség adatai szerint a március folyamán több mint félmillió ukrán menekült érkezett Magyarországra.[361]Gulyás Gergely miniszter 2022. április 21-én tartott sajtótájékoztatóján elhangzott információi szerint a háború kitörése óta összesen 625 ezer ukrán menekült érkezett Magyarországra az ukrán és román határon keresztül. 70%-uk azóta már elhagyta az országot.[362]
Olha Sztefanyisina ukrán miniszterhelyettes ésJens StoltenbergNATO-főtitkár 2022 januárjában egy lehetséges orosz invázióról tartottak sajtótájékoztatót
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szavazása az orosz agresszióval kapcsolatos döntésről, amelynek elfogadása esetén az orosz hadsereget ki kellett volna vonni. Oroszország vétózta meg. : Támogatta : Ellenezte : Nem szavazott : Nem tag
Lengyelország,Románia,Litvánia,Lettország ésÉsztország folyamatba helyeztek biztonsági megbeszéléseket azÉszak-atlanti szerződés 4. cikke alapján. Az észt miniszterelnök,Kaja Kallas kiadott egy közleményt: „Oroszország széleskörű agressziója veszélyt jelent a teljes világra és az összes NATO-országra, és el kell indítani megbeszéléseket a Szövetségesek biztonságának megerősítésére és további intézkedéseket kell bevezetni a NATO Szövetségesek védelmének biztosítására. A leghatékonyabb válasz Oroszország agressziójára az egység megteremtése.”[370]Jens Stoltenberg, aNATO főtitkára egy sajtótájékoztatón megígérte, hogy Lengyelországba NATO-erőket küldenek napokon belül.[371] Február 24-én Stoltenberg bejelentett új terveket, „amelyek lehetségessé teszik, hogy erőnket, beleértve aNATO Reagáló Erőt olyan helyekre küldhessük, ahol szükség van rájuk.”[372] Az invázió után a NATO bemutatott terveket a katonai jelenlétének növelésére abalti államokban, Romániában és Lengyelországban.[373][374]
Az Egyesült Államok ésAlbánia kért egy ENSZ-szavazást péntek (február 25.) 20:00-kor (GMT), hogy egységesen elítéljék az orosz inváziót és követeljék a hadsereg kivonását Ukrajnából, amelynek célja Oroszországvétójának kikényszerítése volt, amely bemutatta volna egyedüllétét a helyzetben.[375] A megbeszélés után Stoltenberg bejelentette, hogy a NATO Reagáló Erő egy részét a szervezet keleti határaira fogják küldeni, hogy bebiztosítsák azt. Ez volt az első alkalom a történelemben, hogy az Erőt mozgósítani kellett volna. A bevetésre kész VJTF vezetője jelenleg Franciaország.[81]
: Országok, amelyek küldenek Ukrajnának fegyvert
Stoltenberg ezek mellett kijelentette, hogy a NATO tagjai fegyvereket küldenek Ukrajnába, légvédelmet beleértve. Az Egyesült Államok február 24-én bejelentette, hogy 7000 katonát fog küldeni Európába, a már ott állomásozó 5000 mellé.[81] A NATO haderőbe tartozik aUSS Harry S. Truman, amely aFöldközi-tengerre az előző héten érkezett egy tervezett katonai gyakorlat részeként. Ahidegháború óta először került NATO-irányítás alá.[376]
Ahidegháború idejénFinnország ésSvédország is független állam maradt a NATO és aSzovjetunió között. Hogy ezt a státuszt megtartsák, mindkét állam minimális közreműködésben volt a NATO-val. A Szovjetunió szétesését követően mindkét állam egyre többet dolgozott együtt a szövetséggel, de függetlenek maradtak.[377] A NATO-hoz való csatlakozást mindig is ellenezte mindkét ország lakosságának a többsége, de a21. század második évtizedében emelkedő orosz fenyegetés miatt elkezdett megemelkedni a támogatottsága.[378] Ahogy Oroszország elkezdte mozgósítani hadseregét, mindkét ország egyre inkább közreműködött a NATO-val.[377] Február 25-én az Orosz Külügyminisztérium szóvivője megfenyegette Finnországot és Svédországot, hogy „katonai és politikai következményei lesznek,” ha megpróbálnak csatlakozni a NATO-hoz. Mindkét nemzet részt vett az aznapi NATO-gyűlésen aBékepartnerség tagjaként és elítélték az inváziót, illetve felajánlották segítségüket Ukrajnának.[379] Az előző napSanna Marin miniszterelnök azt nyilatkozta a NATO-tagsággal kapcsolatban, hogy „már az is tiszta, hogy a vita a NATO-tagságról meg fog változni Finnországban,” míg megjegyezte, hogy a jelentkezés beadására széleskörű támogatásra lenne szükség az országban.[380] Nem sokkal a fenyegetés után az oroszÁllami Duma elnökét szállító gépet kiutasították svéd és finn légtérből.
Február 27-énOlaf Scholz német kancellár bejelentett egy 100 milliárd eurós katonai költségcsomagot, azt mondva, hogy egy „új érába érkeztünk.”[381] Az összes NATO-tag 2024-re GDP-jének 2%-át védelemre fogja költeni.[382]
: Országok, amelyek elítélték az inváziót : Országok, amelyek semlegesek az invázióval kapcsolatban : Országok, amelyek a NATO-t hibáztatják : Ismeretlen álláspont : Oroszország : Ukrajna
Csehország, Lettország és Litvánia megszüntette avízumok kiadását orosz állampolgároknak.[383]
Moszkva felszólította Kazahsztánt, hogy küldjenek katonákat Ukrajnába, hogy segítsék az inváziót, de aNur-Szultan-i vezetés ezt elutasította, tekintettel arra, hogy nem ismeri el a két szeparatista államot.[384]
A Roskomnadzor, az orosz médiát megfigyelő szerv bejelentette, hogy csak az állam által kiadott híreket lehet terjeszteni az országban.[385] Az orosz állami média tagjai támogatták az inváziót, egyikük azt mondta, hogy először érezte magát biztonságbanLuganszkban.[386] AzAnonymous hackercsoportkiberháborút indított Oroszország ellen,[387] és sikeresen megtámadta azRT,[388] illetve az Orosz Védelmi Minisztérium weboldalát,[389] majd kiszivárogtatta annakadatbázisát.[390]
Az Egyesült Királyság a háború kirobbanása után gyorsan életbe léptetett több Oroszországot és orosz polgárokat érintő megszorításokat, ezek egy része utazási, másik része üzleti korlátozásokat jelentett, ezek értelmében orosz repülők, hajók és személyek kitiltására, valamint orosz személyek és cégek vagyonának befagyasztására került sor.[391][392][393]
Magyarországon segélyvonal indult az ukrán menekültek támogatására.
Február 28-án Zelenszkij elnök leadta a jelentkezést az Európai Unióhoz való csatlakozásért és a folyamat felgyorsításáért.[46]
Az inváziót követőenFerenc pápa felkereste az orosz szentszéki nagykövetséget Rómában.[395] Március elején Ferenc pápa két magas rangban lévő bíborost is küldött Ukrajnába (Konrad Krajewski ésMichael Czerny bíborosokat).[396] Ezek a kezdeményezések rendkívül szokatlannak számítottak a vatikáni diplomáciában.[397] Ferenc pápa felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát a Szűzanyának 2022. március 25-én.[398]
Görögország és Oroszország között diplomáciai krízis alakult ki, mikor az utóbbi légiereje lebombázott két falut Mariupol közelében, amelyben görög kisebbségek élnek, meggyilkolva tíz görög nemzetiségű polgárt. Görögország tüntetni kezdett, az orosz nagykövetetAthénba hívták a Külügyminisztériumba.Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, Lengyelország, Svédország és más országok is kifejezték részvétüket, míg az orosz vezetés tagadta, hogy részük lett volna a mészárlásban, azt mondva, hogy egy ukránszélsőjobboldali csoport volt érte felelős. Athén elutasította Moszkva állításait, bejelentve, hogy van bizonyítékuk az orosz részvételről.[399] Ezt követőenKiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök bejelentette, hogy országa segíteni fogja Ukrajnát fegyverekkel és humanitárius segéllyel.[400][401]
AFacebook engedélyezte ukrán felhasználóknak, hogy lezárják fiókjaikat, miután az Egyesült Államok jelentést adott, hogy egy „halállistát” állít össze Oroszország személyekről, akiket az invázió után kivégeznének vagy táborokba küldenének.[408] Ezzel szemben az orosz állami tulajdonú médiumok hirdetéseit letiltják.[409] Erre válaszként az orosz kormány korlátozta az amerikai céget, mert az nem engedte, hogy felmentsék a négy állami médiaszolgáltatót a fact-checking folyamat alól.[410] Március 21-én betiltotta aFacebookot és azInstagramot Oroszországban egy moszkvai bíróság, miután anyacégüket, az amerikai Meta Platforms IT-óriásvállalatot "szélsőségesnek" minősítette.[411]
A háború első napján több, mint 1800 orosz állampolgárt letartóztatott a rendőrség tüntetés miatt, 53 orosz városban.[412][413][414] Az orosz kormány ezt a koronavírus miatt kiszabott szabályok megszegése indokával tette.[415] Február 27-én letartóztattak további 2063 tüntetőt.[416] Sok ezer ember írt alá petíciókat Oroszországban, hogy vessenek véget a háborúnak.[417][418] 147 ezer ember írt alá egy petíciót, hogyközjogilag felelősségre vonják Putyint a háborúért.[419] Világszerte tartottak tüntetéseket orosz nagykövetségeknél.
Magyarország:Budapesten, azorosz nagykövetség előtt két alkalommal tüntetett több ezer ember. Az elsőn több ellenzéki politikus is beszédet mondott.[438] A másodikat ukrán civilek szervezték.[439] Április 30-án aDeák Ferenc tértől a Vértanúk terére vonulva tartották a harmadik háborúellenes demonstrációt, amelyet ismét ukrán civilek szerveztek. (Az eseményt aSzabadság téren egy kisebb oroszpárti ellentüntetés kísérte.)[440]
Kiállás a békéért – Kossuth tér, BudapestHáború-ellenes tüntetésLengyelországban
2022. Február 28-án és március 3-án is az oroszok mellett tüntettekMontenegróban.[449][450] Március 4-énSzerbiában, Belgrádban többezres tömeg vonult az oroszok mellett.[451][452]
Az invázió befolyásolta Ukrajna részvételét a2022-es téli paralimpián,Pekingben,Kínában. A Paralimpiai Bizottság elnöke, Andrew Parsons azt mondta, hogy nagy nehézségekbe fog ütközni az ukrán csapat Kínába juttatása.[459] AKontinentális Jégkorong Ligában szereplő Jokerit csapata bejelentette, hogy elhagyják a KHL-t az invázió miatt és újra a finn ligában fognak szerepelni a 2022–2023-as szezonban.[460] Három nappal a Jokerit távozását követően a lettDinamo Riga is kilépett.[461]
Orosz sportolók olyan közleményeket adtak ki, amelyek nem említették közvetlenül az orosz inváziót.Alekszandr Ovecskin (Washington Capitals) orosz NHL-játékos kérte, hogy ne legyen több háború.[468] Ovecskin közleményére aDetroit Red Wings és azOttawa Senators korábbi játékosa,Dominik Hašek hazugnak nevezte a játékost és azt kérte az NHL-től, hogy függessze fel összes orosz játékosát.[469]Wayne Gretzky felkérte azIIHF-et, hogy ne hagyja, hogy Oroszország részt vegyen azalbertai junior jégkorong-világbajnokságon.[470]Jevgenyija Medvegyeva műkorcsolyázó azt mondta, hogy „ennek legyen olyan hamar vége, amilyen gyorsan csak lehet, mint egy rossz álom.”Danyiil Medvegyev ésAndrej Rubljov teniszezők felszólaltak a két nemzet közötti békéért.[471]Jan Nyepomnyascsij sakkozó egyike volt azon sportolóknak, akik konkrétabb kijelentést tettek: „A történelem sok Fekete Csütörtököt látott. De a mai feketébb, mint a többi. #saynotowar.”[472] Csapattársa,Szergej Karjakin támogatta az inváziót és kiadott egy közleményt, amelyben támogatta Putyint.[473]
ALengyel labdarúgó-szövetség február 26-án bejelentette, hogy LengyelországbojkottáljaOroszország ellenivilágbajnoki pótselejtezőt.[474][475][476] A cseh és a svéd csapatok is csatlakoztak a bojkotthoz.[477] Az angol labdarúgó-szövetség bejelentette, hogy az angol válogatott semmilyen szinten nem fog játszani orosz ellenfelek ellen, amíg tart a háború Ukrajnában.[478] AFIFA február 28-án bejelentette, hogy az orosz válogatottat eltiltják a nemzetközi mérkőzések lejátszásától.[479] Március 8-án a FIFA úgy döntött, hogy Lengyelország játék nélkül továbbjutott Oroszország ellen, illetve a ukránok kérésére a Skócia–Ukrajna mérkőzést júniusra halasztják.[480]
Roman Abramovics, aChelsea FC tulajdonosa bejelentette, hogy átadja a klub irányítását egy megbízott bizottságnak, miután szankcionálását kérték a sportban Putyinhoz köthető vagyona miatt. Ettől függetlenül továbbra is ő a klub tulajdonosa.[481][482]
Az ukrán vívó-szövetséget kitiltották a kairóivilágbajnokságról, miután nem voltak hajlandóak kiállni az orosz csapat ellen.[483]
2022. március 1-jén az UCI, aNemzetközi Kerékpáros-szövetség további döntésig megtiltotta az általa szervezett (lényegében az összes fontos) kerékpárosversenyeken történő részvételt az orosz és belarusz csapatok számára.[485] Ez aProTeam szinten versenyzőGazprom-Rusvelo csapatot érinti a legsúlyosabban, de a kontinentális csapatok közül érintett az oroszVozrozhdenie és a belaruszCCN Factory Racing ésMinsk Cycling Club is, ahogy a két ország nemzeti csapatai is tiltás alá kerültek. A más országban bejegyzett csapatokban versenyző orosz és belarusz versenyzők részvétele továbbra is lehetséges.
2022. március 6-án, adohaitornászvilágkupán az ukrán Ilja Kovtun nyerte a korlát aranyérmét a kazah Milad Karimi és az orosz Ivan Kuljak előtt, az eredményhirdetéskor szolidaritás helyett Kuljak nagy Z-betűvel a mezén jelent meg, mely a háború és a győzelem jelképe az orosz hadseregben, ilyen jelet viseltek az offenzívában részt vevő harckocsik is. A nem sokkal korábban sorkatonai szolgálatot is teljesítő Kuljak tettét, aki nem titkolta, hogy pártolja a háborút, megvetéssel fogadták, a Nemzetközi Tornaszövetség pedig közleményben tudatta, hogy fegyelmi eljárást indított Kuljak ellen „sokkoló” viselkedése miatt.[486]
ASchalke 04 német labdarúgócsapat bejelentette, hogy eltávolítja orosz szponzora, aGazprom logóját a mezéről.[487] AHaasFormula–1-csapat bejelentette, hogy eltávolítják az orosz szponzoruk, azUralkali logóját az autóról a barcelonai tesztelés harmadik napján, véglegesen eltávolítva az orosz zászlóra emlékeztető designt.[488] AManchester United angol labdarúgócsapat bejelentette, hogy visszavonja azAeroflot orosz légitársaság szponzorációs jogát.[489]
Március 2-án az ENSZ Közgyűlésén arról szavaztak az országok, hogy elítéljék-e azt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. A gyűlésen 141 ország úgy szavazott, hogy elítéli a lerohanást, 5 ország viszont támogatta azt, 35 további pedig tartózkodott. A támadást támogató országok:
Észak-Korea szerint jogosan indított háborút Oroszország.[492] 2022 júniusábanKim Dzsongun, Észak-Korea vezetője kifejezte abbéli szándékát, hogy a harcokban segítséget nyújtana Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.[493] 2024 második felében Észak-Korea nyugati hírszerzés szerint több mint 10 ezer katonát küldött Oroszországba, akik az oroszokat segítették a harcokban.[494] A katonák közül többen csak a harcmezőn szembesültek a háború tényével.[495][496] 2025. júliusában hírszerzési adatok szerint Észak-Korea további 25-30 ezer katonát küld az oroszok megsegítésére[497]
A tűzszünet és béketárgyalás elérésére való törekvések
Az ukrán és orosz felek között a háború kitörésekor még folytak tárgyalások, így első alkalommal 2022. február 28-án került sor, majd márciusban további egyeztetések történtek. 2022. március 10-én Antalyában Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytatattak. A tárgyalások alatt, amelyek áprilisg tartottak, a harcok folytatódtak. 2022. április közepén egyes források szerint közel álltak a felek ahhoz, hogy egy békeszerződéssel lezárják a háborút, de végül nem tudtak megállapodni.[498]
Donald Trump újraválasztott amerikai elnökként 2025 tavaszán azt javasolta, hogy amerikai közvetítéssel kezdődjenek újra a tárgyalások. 2025. április közepéig több alkalommal történt egyeztetés az amerikai megbízottak és az érintett két ország képviselői között, de tűzszünetet nem sikerült elérni. Eleinte Ukrajnát az Egyesült Államok kizárta a tárgyalásokból, és csak az oroszokkal ült le.[499] Trump 2025. április végén béketervet küldött a háborúzó feleknek, ezt megelőzően pedig azt közölték, hogy az Egyesült Államok kilép az orosz-ukrán béketárgyalásokból, ha elutasítják a terveit.[500] Az amerikai béketerv az alábbiakat tartalmazta:
Az Egyesült Államok „de facto” (gyakorlatilag, de nem jogilag) elismeri Oroszország részeként a teljes egészében megszálltluhanszki régiót, valamintDoneck,Herszon ésZaporizzsja megye oroszok által elfoglalt területeit.
Ukrajna nem lesz aNATO tagja. AzEurópai Unióhoz történő csatlakozását azonban nem gátolják.
Feloldják a 2014 óta kiszabott szankciókat Oroszországgal szemben.
Megerősítik a gazdasági együttműködéstOroszország és azEgyesült Államok között, különösen az energia- és ipari szektorban.
Ukrajna a következőket kapta volna:
Biztonsági garancia, amelyben európai országok egy része, valamint Európán kívüli, de potenciálisan hasonló hozzáállással bíró államok vesznek részt. (A békefenntartó művelet működéséről, illetve az Egyesült Államok részvételéről nem tesznek említést.)
Akadálytalan áthaladás aDnyeper folyón, amely Ukrajna déli részén, a frontvonal mellett folyik.
Kompenzáció és segítség az ország újjáépítésében, de a finanszírozás részleteit nem említik.
A fentieken túl az oroszok által elfoglaltZaporizzsjai atomerőmű az Egyesült Államok üzemeltetése alá kerülne, a későbbiekben pedig Ukrajnát és Oroszországot is ellátnák árammal. Az ukrán ritkaföldfémek kitermeléséről szóló ukrán-amerikai megállapodás is részét képezte a dokumentumtervezetnek.[501]
2025 tavaszán folytatódtak a harcok. 2022 eleje óta először 2025 május 15-én folytatott közvetlen tárgyalásokatIsztambulban az orosz és az ukrán delegáció, majd június 2-án ismét. A találkozók áttörést nem hoztak, mindössze fogolycserében és holttestek cseréjében állapodtak meg.[502][503]
2025. augusztus 15-én az alaszkai Elmendorf–Richardson támaszponton sor került a Trump-Putyin találkozóra. Célja egy esetleges tűzszünet elérése volt, de erre nem került sor.
2025 november 20-án egy újabb, 28 pontos béketervet mutattak be az amerikaiak. A tervezet főbb pontjai:
Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy nem támad meg szomszédos országokat; viszont a NATO sem bővül.
A NATO nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában, Ukrajna nem lesz atomhatalom.
Az ukrán fegyveres erők létszámának felső korlátja 600 000 katona.
Ukrajna biztonsági garanciákat kap az Egyesült Államoktól.
Mike Rounds republikánus szenátor a tervezettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy azt mások terjesztették az amerikai kormány elé, mivel „olyannak tűnik, mintha eleve oroszul írták volna.” Rounds szerintMarco Rubiokülügyminiszter felhívta őket, és világossá tette, hogy az Egyesült Államok csak "a javaslat címzettje” volt. Rubio ezt cáfolta, közlése szerint a tervet Washingtonban írták.[506] November 23-án a javaslattal kapcsolatbanGenfben tárgyaltak az amerikai (Rubio ésSteve Witkoff), az európai és az ukrán delegáció tagjai.[507]
Magyarország megszavazta azENSZ Közgyűlésének 2022. március 2-i ES-11/1. számú határozatát,[508] amely elítélte az orosz agressziótUkrajna ellen, és követelte az orosz csapatok azonnali hatályú visszavonását a nemzetközileg elismert határok mögé.[509] Az ország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és nem engedélyezi más országok fegyverszállítmányainak áthaladását sem a területén.[510] A háború kitörése után Magyarország megnyitotta határait a menekülők előtt, és egy március 8-i kormányrendelettel menedékes jogállás néven átmeneti védelmet biztosított minden ide érkező ukrán állampolgár számára.[511] AzENSZ Menekültügyi Főbiztosának január 31-i adatai szerint 2 151 419 fő érkezett Ukrajnából Magyarországra, többségük tovább utazott egy harmadik országba és csak 33 603-an folyamodtak itt menekült státuszhoz.[512] A magyar kormány 2022 során mintegy 31 milliárd forinttal támogatta a megtámadott országot,[513] és kötelezettséget vállalt arra, hogy újabb 187 millió eurós (nagyjából 75 milliárd forint értékű) hitelt nyújt Ukrajnának.[514] A humanitárius katasztrófa kezelésében nagyon fontos szerepet játszottak a magyarországi civil szervezetek, többek között azÖkumenikus Segélyszervezet,[515] aMáltai Szeretetszolgálat,[516] aKatolikus Karitász[517] és aBaptista Szeretetszolgálat.[518] Ezek a szervezetek segítenek a tovább utazó és a Magyarországon maradó menekülteknek szállást találni, valamint segélycsomagokat küldenekKárpátaljára és Ukrajna többiterületére is. Az ukrajnai háborúhoz való viszonyulás megosztotta a magyarországi pártokat és a magyar társadalmat, valamint erősen tematizálta a2022-es országgyűlési választásokat is.[519]
Akárpátaljai magyar kisebbség tagjai közül többen már a 2014 óta zajló kelet-ukrajnai háborúban is részt vettek katonaként,[520] majd a 2022-es invázió során sokan jelentkeztek önként katonának, sokakat pedig a mobilizáció során soroztak be a hadseregbe.[521]Sándor Fegyir magyar nemzetiségű parancsnok 2023 júliusi interjúja szerint 374 magyar anyanyelvű katona harcolt a hadsereg soraiban és 31-en estek el.[522] A legtöbb magyar a határőrség, a128. önálló hegyi rohamdandár és a 101. dandár 68. „Kárpátaljai Sárkányok” önkéntes területvédelmi zászlóaljában szolgál.[523] Magyarországi civilek adománygyűjtéseken keresztül támogatják a kárpátaljai magyar katonák egységeit Sárkányellátó néven.[524] Magyar nemzetiségű az ukrán hadsereg leghíresebbdrónos egységének, aMagyar madarainak parancsnoka,Bródi Róbert is, kódnevén „Magyar”.[525]
↑A Donyecki Népköztársaság szeparatista állam, amely 2014 májusában hirdette ki függetlenségét. Elismeri a Luganszki Népköztársaság, ade facto államDél-Oszétia és 2022 óta Oroszország.
↑A Luganszki Népköztársaság szeparatista állam, amely 2014 májusában hirdette ki függetlenségét. Elismeri a Donyecki Népköztársaság, ade facto államDél-Oszétia és 2022 óta Oroszország.
↑Az orosz hadsereg egy része fehérorosz területről érkezett Ukrajnába.Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bejelentette, hogy az invázióban részt vehet az ő országának hadserege is, ha szükséges.
↑Ebből ~190 ezer aktív Ukrajnában és a határokon.[10]
↑Az amerikai Egyesített Vezérkar (Joint Chiefs of Staff, JCS) az USA teljes haderejének irányításáért felel
↑A közösségi médiában megjelent halálhírek alapján
↑Tehát azok a halálesetek, amelyek ukrán ellenőrzés alatt álló, vagy visszafoglalt területeken történtek
↑abUkraine: Civilian casualties as of 14 April 2022 (angol nyelven). United Nations in Ukraine. Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights, 2022. április 15. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
↑Ukraine Refugee Situation (angol nyelven). United Nations High Commissioner for Refugees, 2022. április 27. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
↑Aditi Sangal, Helen Regan, George Ramsay, Lianne Kolirin, Hannah Strange, Adrienne Vogt: Ukrainian forces lose foothold in eastern town (angol nyelven). CNN, 2022. május 13. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
↑Institute for the Study of War (angol nyelven). Institute for the Study of War. [2022. március 25-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
.svg)
.jpg)
.jpg)
.gif)
.jpg)
.png)
.webp)
.svg)
_cropped.jpg)
.jpg)
_2_(cropped).jpg)
.jpg)
