Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| 1985-ösFIA Formula–1 világbajnokság | |||
 | |||
| Alain Prost, 1985 világbajnoka | |||
| Egyéni világbajnok | |||
 Alain Prost | 73 | ||
| Konstruktőri világbajnok | |||
.svg) McLaren | 90 | ||
Az1985-ös Formula–1-es szezon volt a 36.FIAFormula–1 világbajnoki szezon.1985.április 7-étőlnovember 3-áig tartott, tizenhat futamon keresztül.
Az egyéni bajnoki címet pályafutása során előszörAlain Prost nyerte egyMcLaren autóval aferrarisMichele Alboreto előtt, aki komoly kihívó volt, de az utolsó öt futamon sorozatos balszerencsék sújtották, és azokon egyetlen pontot sem szerzett.[1] A csapatok között a McLaren megvédte világbajnoki címét.[1]
| Csapat | Konstruktőr | Kasztni | Motor | Gumik | Rajtszám | Pilóta | Versenyek |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Marlboro McLaren TAG Turbo | McLaren-TAG | MP4/2B | TAG-Porsche TTE PO1 1,5L V6 turbó | G | 1 | Niki Lauda | 1–13, 15–16 |
| John Watson | 14 | ||||||
| 2 | Alain Prost | Mind | |||||
| Tyrrell Team | Tyrrell-Ford | 012 | Ford-Cosworth DFY 3L V8 szívó | G | 3 | Martin Brundle | 1–6 |
| 4 | Stefan Johansson | 1 | |||||
| Stefan Bellof | 2–8 | ||||||
| Martin Brundle | 9–10 | ||||||
| Tyrrell-Renault | 014 | Renault EF4B 1,5L V6 turbó | 3 | 7–8, 11–16 | |||
| Stefan Bellof | 9–10 | ||||||
| 4 | 11 | ||||||
| Ivan Capelli | 14, 16 | ||||||
| Philippe Streiff | 15 | ||||||
| Canon Williams Honda Team | Williams-Honda | FW10 | Honda RA164E 1,5L V6 turbó Honda RA165E 1,5L V6 turbó | G | 5 | Nigel Mansell | Mind |
| 6 | Keke Rosberg | Mind | |||||
| Olivetti Racing | Brabham-BMW | BT54 | BMW M12/13 1,5L soros négyhengeres turbó | P | 7 | Nelson Piquet | Mind |
| 8 | François Hesnault | 1–4 | |||||
| Marc Surer | 5–16 | ||||||
| Skoal Bandit Formula 1 Team | RAM-Hart | 03 | Hart 415T 1,5L soros négyhengeres turbó | P | 9 | Manfred Winkelhock | 1–9 |
| Philippe Alliot | 10–14 | ||||||
| 10 | 1–9 | ||||||
| Kenny Acheson | 10–12 | ||||||
| John Player Special Team Lotus | Lotus-Renault | 97T | Renault EF4B 1,5L V6 turbó Renault EF15 1,5L V6 turbó | G | 11 | Elio de Angelis | Mind |
| 12 | Ayrton Senna | Mind | |||||
| Équipe Renault Elf | Renault Elf | RE60 RE60B | Renault EF4B 1,5L V6 turbó Renault EF15 1,5L V6 turbó | G | 14 | François Hesnault | 9 |
| 15 | Patrick Tambay | 1–14, 16 | |||||
| 16 | Derek Warwick | 1–14, 16 | |||||
| Barclay Arrows BMW | Arrows-BMW | A8 | BMW M12/13 1,5L soros négyhengeres turbó | G | 17 | Gerhard Berger | Mind |
| 18 | Thierry Boutsen | Mind | |||||
| Toleman Group Motorsport | Toleman-Hart | TG185 | Hart 415T 1,5L soros négyhengeres turbó | P | 19 | Teo Fabi | 4–16 |
| 20 | Piercarlo Ghinzani | 10–16 | |||||
| Spirit Enterprises Ltd | Spirit-Hart | 101D | Hart 415T 1,5L soros négyhengeres turbó | P | 21 | Mauro Baldi | 1–3 |
| Alfa Romeo Benetton | Alfa Romeo | 185T | Alfa Romeo 890T 1,5L V8 turbó | G | 22 | Riccardo Patrese | Mind |
| 23 | Eddie Cheever | Mind | |||||
| Kelémata Osella | Osella-Alfa Romeo | FA1F | Alfa Romeo 890T 1,5L V8 turbó | P | 24 | Piercarlo Ghinzani | 1–8 |
| Huub Rothengatter | 9–16 | ||||||
| Équipe Ligier Gitanes | Ligier-Renault | JS25 | Renault EF4B 1,5L V6 turbó Renault EF15 1,5L V6 turbó | P | 25 | Andrea de Cesaris | 1–11 |
| Philippe Streiff | 12–14, 16 | ||||||
| 26 | Jacques Laffite | 1–14, 16 | |||||
| Scuderia Ferrari | Ferrari | 156/85 | Ferrari Tipo 031 1,5L V6 turbó | G | 27 | Michele Alboreto | Mind |
| 28 | René Arnoux | 1 | |||||
| Stefan Johansson | 2–16 | ||||||
| Minardi Team SpA | Minardi-Ford | M185 | Ford-Cosworth DFY 3L V8 szívó | P | 29 | Pierluigi Martini | 1–2 |
| Minardi-Motori Moderni | Motori Moderni Tipo 615-90 1,5L V6 turbó | 3–16 | |||||
| West Zakspeed Racing | Zakspeed | 841 | Zakspeed 1500/4 1,5L soros négyhengeres turbó | G | 30 | Jonathan Palmer | 2–4, 7–11 |
| Christian Danner | 13–14 | ||||||
| Team Haas (USA) Ltd | Lola-Hart | THL1 | Hart 415T 1,5L soros négyhengeres turbó | G | 33 | Alan Jones | 12, 14–16 |
Az első nagydíjat, immár hagyományosan, Brazíliában tartották Jacarepaguában. Alboreto induhatott a pole-ból, mögüle Rosberg, valamint a két Lotus rajtoltak. Rosberg kiállni kényszerült turbóhiba miatt, Prost pedig a második helyre jött fel. Nem tudott azonban mit kezdeni a Ferrari egyenesbeli tempójával. Végül úgy nyerte meg a versenyt, hogy Alboreto autójában a váltó rendetlenkedni kezdett a boxutcában, így megelőzte őt. A harmadik helyen de Angelis futott be.
A portugál nagydíj előtt jött a váratlan bejelentés, hogy René Arnoux-t kirúgja a Ferrari és Johansson váltja őt. A hírt nem kommentálták bővebben, így az okok ismeretlenek voltak. Az Estorilban rendezett nagydíjon az időmérő még szép időben zajlott, a futam viszont már esőben. Ezen a futamon aratta élete első győzelmét Ayrton Senna, méghozzá mesteri vezetéssel. Valamennyi kört ő vezette az elejétől a végéig, és a második helyezett Alboretón kívül mindenkit le is körözött[4].
Imolában újra Senna indult a pole-ból, és az utolsó körig vezetett is, de ekkor elfogyott az üzemanyaga. Drámai befutó következett: a mezőny hátsó traktusából rajtoló Johansson eddigre már második volt, és át is vette a vezetést, de az ő autójából is elfogyott a benzin. Prost került az élre, és neki is kifogyott az üzemanyaga, de ő még át tudta szelni a célvonalat, és őt intették le elsőként. Az öröm nem tartott sokáig, mert nem sokkal később ki is zárták, mert az autója túl könnyű volt. A győzelem így de Angelisé lett.
Az, hogy Monacóban futam lesz-e, sokáig kérdéses volt, különféle politikai okok miatt, de végül sikerült megegyezniük. Senna kvalifikált az élre, aki hamar ki is esett motorhibával. Ekkor Alboreto állt az élre, a nyomában Prosttal. Alboreto az egyik kanyarban megcsúszott egy olajfolton, amely azután maradt az aszfalton, hogy Patrese Alfa Romeójából kifolyt egy, Piquet-vel történt durva baleset után. Prost kihasználta a lehetőséget és megelőzte Alboretót, de ő egy körrel később ugyanott vissza is vette a pozíciót. Csakhogy Alboreto defektet kapott, ki kellett állnia kereket cserélni. A dobogóra így Prost, de Angelis és Alboreto állhattak fel.
Ezután következett volna a belga nagydíj. A mezőny meg is jelent a pályán, amit frissiben újítottak fel. Ez azt is jelentette, hogy vadonatúj aszfaltcsíkot kapott, mely egyfajta kompozit anyagból állt: gumit kevertek bele, amely esős időben könnyítette a versenyzést. A munkálatokkal rohamtempóban, alig pár nappal a futam előtt végeztek, pedig az aszfaltnak pihennie kellett volna még, ráadásul nem is végeztek rajta próbaköröket. A nagy melegben tartott pénteki szabadedzésen aztán a gyors autók és a széles slick gumijaik valósággal szétszedték a pályát. Éjszaka próbálták ezeket kijavítani, de a helyzet egyáltalán nem lett jobb, a pilóták pedig a szombati szabadedzést a 25. percben befejezték. Megállapodtak, hogy a futamot átteszik szeptemberre, a szervezőket pedig jókora bírsággal sújtották. A dolognak volt egy hosszabb távú következménye is: Alan Jones, aki a Haas Lola csapattal az olasz nagydíjtól versenyzett, azért nem indulhatott a szeptemberi belga nagydíjon, mert nem volt rajta az eredeti nevezési listán.
A kimaradás miatt Kanadába négyhetes szünet után érkezett a sportág. A Ferrarik kibérelték az első sort, Alboreto indulhatott a pole-ból, mögötte Johansson végzett,a harmadik pedig Prost lett. Ez volt két év után a Ferrari első kettős győzelme, és a következőre ugyancsak két évet kellett várni.
Detroit egy lassabb, technikásabb pálya volt, itt Senna került pole-ba, méghozzá több mint 1 másodperccel végezve a második Mansell előtt. Sennának jobban feküdtek a lassabb pályák, és a többiekkel ellentétben keményebb gumikat választott. A rajtnál azonban villámgyorsan az élre állt az egyébként csak a negyedik helyről rajtoló Rosberg és meg is szerezte a győzelmet. A futam hagyományosan a sok kiesőről volt híres, nem volt ez másként ezúttal sem: Prost, Senna és Mansell is kiestek, így aztán a második helyen Johansson, a harmadikon Alboreto ért célba.
A francia nagydíj időmérő edzésén Marc Surer a rekordot jelentő 338 km/h sebességgel haladt Brabhamjével a Mistral egyenesben. Összehasonlításképpen, az egyedüli szívómotoros csapat, a Tyrrell pilótája, Stefan Bellof mindössze 277 km/h órás sebességet tudott ugyanott. A pole Rosbergé lett ugyan, de Piquet, kihasználva az autója nyers erejét és a Pirelli abroncsok jobb tapadását, az élre állt. Senna autója kigyulladt, ezért ő viszonylag korán kiszállt a versenyből, Rosberg pedig szétkoptatta a gumijait, amire a mögötte érkező Prost le is csapott. Egy boxkiállásnál aztán visszaszerezte tőle a második helyet. Piquet könnyedén nyert - utóbb kiderült, hogy ez volt a Brabham csapat harmincötödik, és egyben legutolsó győzelme.
A brit nagydíjon, amely az idény leggyorsabb pályája volt, Rosberg indulhatott a pole-ból. Senna a start után nem sokkal már az élre állt, és sokáig vezette is a versenyt, miközben a riválisok sorra estek ki. Prost azonban, aki a futam elején üzemanyagspórolási céllal visszaesett, most szép lassan kezdett feljönni. Senna mindent megpróbált, hogy az élen maradjon, és ez okozta a vesztét: elfogyott az üzemanyaga. Ezután Prost hatalmas előnyt épített ki, és mindenkit lekörözött. A második helyre Alboreto ért oda, a harmadik hely azonban sokáig kérdéses volt, mert tévedésből egy körrel hamarabb intették le a versenyt. Emiatt Jacques Laffite lett a harmadik, pedig ő a következő körben üzemanyag hiányában kiesett - így letaszította Piquet-t a dobogóról.
A német nagydíjat a Nürburgringen tartották, és forradalmi újdonságként a Renault harmadik pilótájának, Hesnault-nak az autójába kamerát szereltek. Alboreto kihasználta, hogy Prost megpördült, és végül győzelmet aratott - ez volt az utolsó győzelme.
Ausztriában a McLaren pilótái domináltak. Prost került a pole-ba, és Lauda kiesése után Senna és Alboreto került még fel a dobogóra. Andrea de Cesaris újfent csúnyán összetörte a Ligier-t, ezért a csapatfőnök, nem tolerálva a sorozatos károkozásait, kirúgta.
A holland nagydíjat Piquet kezdhette az élről, de beragadt a startnál. Rosberg jött így el elsőnek, mögötte a két McLaren, és Prost végül az élre is állt. Niki Lauda is egyre feljebb jött, és Prost boxkiállásánál az élre állt. Prost próbálkozott visszaszerezni a vezetést, és nagyon szoros befutóval, de Lauda lett a győztes - ez volt karrierje utolsó győzelme. Miután a szervező cég tönkrement, ez volt az utolsó holland nagydíj is 36 évig.
Az olasz nagydíj úgy tűnt, hogy a Williams pályája lesz, miután Rosberg lerajtolta a pole-t megszerző Sennát. Csakhogy Rosberg motorhiba miatt ki kellett, hogy álljon, így Prost nyert, Piquet és Senna előtt.
Szeptemberben végre megrendezhették a belga nagydíjat. Lauda az edzésen balesetet szenvedett, megsérült a csuklója, ezért kihagyta ezt és a soron következő futamot is. Prost került a pole-ba, de a rajt után Senna megelőzte őt. A futam vizes pályán indult, ami lassan elkezdett felszáradni. A slick gumikra váltó versenyzők egy idő után elkezdték szorongatni Sennát, különösen Mansell, de végül győzni tudott. Prost eddigre már kényelmesen vezette a bajnokságot a sorozatos balszerencséktől szenvedő Alboreto előtt. Ez azt is jelentette, hogy ha már a következő futamon több pontot szerez, mint riválisa, akkor ő a világbajnok.
Ez a futam az európai nagydíj volt, ami eredetileg egy római utcai pálya lett volna, de a mezőny ehelyett Brands Hatch-be ment. Senna újabb pole-t szerzett, a futamon azonban nem várt problémák jelentkeztek. A rövid és gyors pálya gondot okozott a sok erős autónak - túlontúl gyorsak voltak, ami aggasztotta a versenyzőket. Senna jött el az élen, Rosberg próbálta volna megelőzni, de a brazil keményen védekezett, ezért Rosberg, hogy elkerülje az ütközést, inkább lecsúszott az ívről. Piquet ekkor beleütközött és kiesett, Rosberg azonban még vissza tudott menni a boxba, és épp Senna elé keveredett. Sokáig sikeresen fel is tudta tartani őt, így Mansell át tudta venni a vezetést, és meg is nyerte a futamot. Marc Surer második lehetett volna a Brabhammel, de kigyulladt az autója. Akárcsak Alboretóé, aki a lángoló autóval a boxutcába hajtott. Világbajnoki álmai itt értek véget, ugyanis Prost, habár a mezőny hátuljáról rajtolt, végül feljött a negyedik helyre, és ez elég volt, hogy ő legyen a világbajnok.
Dél-Afrikában politikai kérdések bizonytalanították el a futam rendezésének lehetőségét. Az apartheid-rezsim ugyanis szükségállapotot vezetett be. Jean-Marie Balestre bejelentette, hogy a futam ennek ellenére meg lesz tartva, mire válaszul a két francia csapat, a Ligier és a Renault, a kormány felhívására bojkottálta azt. A pole Mansellé lett, akit Rosberg lerajtolt, de megcsúszott egy olajfolton. A Williams így is kettős győzelmet aratott, miután Rosberg keményen, de meg tudta őrizni a második helyét a rohamozó Prosttal szemben. A futam után bejelentették, hogy 1986-ban biztosan nem lesz Dél-Afrikában verseny. Ez volt a sportág történetének utolsó versenye, ahol a dobogós helyezettek babérkoszorút kaptak.
A szezont a sportág első ausztrál nagydíja zárta Adelaide utcai pályáján. Senna pole-t szerzett, de elvesztette a vezetést Lauda ellenében egy rossz boxkiállásnál. Végül kemény csatában sikerült újra az élre állnia. Fékhiba miatt Lauda kicsúszott és összetörte az autóját, ami élete utolsó versenye is volt egyben. Végül Senna is kiesett, így Rosbergé lett a győzelem, a két Ligier-pilóta, Laffite és Streiff előtt - akik ráadásul az utolsó körön össze is ütköztek.
A naptár eredetileg 19 futamot tartalmazott volna, amely akkor rekord lett volna.
Bevezették, hogy ezentúl minden egyes kasztninak kötelező átmennie egy törésteszten, mielőtt versenyen indulhatna[6]. Azt is előírták, hogy ettől az idénytől fogva minden csapat csak két versenyzőt indíthat. Az egyetlen kivétel a német nagydíjon történt, ahol Francois Hesnault vezethette a harmadik autót, de azt is csak úgy, hogy pontokat egyáltalán nem szerezhetett, bármilyen eredményt is ért volna el. Szereplésének célja egy forradalmi újdonság bemutatása volt: az ő autójába szereltek a sportág történetében legelőször kamerát, amellyel élőben lehetett látni, mit csinál a pályán[7].
Pontozás:
| Helyezés | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7.-20. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Pont | 9 | 6 | 4 | 3 | 2 | 1 | 0 |
A szabályok értelmében az egyéni bajnoki küzdelemben csak a legjobb 11 eredmény számított, a konstruktőri bajnokságban pedig az összes pontot beszámították.
| Helyezés | Versenyző | BRA | POR | SMR | MON | CAN | USE | FRA | GBR | GER | AUT | NED | ITA | BEL.svg) | EUR | RSA.svg) | AUS | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Alain Prost | 1 | Ki | Kiz | 1 | 3 | Ki | 3 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 3 | 4 | 3 | Ki | 73 (76) |
| 2 | Michele Alboreto | 2 | 2 | Ki | 2 | 1 | 3 | Ki | 2 | 1 | 3 | 4 | 13 | Ki | Ki | Ki | Ki | 53 |
| 3 |  Keke Rosberg | Ki | Ki | Ki | 8 | 4 | 1 | 2 | Ki | 12 | Ki | Ki | Ki | 4 | 3 | 2 | 1 | 40 |
| 4 | Ayrton Senna | Ki | 1 | 7 | Ki | 16 | Ki | Ki | 10 | Ki | 2 | 3 | 3 | 1 | 2 | Ki | Ki | 38 |
| 5 | Elio de Angelis | 3 | 4 | 1 | 3 | 5 | 5 | 5 | HN | Ki | 5 | 5 | 6 | Ki | 5 | Ki | Kiz | 33 |
| 6 | Nigel Mansell | Ki | 5 | 5 | 7 | 6 | Ki | NI | Ki | 6 | Ki | 6 | 11 | 2 | 1 | 1 | Ki | 31 |
| 7 |  Stefan Johansson | 7 | 8 | 6 | Ki | 2 | 2 | 4 | Ki | 9 | 4 | Ki | 5 | Ki | Ki | 4 | 5 | 26 |
| 8 | Nelson Piquet | Ki | Ki | 8 | Ki | Ki | 6 | 1 | 4 | Ki | Ki | 8 | 2 | 5 | Ki | Ki | Ki | 21 |
| 9 | Jacques Laffite | 6 | Ki | Ki | 6 | 8 | 12 | Ki | 3 | 3 | Ki | Ki | Ki | 11 | Ki | 2 | 16 | |
| 10 | Niki Lauda | Ki | Ki | 4 | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | 5 | Ki | 1 | Ki | Ki | Ki | 14 | ||
| 11 | Thierry Boutsen | 11 | Ki | 2 | 9 | 9 | 7 | 9 | Ki | 4 | 8 | Ki | 9 | 10 | 6 | 6 | Ki | 11 |
| 12 | Patrick Tambay | 5 | 3 | 3 | Ki | 7 | Ki | 6 | Ki | Ki | 10 | Ki | 7 | Ki | 12 | Ki | 11 | |
| 13 |  Marc Surer | 15 | 8 | 8 | 6 | Ki | 6 | 10 | 4 | 8 | 13 | Ki | Ki | 5 | ||||
| 14 | Derek Warwick | 10 | 7 | 10 | 5 | Ki | Ki | 7 | 5 | Ki | Ki | Ki | Ki | 6 | Ki | Ki | 5 | |
| 15 | Philippe Streiff | 10 | 9 | 8 | Ki | 3 | 4 | |||||||||||
| 16 | Stefan Bellof | 6 | Ki | NK | 11 | 4 | 13 | 11 | 8 | 7 | Ki | 4 | ||||||
| 17 | Andrea de Cesaris | Ki | Ki | Ki | 4 | 14 | 10 | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | 3 | |||||
| 18 | Ivan Capelli | Ki | 4 | 3 | ||||||||||||||
| 19 | René Arnoux | 4 | 3 | |||||||||||||||
| 20 | Gerhard Berger | Ki | Ki | Ki | Ki | 13 | 11 | Ki | 8 | 7 | Ki | 9 | Ki | 7 | 10 | 5 | 6 | 3 |
| 21 | Martin Brundle | 8 | Ki | 9 | 10 | 12 | Ki | Ki | 7 | 10 | 7 | 8 | 13 | Ki | 7 | Ki | 0 | |
| 22 | Huub Rothengatter | Ki | 9 | HN | Ki | HN | Ki | 7 | 0 | |||||||||
| 23 | John Watson | 7 | 0 | |||||||||||||||
| 24 | Pierluigi Martini | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | 11 | Ki | Ki | Ki | 12 | Ki | Ki | 8 | 0 | |
| 25 | Riccardo Patrese | Ki | Ki | Ki | Ki | 10 | Ki | 11 | 9 | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | 9 | Ki | Ki | 0 |
| 26 | Eddie Cheever | Ki | Ki | Ki | Ki | 17 | 9 | 10 | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | 11 | Ki | Ki | 0 |
| 27 | Piercarlo Ghinzani | 12 | 9 | HN | NK | Ki | Ki | 15 | Ki | NI | Ki | NI | Ki | Ki | Ki | Ki | 0 | |
| 28 | Philippe Alliot | 9 | Ki | Ki | NK | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | 0 | ||
| 29 | Jonathan Palmer | Ki | Ki | 11 | Ki | Ki | Ki | Ki | Ki | 0 | ||||||||
| 30 | Manfred Winkelhock | 13 | HN | Ki | NK | Ki | Ki | 12 | Ki | Ki | 0 | |||||||
| 31 | Teo Fabi | Ki | Ki | Ki | 14 | Ki | Ki | Ki | Ki | 12 | Ki | Ki | Ki | Ki | 0 | |||
| — | François Hesnault | Ki | Ki | Ki | NK | Ki | 0 | |||||||||||
| — | Alan Jones | Ki | Ki | NI | Ki | 0 | ||||||||||||
| — | Mauro Baldi | Ki | Ki | Ki | 0 | |||||||||||||
| — | Christian Danner | Ki | Ki | 0 | ||||||||||||||
| — | Kenny Acheson | Ki | 0 | |||||||||||||||
| Helyezés | Versenyző | BRA | POR | SMR | MON | CAN | USE | FRA | GBR | GER | AUT | NED | ITA | BEL | EUR | RSA | AUS | Pont |
| Helyezés | Konstruktőr | Model | Motor | Gumi | Győzelem | Dobogós hely | Pole | Leggy. kör | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | McLaren-TAG | MP4/2B | TAG Porsche P01 | G | 6 | 12 | 2 | 6 | 90 |
| 2 | Ferrari | 156/85 | Ferrari 031 | G | 2 | 10 | 1 | 2 | 82 |
| 3 | Williams-Honda | FW10 FW10B | Honda RA163E | G | 4 | 8 | 3 | 4 | 71 |
| 4 | Lotus-Renault | 97T | Renault EF4B Renault EF15 | G | 3 | 9 | 8 | 3 | 71 |
| 5 | Brabham-BMW | BT54 | BMW M12/13 | P | 1 | 2 | 1 | 26 | |
| 6 | Ligier-Renault | JS25 | Renault EF4B | P | 4 | 1 | 23 | ||
| 7 | Renault | RE60 RE60B | Renault EF4B Renault EF15 | G | 2 | 16 | |||
| 8 | Arrows-BMW | A8 | BMW M12/13 | G | 1 | 14 | |||
| 9 | Tyrrell-Ford | 012 | Ford DFV | G | 4 | ||||
| 10 | Tyrrell-Renault | 014 | Renault EF4B Renault EF15 | G | 3 | ||||
| 11 | Minardi-Motori Moderni | M185B | Motori Moderni Tipo 615-90 | P | |||||
| 12 | Alfa Romeo | 184T 185T | Alfa Romeo 890T | G | |||||
| 13 | RAM-Hart | 03 | Hart 415T | P | |||||
| 14 | Osella-Alfa Romeo | FA1F FA1G | Alfa Romeo 890T | P | |||||
| 15 | Toleman-Hart | TG185 | Hart 415T | P | 1 | ||||
| 16 | Spirit-Hart | 101D | Hart 415T | P | |||||
| 17 | Lola-Hart | THL1 | Hart 415T | G | |||||
| 18 | Minardi-Ford | M185 | Ford DFV | P | |||||
| 19 | Zakspeed | 841 | Zakspeed 1500/4 | G |
Formula–1-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap