Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Magyarországi népszavazások |
|---|
|
A2008-as magyarországi népszavazást („szociális vagy háromigenes népszavazás”) aFidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése nyomán2007.december 17-én írta ki azOrszággyűlés avizitdíj, aképzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. Anépszavazás időpontjátSólyom Lászlóköztársasági elnök2008.március 9-ére tűzte ki.[1] A kampány során aKDNP és aFidesz a díjak eltörlését támogató igen válaszokra buzdított, míg a kormányzóMSZP ésSZDSZ a díjak megtartását támogatta. A szavazás nem várt magas részvétellel és mindhárom díj esetében az eltörlést támogató igen szavazatok 82% körüli győzelmével zárult. Az eredménynek valószínűleg szerepe volt a kormánykoalíció egy hónappal későbbi felbomlásában.
 | Bővebben:A Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése (2006) |
A2006-os országgyűlési választásokat követően bevezetett reformintézkedések heves vitához vezettek és kiváltották a társadalom egyes rétegeinek ellenállását. AFidesz és aKDNP kezdettől fogva nem értett egyet a reform egyes lépéseivel (sőt, még a reform megnevezést is elutasította és pénzbegyűjtésnek nevezte őket), ezért2006 őszén országos ügydöntőnépszavazást kezdeményeztek a kormányzati reformpolitika emblematikus intézkedései ellen. Az eredeti hét kérdés közül kettő (vizitdíj és tandíj) jutott el anépszavazási kérdésként való hitelesítésig, míg ezekhez a kórházi napidíjat visszavonatni szándékozó kérdés társult. Az Országos Választási Bizottság (OVB) csak2007 őszén, azAlkotmánybíróság határozata után hitelesítette a kérdéseket, amelyekre a kétellenzéki párt megkezdte az aláírásgyűjtést. A rövid idő alatt összegyűlt aláírásokat aFidesz képviselője,Tarlós István adta le2007.október 24-én. Az OVBdecember 5-én hitelesítette a leadott aláírásokat.[2] AzOrszággyűlésdecember 17-én nagy szavazattöbbséggel a népszavazás kiírása mellett döntött.[3][4] AzOrszággyűlés határozata ellen magánszemélyek kifogást emeltek azAlkotmánybíróság előtt,[5] amelyet 2008. január 22-én a bírák elutasítottak.[6] Eztán a köztársasági elnök 2008.március 9-ére tűzte ki a szavazás időpontját.
A parlamenti pártok közül a népszavazást kezdeményezőKDNP ésFidesz folytatott aktívigen-párti kampányt. AFidesz 2007 őszén kezdte népszavazási előkampányát, melyetTarlós István vezetett. Országjárása során Tarlós számos vidéki települést keresett fel, hogy a népszavazáson való részvételt és azigen válaszokat népszerűsítse.[7] A pártot vezetőOrbán Viktor csak a kampány kései szakaszában jelent meg ténylegesen. Kiemelt sajtófigyelmet kapott Orbán Viktornak aveszprémi kórházban tett látogatása, ahol azMSZP egykori egészségügyi miniszterének vendégeként tárgyalt az egészségügyi rendszer problémáiról.[8] AFidesz a szavazás előtt egy hónappal kezdett utcai plakátkampányba, amelynek első jelszava a3 igennel sokat spórolhatsz! volt, amelyet sok kritika ért.[9] A kampány fő jelmondata végülA jövő 3 igennel kezdődik! lett, amelyet személyesenOrbán Viktor indított útjára 2008-as évértékelő beszédében.[10] A párt utcai- és óriásplakátokon, illetve rádiós- és televíziós hirdetésekben is azigenek támogatására buzdított. A kampányzárás előtti napokban jelentek meg az újabb vitát kiváltóIgen, eltöröljük őket! feliratú plakátok.[11]
Elsőként azSZDSZ kampánystábja bontott zászlót. Már2007.december 30-án bemutatták a párt népszavazási óriásplakátját.[12] AzSZDSZHorn Gábort bízta meg a párt kampányának vezetésével. Horn anem válaszok nyílt támogatása mellett állt ki és ennek jegyében kezdte meg kampányát. AzSZDSZ 50-100 millió forintot kívánt elkölteni.[13] A liberális párt tényleges kampányafebruár 7-én, adebreceni pártfórum után kezdődött. A tandíj esetébenMagyar Bálint, a vizitdíj esetébenHorváth Ágnes, a kórházi napidíj esetébenHorn Gábor vezetésével kampányoltak. A három politikus minden nap egy érvet tett közzé, amellyel anem válaszra buzdítottak. Nagy vitát váltott ki a párt népszavazási szlogenje („Népszavazás a szocializmusról”) és aFidesz népszavazási logójából készített vöröscsillagos „ellenlogo”.[14][15] A kampányharc utolsó heteiben jelentek meg azSZDSZ óriásplakátjai és TV-hirdetései, amelyekben agymosásnak tüntették fel azigenek melletti érveket.[16]
AzMSZP a január 12-13-i hétvégénEgerben rendezett tanácskozáson határozott a kampánystratégiáról. Az egri tanácskozás előtt a szocialista stratégák elképzelhetőnek tartották, hogy a baloldali párt a kampányból csöndesen kimaradva a szavazás eredménytelenségére spekuláljon. Ennek érdekében a közhangulatot csitító kampányt javasoltak.[17] Az ülés előttJuhász Ferencet nevezték ki a választási hadjárat politikai vezetőjévé.[18]Egerben azMSZP döntéshozói végül egy visszafogott, tájékoztató jellegű kampány mellett határoztak, amellyel aFideszt cáfolni, a szavazókat pedig anem szavazat leadására akarták buzdítani. A hűvös hozzáállástól azMSZP politikusai azt remélték, hogy élét vehetik aFidesz„kormánybuktató népszavazás” jelszavának.[19] A szocialisták nem hirdettek a televíziókban, mindössze rádióban és utcai óriásplakátokon reklámozták álláspontjukat. A párt a „Józan ész nevében” szlogennel látta el plakátjait, amelyeknek sem visszafogott színvilága, sem látványelemei nem idézték a szocialisták korábbi sikeres kampányait.[20]
A kormányzat a népszavazási kampánytól látszólag függetlenül az országos napi- és hetilapokban, illetve óriásplakátokon is közzétett hirdetéseket, amelyek a megkezdett reformfolyamat pozitív hatásairól tájékoztattatták az olvasókat. Bár ezek a hirdetések nyíltan nem foglaltak állást egyik válaszlehetőség mellett sem, de kétségkívül a népszavazási kérdések által támadott díjak szükségessége mellett kardoskodtak.[21] A kormányzat januárban még elismerte, hogy a tájékoztató kampány célja anem válaszok számának növelése, később ezt már tagadták.[22]
Egyetlen parlamenti pártként azMDF maradt távol a pártok népszavazási küzdelmétől. A konzervatív párt nyilvánosan nem támogatta egyik álláspontot sem. Az MDF többször kifejezte, hogy a párt véleménye szerint a népszavazás intézménye nem ilyen kérdések megvitatására való. A párt előre jelezte, hogy távol tartja magát a kampánytól és semmilyen pénzt nem költ el a népszavazás érdekében.[23][24] A párt álláspontját kommunikálandó az MDF-frakció a népszavazás estéjét a parlamentben töltötte.[25]
A2007 szeptemberének elején nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint a „kilencigenes” eredmény lett volna a legvalószínűbb, tehát mind a Fidesz, mind Kálmán László kérdéseire igent mondtak volna a választók. (Ez az eredmény arra utal, hogy a népszavazás kimenetelét már a kérdésfeltevés módja döntően befolyásolja, így ez a tényező a későbbinépszavazásokon sem hagyható figyelmen kívül.) Ekkor megkérdezettek 44%-a mondta biztosra a részvételét a népszavazáson.[26]
A Medián közvéleménykutató cég januári, 3600 fős felmérése szerint mindhárom kérdésben közel kétharmados fölényben voltak az igenekÁbra az igenek-nemek arányáról. A szavazási szándék vizsgálatánál a közvélemény-kutató cég szerint a szavazók 47%-a ígérte biztosan részvételét, további 20% valószínűsítette, hogy elmegy majd szavazni. A lakosságnak csak 20 százaléka zárkózott el a népszavazási részvételtől.[27][28]
ASzonda Ipsos2008. januárban készített felmérése szerint a megkérdezett szavazásra jogosult állampolgárok 48 százaléka jelezte, hogy elmenne a népszavazásra, aFidesz választói körében ez az arány 69%, míg azMSZP-szimpatizánsok körében 45% százalék volt. A kórházinapidíj eltörlését a válaszadók 81%-a támogatta, az igen mellett kívánt voksolni a Fidesz-szavazók 94%-a és az MSZP-szavazók 61%-a. Avizitdíjat a megkérdezettek 75% törölte volna el, igennel kívánt szavazni a Fidesz-szavazók 93% és az MSZP-t választók 45%. Atandíj eltörlését a szavazók 70% támogatta, igennel voksolt volna az MSZP-szavazók 35%-a, a Fidesz-szavazók 92%-a.[29]
A Spatium Consulting piackutató cég 2007 decemberi vizsgálatában a háziorvosok nagyobb része egyetértett a vizitdíjjal: 42 százalék ítéli pozitívnak a vizitdíj bevezetését, 34 százalék elutasítja. A városokban dolgozók többsége pártoló, a kistelepüléseken praktizálók közül a támogatók és az elutasítók fele-fele arányban vannak.
A pártolók egy kisebb csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett a vizitdíj megtartásáért, a plusz finanszírozás és a fejlesztés lehetőségének érdekében.[30] Bár a pártolók csoportjának nevében nyilatkozóKomáromi Zoltán civil háziorvos állása mellett, az egészségügyi miniszter által kinevezett országos háziorvosi szakfelügyelő.[31]
| 7:00 | 9:00 | 11:00 | 13:00 | 15:00 | 17:30 | 19:00 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1,13% | 7,66% | 18,69% | 26,92% | 35,71% | 46,34% | 50,49%[32] |
A korábbi választásokon és népszavazásokon kiugró részvételi arányt mértekBudapesten, míg a megyék között a nyugati megyékben volt legmagasabb a részvétel, a keleti megyékben pedig a legalacsonyabb. EzúttalBudapesten nem volt kiugró a szavazók aránya, a legkevesebben pedigKomárom-Esztergom megyében szavaztak. Elmondható, hogy a hagyományosan baloldalinak tartott vidékeken a megszokottnál kisebb volt a választási aktivitás és az országos különbségek sem tűntek ki olyan élesen.
Anépszavazás 50,51%-os részvétel mellett érvényes és eredményes volt. Mindhárom kérdésben az igenek győztek, a népakarat a díjak megszüntetésére irányult.
| A szociális kérdésekben tartott népszavazás eredménye[33] (2008. március 9.) | ||||||
| A szavazásra jogosultak száma | 8 042 272 fő | 100% | ||||
| A megjelentek száma | 4 061 015 fő | 50,51% | ||||
| Kérdés | Kórházi napidíj eltörlése | Vizitdíj eltörlése | Tandíj eltörlése | |||
| Leadott szavazólapok száma | 4 059 185 | 4 059 201 | 4 059 121 | |||
| 32 268 | a leadott szavazólapok 0,79%-a | 29 605 | a leadott szavazólapok 0,73%-a | 33 863 | a leadott szavazólapok 0,83%-a |
| ||||||
| Válaszok | száma | százalék[34] | száma | százalék[34] | száma | százalék[34] |
| Igen | 3 385 981 | 84,08 (41,16) | 3 321 313 | 82,42 (41,31) | 3 309 616 | 82,22 (41,15) |
| Nem | 640 936 | 15,92 (8,90) | 708 283 | 17,58 (8,81) | 715 642 | 17,78 (8,90) |
| Összesen | 4 026 917 | 100 (50,07) | 4 029 596 | 100 (50,11) | 4 025 258 | 100 (50,05) |
A népszavazás eredménye és a magas részvétel érzékenyen érintette a kormányzóSZDSZ-t ésMSZP-t. AzSZDSZ-esMagyar Bálint elmondta, hogy a szavazás eredménye várható volt, ugyanakkor meglepődött a nem várt magas részvételi arányon. Kijelentette, hogy a tandíj eltörlése igazságtalan helyzetet konzervál. A szintén liberálisHorváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a megkezdett reformoknak a népszavazási eredménytől függetlenül folytatódniuk kell és az állam nem fogja kipótolni a kieső díjak okozta veszteségeket.[35]Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint a népszavazás eredménye várható volt, de aFidesz emberek pénztárcájára apelláló kezdeményezése az országot gyengíti. Gyurcsány szerint bár a díjakat eltörölték, de vereséget szenvedett a Orbán Viktor valódi szándéka, a kormány leváltása.Orbán Viktor szerint viszont a szavazás eredménye az össznépi érdek kormánypolitikával szembeni érvényesítését jelenti, egyszersmind lehetőséget a kormány számára, hogy politikáját újragondolja.
Orbán óvta a kormánypártokat a 2008 őszére tervezett, több-biztosítós tb-rendszerről rendezendő népszavazástól. Az MDF-elnökDávid Ibolya szerint az egészségügyi rendszer problémáit nem oldotta meg a díjak bevezetése és az eltörlésük sem. Fontosnak nevezte, hogy az orvosok kieső bevételeit valamilyen formában az állam pótolja.[36]
A külföldi sajtóban aMagyarországon évek óta folyó politikai küzdelem egyik fontos csatájának látták a szavazást. A díjak eltörlésének nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, inkább a szavazás eredményének a hatalmi vetélkedésre gyakorolt hatásait elemezték.[37] A különböző sajtótermékek értékelései megegyeztek abban, hogy a kormányzóMagyar Szocialista Párt súlyos vereséget szenvedett a népszavazáson ésOrbán Viktor először tudta legyőzniGyurcsány Ferencet annak feltűnése óta.[38] Az osztrákDie Presse szerint Gyurcsány Ferenc csattanós pofont kapott a választóktól, ennek pedig a saját maga által kezdeményezett reformfolyamat volt a kiváltó oka.[39] A brit Financial Times gazdasági lap szerint a szavazás mindössze a kormány és a jobboldali ellenzék közötti csata része, de alkalmas volt arra, hogy elriassza a befektetőket.[40]
Megjegyezték ugyanakkor, hogyOrbán Viktor a szavazás eredményével a háta mögött sem képes a kormány lemondatására,Gyurcsány Ferenc távozása pedig csak önként vagy a baloldali párton belüli érdekcsoportok elégedetlensége révén következhet be.[38]
A népszavazás első következményei már az urnazáráskor megmutatkoztak.2008.március 9-én a szavazókörök zárását követő percben (tehát akár az első részeredmények ismerete nélkül)Gyurcsány Ferenc azOrszágházban televíziókamerák előtt bejelentette, hogy eredményes népszavazás esetén akormány már másnap indítványozza a három díj visszavonását.[41] Az Országgyűlésmárcius 17-én mindhárom díj visszavonásáról döntött.[42] Így a népszavazási kérdésekkel ellentétben a díjakat nem 2009. január 1-jétől, hanem már 2008.április 1-jétől eltörölték.
Vita bontakozott ki ugyanakkor arról, hogy a kieső díjakat pótolja-e az állam és ha igen, akkor milyen forrásból.[43][44] A kormányfő vasárnapi nyilatkozata szerint „amit a népszavazás elvesz, a költségvetésnek nincs módjában, a kormánynak nincs szándékában visszapótolni ”.[41]
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azMSZP pártértekezletén kifejezte azon szándékát, hogy meneszteni kívánja[45]Horváth Ágnes egészségügyi miniszterasszonyt és javasolta az SZDSZ-nek, hogy közösen jelöljenek ki új egészségügyi minisztert. Az SZDSZ elutasította Gyurcsány javaslatát[46] és kiállt Horváth mellett,[46] azzal fenyegetőzve, hogy kilép a koalícióból[47] és/vagy megvonja a miniszterelnöktől bizalmát.[47] Gyurcsány Ferenc 2008. március 31-én április 30-i hatállyal felmentette a miniszterasszonyt.[48] A koalíciós szerződés felrúgását jelentő lépésre válaszul az SZDSZ-frakció bejelentette: javasolni fogja ügyvivői testületének, hogy április 30-i hatállyal hívja vissza az SZDSZ-es kormánytagokat.[49] Az aznap kora este összeült SZDSZ ügyvivői tanács a javaslatot egyhangúlag megszavazta, így a koalíció2008.április 30-án után megszűnt.[50]
Politika-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap