január 11. –Ljubljanában megtartja alakuló gyűlését a Szlovén Demokrata Szövetség.(Deklarálja, hogy nem kielégítő Szlovénia helyzete Jugoszlávián belül, s Jugoszláviában megsértik az alapvető emberi és politikai jogokat.)[2]
Észtországban hivatalos nyelvvé nyilvánítják a nemzeti nyelvet.
Mihail Gorbacsov további részleteket közöl a szovjet fegyveres erőkben tervezett csökkentésekről, amelyekre azENSZ-ben –1988.december 7-én – mondott beszédében utalt. Bejelenti, hogy a szovjet védelmi kiadásokat 14,2%-kal, a fegyverek és katonai felszerelések gyártását 19,5%-kal fogják csökkenteni.[4]
január 25. – Elkészül az „ideiglenesen hazánkban állomásozó” szovjet Déli Hadseregcsoport kivonásának ütemterve.(A terv szerint az év első felében hazaindulVeszprémből egy szovjet harckocsihadosztály és egy kiképző harckocsiezred. Júliustól decemberig távozik egy szovjet deszant-rohamzászlóalj és atököli repülőtérről egy vadászrepülő ezred.1990-ben egy szovjet vegyvédelmi zászlóaljat és aszolnoki katonai tiszti iskola állományát indítják hazafelé.)
január 26. – A csehszlovákiai szellemi élet 692 reprezentánsa tiltakozást juttat elLadislav Adamec miniszterelnökhözVáclav Havel bebörtönzése ellen, követelve az ország vezetése és a társadalom közti nyílt párbeszéd megkezdését.[5]
január 28. – Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, államminiszter népfelkelésnek nevezte az 1956-os forradalmat a Reggeli Krónikának (Magyar Rádió, Orosz József) adott interjúban.
február 27. – Azalbán tiltakozások miatt – mert 21-étől a tervezett új szerb alkotmány ellen sztrájkolnak – rendkívüli állapotot vezetnek beKoszovóban.[2]
AzEurópai Unió tagállamai megállapodnak, hogy a század végéig beszüntetik aCFC-k előállítását.
A jugoszláv hatóságok letartóztatják a koszovói albán vezetőket.[2]
március 6. – AzEBEÉ külügyminisztereinek találkozójaBécsben. Az értekezleten megkezdődnek az új tárgyalások aNATO és aVarsói Szerződés 23 országa között azeurópai hagyományos fegyveres erőkről (CFE), továbbá azEBEÉ 35 országának képviselője között a bizalom- és biztonságnövelő intézkedésekről.[4]
március 10. – A vajdasági parlament elfogadja a szerbiai alkotmány módosítását.[2]
március 11. – A BBC rádióban beolvassák a Román Kommunista Párt hat korábbi vezető személyiségének Nicolae Ceausescu elnökhöz intézettnyílt levelét.[11]
március 15. – A Nemzeti Múzeumnál tartott hivatalos ünnepség mellett 31 szervezet hívására, először ünneplik szabadon Magyarországon a szabadságharc évfordulóját.
március 27. – Megtartják aSzovjetunió új Népi Küldöttek Kongresszusába történő választást, ahol több jelöltet állítanak; a választások számos választókerületben a hivatalos párt-jelöltek vereségével zárul.[4]
március 28. – Életbe lépSzerbia új alkotmánya, amely gyakorlatilag megszünteti a tartományi (vajdasági és koszovói) autonómiát.(Véres incidensek Koszovóban.)[2]
április 5. –Varsóban megállapodást ír alá a kormány az ellenzékkel arról, hogy intézkedéseket léptetnek érvénybe aLengyelországban megvalósítandó politikai reform érdekében, amely kiterjed a szabad választásokra és a betiltott szakszervezeti mozgalomra, aSzolidaritás elismerésére.[4]
április 12. – Aberlini falt őrő határőröket arra utasítják, hogy ne használjanak lőfegyvert a határsértések megakadályozásra; erről a nyilvánosság nem kap hírt.[13]
május 2. – A magyar–osztrák határon megkezdődik a műszaki zárrendszer, a „vasfüggöny” felszedése, noha erről a formális kormánydöntés csakmájus 18-án születik meg.[10]
május 5. –Észtország után a lett parlament is hivatalossá nyilvánította a nemzeti nyelvet.
május 7. –DebrecenbenMDF-kezdeményezésre lakossági fórumon követelik a szovjet katonai repülőtér bezárását.
május 16. – AzMSZMP PB napirendjére tűzi, hogy aVarsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete következő ülésén vessék fel aMagyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonásának kérdését.
május 16. –Botrány tör ki a magyarországi matematika érettségik ügyében, mivel kiderül, hogy a feladatsor már a vizsga napja előtt kiszivárgott a diákokhoz; a kiszivárgás kisebb mértékben más tantárgyakat is érint.Glatz Ferenc miniszter végül bejelenti, hogy az összes matematika érettségi eredményt érvénytelenítik, helyette az érettségi jegy az érintettek számára a negyedik év végi matematika osztályzat lesz.
május 17. – A nagyarányú hazai és nemzetközi tiltakozás eredményeként a csehszlovák hatóságok Václav Havelt feltételesen szabadlábra helyezik.[5]
május 19. –Sárbogárdról ésDebrecenből hazaindítják a szovjet alakulatokat, de mindkét laktanyába a Nyugat-Dunántúlról telepítenek át szovjet katonákat.
május 28. – Lezárul a szovjet szárazföldi erők1989-re bejelentettmagyarországi csapatcsökkentése.(Egy hónap alatt 10 400 szovjet katona, közel 300 harckocsi, 150 páncélos harcjármű, valamint a bejelentett szárazföldi tüzérségi technika 90%-a hagyta el az országot.)
Lengyelországban megtartják a parlamenti választások első fordulóját, amelyben az országgyűlés egy harmadát választották szabadon. A 261 választókerületből 252-ben a Szolidaritás végzett az élen.[19]
június 13. –BonnbanMihail Gorbacsov szovjet államfő ésHelmut Kohl nyugatnémet kancellár politikai nyilatkozatot ír alá, melyben megerősítik, hogy minden állam szabadon dönthet politikai és társadalmi rendszeréről.
június 15. – AFidesz kezdeményezésére 200 fő a szovjet csapatok kivonását követeli a szovjet nagykövetség előtt.
június 18. – Lengyelországban a parlamenti választások második fordulójában a Szolidaritás Állampolgári Bizottság elnyeri a szejmben a rendelkezésére álló összes helyet, a szenátusban pedig 100-ból 99-et.[14] (Az egyetlen kivétel apiłai jelölt volt, akinek a választási plakátján feledékenységből nem szerepelt a róla és Walesáról kézült közös fénykép.)[20]
június 29. –CsehszlovákiábanNěkolik vět(Néhány mondat) címmel nyilvánosságra hozzák aCharta ’77 által kezdeményezett, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását és demokratikus társadalmi rendet követelő petíciót, melyet már ekkor 1 800-an írtak alá.(Számuk október végéig eléri a negyvenezret.)[5]
július 7–8. – AVarsói Szerződés államainak bukaresti csúcstalálkozója.(ASzovjetunió hivatalosan elvetette a Brezsnyev-doktrínát, amely csak korlátozott szuverenitást engedélyezett a tagállamoknak. A záróokmány megerősítette, hogy a katonai tömb tagállamai közötti kapcsolatoknak az „egyenlőség, függetlenség és olyan jog” alapján kell működniük, amely minden partnernek biztosítja, hogy külső beavatkozás nélkül választhassa „saját politikai irányvonalát, stratégiáját és taktikáját”.)[23]
július 11. – Budapesten megkezdi adását az első magántulajdonú magyar kereskedelmi rádió, aRádió Bridge.
július 19. – A lengyel szejm minimális arányban államelnökké választjaWojciech Jaruzelski tábornokot (Ennek érdekében a Szolidaritás néhány képviselője szándékosan érvénytelen szavazatot ad le.)[14]
augusztus 8. – AVarsói Szerződés országai kétnapos bukaresti találkozójánal végén kiadott nyilatkozat megtiltja, hogy a Varsói Szerződés beavatkozzon a tagorszégok belügyeibe.[26]
augusztus 9. – A szövetségesek nevében aNATO főtitkár nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát aBulgáriában élőtörök kisebbség helyzetével kapcsolatban.[4]
augusztus 14. – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megnyitja befogadó táborát a német menekültek ellátására a Virányoson.[27]
Németh Miklós kormányfő ésHorn Gyula külügyminiszterBonnba látogat, hogy tájékoztassa a keletnémet menekültkérdés megoldásával kapcsolatos terveiről a nyugat-német kormányt.[10]
szeptember 8. –Kovács László külügyi államtitkár jegyzéket ad átGerd Vehres keletnémet nagykövetnek, melyben tájékoztatja aszeptember 10-én – 19 órakor – bejelenteni tervezett határnyitásra vonatkozó döntésről.(A jegyzék tartalmazta továbbá, hogy szeptember 11-én nulla órától időszakosan felmondja azNDK-val kötött, a vízummentes utazásra vonatkozó egyezmény 6. és 8. szakaszát, mely szerint Magyarország nem enged keletnémet állampolgárokat harmadik országba távozni.)[28]
szeptember 11. – A magyar kormány megnyitja az osztrák–magyar és a jugoszláv–magyar határt, amelyen keresztül a keletnémet menekültek akadálytalanul távozhatnak a szomszéd országokba, elsősorbanAusztriába, majd tovább Nyugat-Németországba.[10]
szeptember 14. – Megnyitja kapuit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat menekülttábora a Virányoson.[29]
szeptember 19. – 22 ismert csehszlovák ellenzéki levélben követeliLadislav Adamec miniszterelnöktől az alapvető szabadságjogok érvényesítését.[5]
szeptember 27. – A szlovén alkotmánymódosítás a köztársasági törvényeket a szövetségi törvények fölé helyezi és deklaráljaSzlovénia szuverenitását, fenntartva a jogot aJugoszláviából való kiválásra.[2]
november 2. – Amagyar kormány3-ától20-áig felfüggeszti a turista valutaellátmány folyósítását, és új, szigorúbb devizaellátási rendszert vezet be (a lakossági valutaellátmány 4 évre maximum 300 dollár lesz).
AberliniAlexanderplatzon mintegy félmillió ember tüntet; az eseményt az NDK televíziója élőben közvetíti.[32]
Az1956-os felkelés leverésének és a szovjet hadsereg bevonulásának 33. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen aMagyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt aSzovjetunió nagykövetsége előtt követeli a szovjet csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonulását.(A kormány elhatárolja magát a tüntetéstől.)
november 17. – Hivatalosan engedélyezett diáktüntetés kezdődikPrágában az ötven éve meggyilkoltJan Opletal diák emlékére; a diákok megmozdulása hamarosan a lakosság minden eddiginél nagyobb arányú, az uralkodó rendszer radikális megváltoztatását követelő tüntetésévé alakul át.Prága központjában a rohamrendőrség bekeríti és szétveri a tömeget.[5]
november 18. – A csehszlovák rendőrség akciója hatalmas felháborodást vált kiPrága lakosainak körében, akik ismét az utcákra vonulnak. A diákok és aprágai színházak sztrájkba lépnek.[5]
Prágában elterjed az egyik tüntető diák utóbb hamisnak bizonyult halálhíre.[5]
A csehszlovák fővárosban, Prágában megalakul a rendszerellenes megmozdulások vezető ereje, a Polgári Fórum(Občanské fórum),Pozsonyban pedig „testvérszervezete”, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (Verejnosť proti násiliu, VPN).[5]
Németh Miklós aParlamentben bejelenti, hogyMagyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárdforint lesz, egyúttal elismeri, hogy a vezetés még a80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról.
Azamerikai General Electric International konszern megvásárolja aTungsram részvényeinek 50%-át.
Csehszlovákia egész területén folytatódnak a tüntetések,Prágában első ízben szólal felVáclav Havel. Tárgyalások kezdődnek a kormányfő és az ellenzék képviselői között.[5]
Az Országgyűlés kompromisszumos javaslatot fogad el az adótörvények ügyében, miután a bevásárlóturizmus miatt a határ menti megyékben romlott az ellátás, bővíti azon élelmiszerek körét, amelyeket tilos kivinni az országból.
Az egyre nagyobbcsehszlovákiai tüntetések, tiltakozó mozgalmak hatására lemond aJakeš-féle pártvezetés, aCSKP főtitkáráváKarel Urbáneket választják, de ez a változás nem elégíti ki a „terekre vonult” lakosságot.[5]
A csehszlovák vezetés és az ellenzék képviselői között megkezdődnek a kerekasztal-tárgyalások, a küldöttségeketLadislav Adamec ésVáclav Havel vezetik.(Ismét hatalmas tüntetésekre kerül sor.)[5]
A csehszlovák szövetségi gyűlés törli az alkotmányból a CSKP hatalmi monopóliumát rögzítő cikkelyt.[5]
A szerb népfrontSzlovénia gazdasági bojkottjára szólít fel, mert a szlovén vezetés betiltja a szerbekdecember 1-jére,Ljubljanába tervezett szolidaritási nagygyűlését.(A bojkott1990 márciusára szűnik meg.)[2]
Csehszlovákiában több mint 40 év elteltével megalakul az első olyan kormány –Ladislav Adamec vezetésével –, amelyben nem kommunista miniszterek is vannak.(A többségében kommunista miniszterekből álló kormányt a lakosság csalódással fogadja, és radikális változásokat követel.)[5]
AzNDK-ban lemond az új Keletnémet Szocialista Egységpárt Politikai és Központi Bizottsága.[4]
Erich Honeckert, aNémet Szocialista Egységpárt (NSZEP) Központi Bizottságának korábbi főtitkárát kizárják a pártból, és két nappal később azNDK főügyésze perbe fogja hatalommal való visszaélés és korrupció vádjával.(1990.január 28-án – a veserákkal diagnosztizált Honeckert kórházi szobájában – letartóztatták, másnap este pedig elszállították egy börtönbe, ahonnan30-án orvosai javaslatára elbocsátották.)[23]
Este magyarok és románok élőláncot alkotva védik Tőkés László református lelkészt. Ezzel kirobban a román forradalom, mely 20-ra elsöpri a Ceaușescu rendszert.[44][45]
Elena Ceaușescu,Tudor Postelnicu belügyminiszter ésEmil Bobu megpróbálják eltüntetni a temesvári sortűz nyomait, a halottakat a 19-ére virradó éjjel egy bukaresti krematóriumba szállítják.[45]
Temesváron a hatóságok meghátrálnak a tüntetők elől.[45]
Nicolae Ceaușescu visszaérkezik Teheránból, és a televízióban tartott beszédében huligánoknak nevezi a temesvári tüntetőket.[45]
A CSKP rendkívüli kongresszusán kizárnak több kompromittálódott vezetőt a párt soraiból, és a párt elhatárolja magát az előző korszak bűneitől és hibáitól.[42]
Bukarestben a Román Kommunista Párt által szervezett nagygyűlésen, amely a temesvári "huliganizmust" hivatott elítélni, a pártvezért kifütyülik. A gyűlés félbeszakad. A tüntetők ellen a hadsereg és aSecuritate erőit vetik be.[45][48]
Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter újabb szovjet csapatkivonásokat jelent be.
A még mindig kommunista többségű csehszlovák szövetségi gyűlés egyhangúlagVáclav Havelt választja köztársasági elnökké.[42]
A lengyel parlament kitörli az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepére vonatkozó részt, és az ország nevét Lengyel Köztársaságra változtatja, azország címerében levő sasra visszakerül a korona.[52]
.jpg)
.jpg)
