Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

1964-es Formula–1 világbajnokság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. augusztus 17.

Pontosságellenőrzött

1964-esFIA
Formula–1 világbajnokság
Ferrari 158
Ferrari 158
Egyéni világbajnok
UKJohn Surtees40
Konstruktőri világbajnok
OlaszScuderia Ferrari45

 ←1963
1965 → 

Az1964-es Formula–1 világbajnokság volt a 15.FIAFormula–1 világbajnoki szezon, amely1964.május 10-étőloktóber 25-éig tartott. Az előző évben dominálóJim Clark nem tudta megvédeni bajnoki címét, a világbajnokság az utolsó futamig háromesélyes maradt. A szezonzárón John Surtees második helyével megszerezte a címet, a konstruktőrök között csapata, a Ferrari győzött. Ebben az évben debütált a japánHonda csapat, és fejezte be pályafutását az1950 óta versenyzőMaurice Trintignant.

A szezon menete

[szerkesztés]

Az élcsapatok közül egyedül aLotus cserélt versenyzőt:Peter Arundell (a szezon második felébenMike Spence) lett Clark csapattársa. Számos csapat új autóval állt elő a szezonra: aBRM a P261-etGraham Hillnek ésRichie Ginthernek, a Ferrari a 158-atJohn Surteesnek ésLorenzo Bandininek,Jack Brabham a BT7-etDan Gurneynek és saját magának.

John Surtees (balra) ésMauro Forghieri 1965-ben

Monacóban Clark és Brabham indult az első sorból, míg Surtees és Hill a másodikból. A verseny elején Gurney hamar Hill és Brabham elé került, míg Surtees váltóprobléma, Brabham motorhiba miatt esett vissza. Clark a verseny elejétől kezdve felfüggesztésének egy darabját húzta maga után, ezért Chapman visszahívta a boxba javításra, nehogy emiatt kizárják. A skót a harmadik helyre tért vissza. Az élen Gurney üzemanyagszivárgással küszködött, Hill az 53. körben megelőzte az amerikait, aki a 62. körben váltóhiba miatt kiesett. Clark képtelen volt utolérni Hillt, az utolsó körökben autója motorhiba miatt megállt. A futamot Hill nyerte csapattársa, Ginther előtt, Arundell harmadik lett, míg Clarkot a negyedik helyen rangsorolták.

Zandvoortban Gurney szerezte meg a pole-t Clark és Graham Hill előtt. A rajtnál Clark állt az élre. Surtees a verseny elején megelőzte Arundellt, Gurneyt és Hillt. Gurney a 22. körben kiállt kormányának eltörése miatt, míg Hill gyújtáshibával szenvedett és fokozatason hátrébb csúszott a mezőnyben. Clark közel egyperces előnnyel győzött Surtees, Arundell és Hill előtt.

Abelga nagydíjon Gurney indult az első helyről, Hill előtt. Arundell remek rajtot vett és a negyedik helyről indulva az élre állt. Még az első körben Gurney, Surtees és Clark is visszaelőzte. Surtees rövid időre ávette Gurney-től a vezetést, de motorhiba miatt kiesett. Clark a 28. körben kiállt vízért, és a harmadik helyre tért vissza. A következő körben Gurney lassulni kezdett, mivel elfogyott az üzemanyaga. Ezután a vezető Hill üzemanyagpumpájával akadt probléma. A vezetést ekkorBruce McLaren szerezte meg, de az utolsó körben, az utolsó kanyar előtt motorja tönkrement és autója a célvonal felé gurult. Ekkor jelent meg Clark, aki teljes sebességgel elhaladt McLaren mellett és megnyerte a versenyt. (Végül Clarknak is elfogyott az üzemanyaga a levezető körben.) Brabham harmadik, Ginther negyedik lett.

Afrancia nagydíjat ebben az évben Rouenban tartották. Clarké lett az első rajtkocka, Gurney és Surtees előtt. Az első körben McLaren megcsúszott és a mezőny végére esett vissza, míg Surtees a 3. körben esett vissza eltört olajcsöve miatt. Graham Hill megcsúszott, de a 24. körre felért a negyedik helyre. Clark a versenytáv felén motorhiba miatt kiesett, így a Gurney és Brabham haladt az élen. Hill felzárkózott Brabhamre, a 37. körben megelőzte, de együtt maradtak a befutóig, kevesebb mint egy másodperc választotta el őket egymástól. Dan Gurney megszerezte a Brabham-Climax első győzelmét, Hill második, Jack Brabham harmadik lett.

Brabham BT11-es

Peter Arundell egy Formula–2-es versenyen súlyosan megsérült, ezért az évad hárlévő részébenMike Spence helyettesítette a Lotusnál.

Abrit nagydíjat először rendezték megBrands Hatch-ben, ahol Clark, Hill és Gurney indult az első sorból. Clark a rajt után is megtartotta előnyét, Hill a 2. körben megelőzte Gurneyt, aki hamarosan gyújtásprobléma miatt kiállt a boxba. A versenyt Clark nyerte Hill, Surtees és a boxkiállása után a negyedik helyre visszakapaszkodó Brabham előtt.

Anémet nagydíjon indult először aHonda a sportágbanRonnie Bucknummal, de egyelőre nem arattak nagy sikert, mivel egy perccel elmaradtak a pole-pozíciós John Surteestől. Mellette még Clark, Gurney és Bandini indult az első sorból. A szombati edzést a hollandCarel Godin de Beaufort balesete árnyékolta be, akiPorschéjével aBergwerknél egy fának ütközött. A versenyző még aznap belehalt sérüléseibe.

Bandini vette a legjobb rajtot, így átvette a vezetést, de ezután visszacsúszott és Clark állt az élre. Surtees hamar megelőzte Gurneyt, majd Clarkot is (aki később motorhiba miatt kiesett), így övé lett a vezetés Gurney, Hill és Brabham előtt. Gurney visszaesett, amikor motorja túlmelegedett, míg Brabhamnek az áttétellel akadt problémája. Surtees aFerrari első győzelmét szerezte az évadban. Hill egy perc hátránnyal ért célba a második helyen, Bandini harmadik lett.

Clark a német nagydíjon

1964-ben rendezték meg az első világbajnokiosztrák nagydíjat, azeltwegi katonai repülőtéren. A mindössze öt kanyarból álló pálya egyenetlen felülete sok felfüggesztési hibát okozott. Az első sorból Hill, Surtees, Clark és Gurney indult. Ezen a futamon indult elsőként a sportágban a későbbi világbajnokJochen Rindt. A rajtnál Clark és Hill is lemaradt technikai problémák miatt, Jack Brabham pedig üzemanyagellátási hiba miatt kiállt boxba. Ennek eredményeképp Gurney állt az élre, míg Surtees át nem vette a vezetést a 2. körben. Bandini harmadik volt, akihez csatlakozott a felzárkozó Clark. Surtees hamar kiesett hátsó felfüggesztésének meghibásodása miatt, Graham Hill elektromos hiba miatt adta fel a futamot. Clark a 9. körben megelőzte a második Bandinit, de képtelen volt a nagy előnnyel vezető Gurney-hez közeledni. Mike Spence az ötödik helyig jött fel, de Clarkkal egyszerre estek ki, féltengelyük eltörése miatt. A 47. körben Gurney autója lelassult első felfüggesztésének meghibásodása miatt, így Bandini vette át a vezetést Ginther ésJo Bonnier előtt. Az 59. körben aPhil Hill balesetet szenvedett, Cooperje lángra lobbant és kiégett, de a versenyzőnek nem esett baja. Bonnier gyújtáskihagyással küzdött, ezért visszaesett, a harmadik helyen így a privát Brabhammel versenyzőBob Anderson ért célba. Bandini pályafutása egyetlen világbajnoki futamgyőzelmét szerezte, Ginther második lett.

Azolasz nagydíjon Surtees szerezte meg az első rajtkockát, mellette Gurney és Graham Hill indult. Hill ismét lemaradt a rajtnál, ezúttal kuplunghiba miatt. McLaren állt az élre, de hamar visszaesett harmadiknak Gurney és Surtees mögé. Ők ketten harcoltak a verseny nagy részében az első helyért, amíg Gurney vissza nem esett a futam végén motorhiba miatt. Clark McLarennel küzdött a harmadik helyért, de a 27. körben kiesett motorhiba miatt. Surtees több mint egy perc előnnyel győzött McLaren előtt. Bandini nem sokkal Ginther előtt haladt a célvonalon, harmadik lett.

Surtees győzelmével világbajnoki esélyessé lépett elő: négy ponttal volt lemaradva Hill, kettővel Clark mögött.

Enzo Ferrari vitába keveredett az Olasz Autóklubbal, a Ferrarikat a hagyományos vörösről az amerikai kék-fehér színekre festették, az autókat aNorth American Racing Team nevezte be az utolsó két versenyre.

Honda RA271

Watkins Glenben az edzésen Clark volt a leggyorsabb, az első soron Surteesszel osztozott. A rajt után Surtees állt az élre, Spence a harmadik sorból a második helyre jött fel, de hamar visszaelőzte Hill és csapattársa is. Clark Hill után Surteest is megelőzte a 13. körben, és az élen maradt a 40. körig. Ekkor a Lotus versenyzője gyújtáskihagyással küzdött, gyorsan esett vissza a mezőnyben. Csapata ekkor behívta Spence-t, hogy a két versenyzőjük autót cseréljen. Clark így nem szerezhetett pontot, de abban reménykedett, hogy helyezésével pontot vehet el riválisaitól. A versenyt ezután Hill vezette Surtees és Gurney előtt, míg Clark (Spence autójával) közeledett hozzájuk. Gurney olajnyomásának problémája miatt kiesett a 70. körben. Clark az utolsó körökben az üzemanyagpumpa meghibásodása miatt elveszítette esélyét, hogy megelőzze világbajnoki ellenfeleit. Hill győzött Surtees és a harmadik helyet megöröklőJo Siffert előtt.

A hetedik helyen rangsorolt Clark esélye a bajnoki címre jelentősen csökkent, Surtees hátránya öt pontra nőtt Hillel szemben.

A szezonzárómexikói nagydíjon Clark indult az első helyről, Gurney, Bandini és Surtees előtt. A skót bajnoki esélyei jelentősen megnőttek, amikor a rajt után megtartotta a vezetést, míg riválisai jelentősen visszaestek. Hill sisakja megsérülése miatt a tizedik, Surtees kihagyó motorja (később megjavult) miatt a tizenharmadik helyre esett vissza, de mindketten vissza tudtak zárkózni az élmezőnybe. Hill a 12. körben szerezte meg a címéhez szükséges harmadik helyet. A mögötte haladó Bandini megpróbálta megelőzni Hillt, de a hajtűkanyarban nekiütközött, mindketten kicsúsztak, így Surteesé lett a harmadik hely. Bár mindketten vissza tudtak állni (Bandini később visszaelőzte Surteest), Hill a BRM sérült kipufogói miatt kiállt a boxba, címe innentől kezdve riválisai helyezésén múlt. Úgy tűnt, az élen haladó Clark megszerzi második bajnoki címét, de hét körrel a leintés előtt a Lotusból olaj kezdett szivárogni, majd a motor az utolsó körben meg is állt. A versenyt így Dan Gurney nyerte. Bandini elengedte Surteest, aki így második helyével elegendő pontot szerzett, hogy világbajnok legyen.

A 40 pontosJohn Surtees az egyetlen versenyző, aki aGyorsaságimotoros-világbajnokságban és aFormula–1-ben egyaránt bajnok lett.Graham Hill második,Jim Clark harmadik lett a bajnokságban. A konstruktőri versenyt aFerrari nyerte aBRM és aLotus-Climax előtt.

Futamok

[szerkesztés]
#VersenyIdőpontHelyszínPályarajzGyőztes versenyzőGyőztes csapatÖsszefoglaló
122Monacomonacói nagydíjMájus 10.MonacoEgyesült KirályságGraham HillEgyesült KirályságBRMÖsszefoglaló
123Hollandiaholland nagydíjMájus 24.ZandvoortEgyesült KirályságJim ClarkEgyesült KirályságLotus-ClimaxÖsszefoglaló
124Belgiumbelga nagydíjJúnius 14.Spa-FrancorchampsEgyesült KirályságJim ClarkEgyesült KirályságLotus-ClimaxÖsszefoglaló
125Franciaországfrancia nagydíjJúnius 28.Rouen-Les-EssartsUSADan GurneyEgyesült KirályságBrabham-ClimaxÖsszefoglaló
126Egyesült Királyságbrit nagydíjJúlius 11.Brands HatchEgyesült KirályságJim ClarkEgyesült KirályságLotus-ClimaxÖsszefoglaló
127Németországnémet nagydíjAugusztus 2.NürburgringEgyesült KirályságJohn SurteesOlaszországFerrariÖsszefoglaló
128Ausztriaosztrák nagydíjAugusztus 23.ZeltwegOlaszországLorenzo BandiniOlaszországFerrariÖsszefoglaló
129Olaszországolasz nagydíjSzeptember 6.MonzaEgyesült KirályságJohn SurteesOlaszországFerrariÖsszefoglaló
130USAamerikai nagydíjOktóber 4.Watkins GlenEgyesült KirályságGraham HillEgyesült KirályságBRMÖsszefoglaló
131Mexikómexikói nagydíjOktóber 25.Hermanos RodriguezUSADan GurneyEgyesült KirályságBrabham-ClimaxÖsszefoglaló

A bajnokság végeredménye

[szerkesztés]

Pontrendszer

[szerkesztés]
Helyezés1.2.3.4.5.6.7.-20.
Pont9643210

Versenyzők

[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér:pole-pozícióból indult;dőlt: leggyorsabb kört futott)

HelyezésVersenyzőMON
Monaco
NED
Hollandia
BEL
Belgium
FRA
Franciaország
GBR
Egyesült Királyság
GER
Németország
AUT
Ausztria
ITA
Olaszország
USA
USA
MEX
Mexikó
Pont
1UKJohn SurteesKi2KiKi31Ki12240
2UKGraham Hill145222KiKi11139 (41)
3UKJim Clark411Ki1KiKi157532
4OlaszországLorenzo Bandini10KiKi95313Ki323
5USARichie Ginther2114587244823
6USADan GurneyKiKi611310Ki10Ki119
7Új-ZélandBruce McLarenKi726KiKiKi2Ki713
8AusztráliaJack BrabhamKiKi33412914Ki1511
9UKPeter Arundell339411
10SvájcJo Siffert813KiKi114Ki73177
11UKBob Anderson76NI127Ki3115
12UKMike Spence98Ki6Ki44
13Dél-Afrika 1928-1994Tony MaggsKiNIKi644
14UKInnes Ireland10Ki1055Ki124
15SvédJo Bonnier59KiKiKi612Ki183
16Új-ZélandChris AmonNK5Ki10Ki11KiKi142
17FranciaországMaurice TrintignantKi11NK5Ki2
18USAWalt Hansgen52
19USAPhil Hill98Ki76KiKiKi91
20UKTrevor TaylorKi7KiKiKiNK6191
21UKMike Hailwood6128KiKi8Ki8161
22MexikóPedro Rodríguez61
23OlaszországGiancarlo Baghetti10812Ki780
24NémetországGerhard Mitter90
25OlaszországLudovico Scarfiotti90
26MexikóMoises Solana100
27USAPeter RevsonNKKizNIKi14130
28USARonnie Bucknum13KiKi0
29USAHap SharpHN130
30UKJohn Taylor140
hollandCarel Godin de BeaufortKiNI0
BelgiumAndré PiletteKiNK0
UKIan RabyKiNK0
AusztráliaFrank GardnerKi0
NémetországEdgar BarthKi0
AusztriaJochen RindtKi0
PortugálMário de Araújo CabralKi0
FranciaországBernard CollombNK0
John LoveNK0
OlaszországGekiNK0
HelyezésVersenyzőMON
Monaco
NED
Hollandia
BEL
Belgium
FRA
Franciaország
GBR
Egyesült Királyság
GER
Németország
AUT
Ausztria
ITA
Olaszország
USA
USA
MEX
Mexikó
Pont

Konstruktőrök

[szerkesztés]
HelyezésGyártóGumiGyőzelmekDobogós helyezésElső rh.Leggy. körPont
1OlaszFerrariD3102245(49)
2UKBRMD271142(51)
3UKLotus-ClimaxD355437(40)
4UKBrabham-ClimaxD262330
5UKCooper-ClimaxD020016
6UKBrabham-BRMD00007
7UKBRP-BRMD00005
8UKLotus-BRMD00003
UKDerrington-Francis-ATSG00000
JapánHondaD00000
NémetPorscheD00000
UKScirocco-ClimaxD00000
UKBrabham-FordD00000

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:1964 in Formula One
AWikimédia Commons tartalmaz1964-es Formula–1 világbajnokság témájú médiaállományokat.
1969
1968
1967
1966
1965
1964
1963
1962
1961
1960
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1964-es_Formula–1_világbajnokság&oldid=28337134
Kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp