március 13. – Jugoszláv amnesztiatörvény, amely csaknem 150 ezer olyan személy – nagyrészt emigráns – büntetését törli el (vagy enyhíti), akiket főleg aháború alatti tevékenységük miatt ítéltek el.[1]
április 3. – AJugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) vezetése a párttagságot a gazdasági visszaélések elleni harcra szólítja föl.(Az előző évi gazdasági reform gyakorlatilag kudarcba fulladt.)[5]
április 7. – Az egy éve szabadultMilovan Đilas montenegrói szerb írót a „Beszélgetések Sztálinnal” című művének megjelentetése miatt a jugoszláv hatóságok letartóztatják, majd 5 évi börtönre ítélik, ahonnan1966-ban szabadul.[5]
július 5. – Hivatalosan ezen a napon proklamálják Algéria függetlenségét.[2]
július 10–11. – ACsehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága elfogadja a párt új alapszabályzat-tervezetét, és felhívja a figyelmet „a gazdasági nehézségek leküzdésének szükségességére”.(A felhívást követő párton belüli vita tanulságait a vezetés nem veszi figyelembe.)[9]
október 14. – Megkezdődik akubai rakétaválság,[11] a világotatomháború fenyegeti.(A Kuba fölött – egyU–2-es kémrepülőgéppel – rutinfelderítést végző Richard Heyser őrnagy felvételeket készített arról, hogy a karibi kommunista szigetországban,San Cristóbal városa mellett, nukleáris töltet hordozására is alkalmasSS–4-es szovjet közepes hatótávolságúballisztikus rakétákat telepítenek.)[12]
október 22. – Az Egyesült Államok haderőit a legmagasabb készültségi fokozatba helyezik, a kubai invázió előkészítésére pedig újabb katonákat vezényelnekFloridába.(Az amerikai kormányzat értesítiNagy-Britannia,Franciaország, azNSZK ésKanada kormányát, amelyek teljes támogatásukról biztosítjákKennedy elnököt.)[11]
október 23.–november 20. – Amerikai blokádKuba ellen, melynek vonalára a második világháború óta a legnagyobb hajóhad vonult fel.[11]
október 23. – Szovjet kormányfelhívás a világ minden kormányához és népéhez, hogy kalózakcióként bélyegezzék meg azUSAKuba elleni blokádját.
október 25. – New Yorkban összeül azENSZ Biztonsági Tanácsa, ahol diplomáciai ütésváltásra kerül sorValerian Zorin szovjet ésAdlai Stevenson amerikai ENSZ-nagykövet között a kubai válsággal kapcsolatosan.(Zorin nem tudott a rakétatelepítésről, ezért őszintén tagadta azok létezését. Az amerikai delegáció erre bemutatta a világ közvéleményének a kubai szovjet rakétaállásokról készült hírszerzési fényképeket.)[11]
október 26–27. – Egy NATO-hadgyakorlatról szóló cikk miatt a nyugatnémet rendőrség átkutatja aDer Spiegel szerkesztőségét és letartóztatja Rudolf Augstein lapkiadót. A „Spiegel-ügy” kormányválságot okoz.[13]
október 27. – A szovjetek Kuba felett légvédelmi rakétával lelőnek egy U–2-es amerikai felderítő repülőgépet, amelynek pilótája,Rudolf Anderson őrnagy életét veszti.[11]
november 20. – Megkezdődik azMSZMP VIII. kongresszusa,[14] ahol elhangzik többek közöttKádár János beszédében az, hogy „Aki nincs ellenünk, az velünk van”.
november 27. –Nyers Rezsőt azMSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává,Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják , és ezért kiválnak a kormányból
december 4.–8. –Prágában a CSKP XII. kongresszusa hitet tesz az alapvetően irreális gazdasági célkitűzések helyessége miatt.(A párt első titkárává ismétAntonín Novotný-t választják.)[9]
november 23. – Lezuhan aPárizs mellettiLe Bourget repülőtér megközelítésekor aMalév egyikIl–18 típusú repülőgépe, nyolc fő személyzet és tizenhárom utas meghal.
január 10.: megjelent azAntarktisz elsőgeológiai térképe a Francia Nemzeti Földrajzi Intézet kiadásában, több éves nemzetközi kutatás eredményeképp.[18]
január 11. a Szovjetunió Minisztertanácsa által felügyelt szabványügyi bizottság jóváhagyta a GOSZT 9867-61. számú, a "nemzetközi mértékegységrendszerről" szóló új államiszabványt, amely hatalapmértékegységet (m,kg,s,amper,K,cd) bevezetve standardizálja mindenneműfizikai mennyiségmérését (pontosabban, megadását).[18]
április 25-26.: Konferencia a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyev-Intézetében arészecskefizikafilozófiai problémáiról: például a részecske és atér, a részecske mintpontszerű és mint térbeli fogalom. A konferencia legnagyobb feltűnést kiváltó előadása, melynek során I. Sz. Sapiro professzor az elméleti és Kísérleti Fizikai Intézetből javaslatot tesz aNewtontól eredő térkontinuum fogalmának feladására, és egydiszkrét téridő-modell bevezetésére. Nagy vitát vált ki azokság fogalma is, mivel ennek létezését akoppenhágai fizikus-iskola képviselői kétségbe vonják.[18]
május 9-10.: Nemzetközi Vulkanológiai SzimpóziumJapánban. A fő téma a kitörések előrejelezhetősége, illetve a magma összetétele és a kitörések jellege közti összefüggések. T. Minakami japán kutató felvázolt egy formulát azAszama-vulkán kitöréseinek előrejelzésére.[18]
május 11.:Massachusettsi mérnökök egy csoportja végrehajtja az első „földönkívüli”lézerkísérletek egyikét: lézernyalábot irányítanak a Holdra, majd regisztrálják a visszaverődését.[18]
május 12.:Washingtonban az Amerikai Fizikai Társaság ülésén bejelentik egy új elemi részecske, azη-mezon (éta-mezon) felfedezését.[18]
A Karmir-Bluron lévő régészeti lelőhely
május 21-26.: a szovjetorientalisztika II. konferenciáján a témaUrartu társadalmi berendezkedése volt az új felfedezések ismeretében; I. M. Lukjanov történész ismertette aKarmir Blur dombon végzett ásatások során előkerült urartuisziklafeliratok ésékírásos táblák megfejtését.[18]
július 1-2.: ASzovjet Tudományos Akadémia több alintézményénekkibernetikai konferenciája. Számos témából főképp kettő váltott ki közérdeklődést: a kibernetika tudományánakdefiníciója (A. A. Ljapunov, Sz. V. Jablonszkij előadásai); valamintA. N. Kolmogorov előadása („Az élet és gondolkodás a kibernetika szemszögéből”), melyben többek között azt fejtegette, hogy azélő és gondolkodó lény fogalmának minden olyan modelljét, amely eléggé tökéletesen tükrözné ezeket a vonásokat, szintén az élő és gondolkodó lények osztályába kellene sorolni.[18]
július 10.: AzAT&T cégTelstar híradástechnikai műholdjának fellövése. A műhold tévéadások és telefonbeszélgetések továbbítását végezte.[18] (A britTornados rockzenekarnak a műholdról írt (instrumentális) zeneszáma a brit, a belga, az ír listák élére kerül, és számos más országban is előkelő helyen végez.
július 16.: AzUTA laborjaiban elkészült egy elektronikus számológép, ami nemlyukkártya-bevitelű, hanem a közönséges papírra írógéppel írt számokat olvas be.[18]
július 18.: Új és rendkívül instabil, ideiglenesen „ξ*-nak” (olv.: „kszí sztár”) nevezett elemi részecske felfedezése egy időben (de függetlenül) aBrookhaveni Nemzeti Laboratóriumban és a szintén USA-beli Syracusai Egyetemen.[18]
szeptember 16.: Új elemi részecske, az f° detektálása amerikai kutatók által a Brookhaveni Nemzeti Atomenergia-laboratóriumban. A semleges részecske kb. 30%-kal nehezebb aprotonnál, élettartama 10−23 s., pí-mezonokra esik szét.[18]
július 25-31.: A Nemzetközi Általános Relativitás-és Gravitációelméleti Bizottság relativisztikus gravitációelméleti tárgyú konferenciájaJablonban (Varsó környékén). A fő téma az ekkoriban már elismert létezésűgravitációs hullámok mibenléte, és kísérleti észlelésének lehetősége.[18]
augusztus 12.: Föld körüli pályára áll aVosztok–4 űrhajó, utasa Pavel Romanovics Popovics alezredes. A két űrhajó rekord kis távolságra megközelítette egymást, a kísérlet célja az ilyen navigációs műveletek és ennek során a rádió-összeköttetés jellegének vizsgálata.[18]
augusztus 20.: AStanfordi Egyetem elektronikai laborjában a világon először továbbítottakmikrohullámú jeleket lézer segítségével, amely „fontos lépés a laser híradástechnikai felhasználása felé”.[18]
augusztus 27.: AMariner–2 amerikai Vénusz-vizsgáló űrszonda fellövése, fedélzetén mintegy 18 kg-nyi (a szonda tömegének kb. 10%-a) érzékelőműszerrel: köztük rövidhullámú és infravörös radiometrikus berendezések (a felszíni hőmérséklet mérésére és a légkör vizsgálatára), magnetométerek, ionizációs kamra és háromGeiger–Müller-cső; továbbá egy detektor a Nap részecskesugárzásának és a kozmikus por paramétereinek mérésére.[18]
szeptember 22.: Albert Falcaud és Claude Veslit francia tudósok a közismert oceanográfus honfitársuk, Cousteau elgondolásai alapján egy teljes hetet töltöttek a marseille-i part közelében 10 m mélyen a víz alatti tengerfenéken felállított ideiglenes szálláson, hogy a körülmények emberre gyakoroltfiziológiai hatását tanulmányozzák.[18]
október 3.: A Föld körüli pályára fellőtt amerikaiSigma 7 űrhajó elindítása, utasa Walter Shirra. Az egy fordulatot 88,5 perc alatt megtevő űrhajó hatszor kerülte meg a bolygót, majd kabinja aCsendes-óceánon landolt.[18]
november 1.: A szovjet Mars-program keretében elindítják a világűrbe aMarsz–1 űrszondát („bolygókutató állomást”).[18]
december 14.: Az amerikaiMariner–2 űrszonda értékelhető adatokat küldött aVénuszról, mikor a bolygó mellett kb. 33 000 km távolságban elhaladt. A szonda nem talált a Földéhez hasonló erős mágneses teret, adatai alapján módosították azt a hipotézist, miszerint a bolygó hőmérséklete akár 315 °C-os is lehet (mint kiderült, a valószínű érték ennél jóval alacsonyabb); valamint pontosabban meghatározták a bolygó tömegét, amelyet a Földtömeg 0,81485-ödrészének becsültek (0,015%relatív hibakorláttal).[18]
Az ez évi fizikai Nobel-díj birtokosaL. D. Landau szovjet elméleti fizikus lett, a folyékonyhéliumszuperfolyékonyságára vonatkozó elméletéért[18] (súlyos autóbalesetéből lábadozván, ezt személyesen nem vehette át).
A Nobel-díjat a svédAlfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑A tudóst asztálini Nagy Tisztogatás idején (a harmincas évek végén) kivégezték, legtöbb műve csak évtizedekkel halála után jelent meg; ld.angol WikipédiaArchiválva2015. november 23-i dátummal aWayback Machine-ben.
↑A műszerek meghibásodása miatt a program csak részben valósult meg.
↑Juhász József:Volt egyszer egy Jugoszlávia. [Budapest]: Aula. 1999. 141. o.ISBN 963-9215-51-1
↑abNagy László, J.: A gyarmatosítástól a függetlenségig, 1830-1962. Francia Algériából algériai Algéria. Rubicon, XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 124 oldal. o.ISSN 0865-6347
↑abcFranciaország története II. Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 767. o.ISBN 9789633897577
↑abcdefghijklmnopqrstuvwxyzaaabacadaeafLeonyid Fjodorovics Iljicsov: Tudományos eseménynaptár, 1962 január–december. InEmber és világ: Tudomány és emberiség. Szerk.Szalai Sándor. Budapest: Akadémiai. 1964.
↑Тангутская филология. Исследования и словарь. В 2 кн. М., ИВЛ. 1960. 1000 экз. Кн.1. Исследования. Тангутский словарь. Тетради I-III. 602 стр. Кн.2. Тангутский словарь. Тетради IV-VIII. 684 стр. // Tangut philology. Research and dictionary. In two volumes. Moscow, Oriental Literature Publishing House, 1960. 1000 copies. Volume One: Research. Tangut Dictionary. (Notebooks I-III). 602 pp. Volume Two, Tangut Dictionary. (Notebooks IV-VIII). Terj.: 684 old.
.jpg)
