március 29–30. – ACsehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB tanácskozása reagál az SZKP XX. kongresszusának eredményeire. ANovotný-féle pártvezetés szembefordul a desztalinizációt követelő erőkkel és a hruscsovi irányvonal ellenzékeként lép fel.[4]
április 19–20. – A CSKP KB ismét az SZKP XX. kongresszusának határozatairól tanácskozik. A párt vezetői kitartanak sztálinista irányvonaluk mellett, és megtorló intézkedéseket foganatosítanak a megújulást követők ellen, illetve szabotálják a perek felülvizsgálatát.[4]
április 22–29. – A csehszlovák Írók Szövetsége II. kongresszusán számos résztvevő bírálja a CSKP politikai gyakorlatát és az ideológia uralmát.[4]
június 28. – AlengyelországiPoznańban közel ötvenezer munkás vonul az utcára, kenyeret és szabad választásokat követelve.(A biztonsági erők fegyverrel verik szét a tüntetést.)[3]
július 31. – A csehszlovák nemzetgyűlés alkotmánytörvényt fogad el a legfőbb szlovákiai hatalmi szervekről (Szlovák Nemzeti Tanács, Megbízottak Testülete).(A törvény biztosítja a központi kormány fennhatóságát.)[4]
augusztus 16. – Nagy-Britannia aszuezi válság megoldására nemzetközi értekezletet hív összeLondonba azon országok részvételével, amelyek a legtöbbet használták a csatornát.[8]
augusztus 23. – A Londonba összehívott értekezlet résztvevői – elfogadott deklarációjukban – javasolják, hogy állítsanak fel nemzetközi hatóságot a csatorna igazgatására.(Az ausztrál miniszterelnököt,Robert Menziest bízták meg, hogy a tervezetet nyújtsa át az egyiptomi elnöknek,Nasszernek.)[8]
szeptember 1. –Kassán – a hatóságokkal vívott többéves harc eredményeként – 11 osztályos magyar iskola nyílik.[4]
szeptember 3. –Robert Menzies ausztrál kormányfő Kairóban átadja a londoni értekezlet tervezetét, azonban az egyiptomi elnök – az előzetes várakozásnak megfelelően –kategorikusan elutasította a javasolt nemzetközi hatóságot.[8]
szeptember 4. – Az Egyesült Államok a londoni konferencián javasolt megoldás helyett a Csatornahasználók Klubjának megalakítását indítványozza.(Az amerikai külügyminiszter,John Foster Dulles korábban jelezte, hogy azENSZ Biztonsági Tanácsában nem fogja támogatni a briteket és a franciákat.)[8]
szeptember 23. – A szuezi válsággal kapcsolatosan a britek és a franciák – amerikai támogatás hiányában is elérkezettnek látták az időt és – a Biztonsági Tanácshoz fordulnak, de a Szovjetunió képviselője azonnal megvétózza az Egyiptomot elmarasztaló javaslatukat.(Washington látványosan elhatárolta magát szövetségeseitől.)[8]
október 7. – Rómában boldoggá avatjákXI. Incét.(Ince 1676 és 1689 között töltötte be az egyházfői tisztet.)[11]
október 13. – Atoryk szokásos évi konferenciájánAnthony Eden miniszterelnök már a nyilvánosság előtt is utal arra, hogy a szuezi válság megoldásában nem zárható ki a fegyveres beavatkozás lehetősége.[8]
október 19. –Moszkvában elrendelik a harckészültséget aMagyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó katonai erőknél (többek között a magyar forradalom leverésében később részt vevő 7. légideszant–gárdahadosztálynál is).
október 19–21. – Összeül a PZPR Központi Bizottságának (KB) VIII. plénuma, melyen kijelentik, hogy a párt továbbra is a marxizmus-leninizmus eszmei platformján áll, továbbá hogy fejleszteni kell a demokráciát, s emelni az életszínvonalat.(A plénum szakít a nacionalista elhajlás koncepciójával.)[3]
október 24. – A magyar forradalom kitörése után Lengyelországban számos reformot hoznak („októberi tavasz”).(A legtöbb kolhozt megszüntetik, biztosítják a sajtószabadságot, feloszlatják az ifjúkommunista szervezeteket.)[3]
Izrael megtámadja Egyiptomot.(Az izraeli csapatok gyors előrenyomulást eredményező támadásba kezdenek.)[8]
Az izraeli támadás hírére az Egyesült Államok – a hidegháború globális nézőpontjából szemlélve – a Biztonsági Tanács összehívását sürgeti.[8]
október 30. – Az izraeli támadásra válaszul megérkezik a brit–francia ultimátum, amely mind az izraeli, mind pedig az egyiptomi felet felszólítja, hogy a Szuezi-csatornától számított 10 mérföldre vonja vissza egységeit.[8]
október 31. – Mivel az egyiptomi vezetés nem fogadta el a csapatok visszavonására felszólító jegyzéket, a britek megkezdik az egyiptomi repülőterek bombázását, közbenMáltáról elindul az inváziós flotta.[8]
Tito ésHruscsov tárgyalásai azisztriai partoknál lévő Brioni-szigeten a magyar helyzetről.
New Yorkban összeül azENSZ Közgyűlése, melyenDulles amerikai külügyminiszter azonnali tűzszünetet és a hadműveletek leállítását sürgető indítványát 64 ország megszavazza, s csakAusztrália,Új-Zéland, valamint Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael szavaz ellene.[8]
november 3. –Antonín Zápotocký csehszlovák köztársasági elnök rádióbeszédben figyelmeztet a magyar „ellenforradalom” és azEgyiptom elleni izraeli agresszió veszélyeire.[4]
Az ENSZ Közgyűlése ismét tűzszünetet követel, a brit vezetés mégis zöld utat ad a tervezett partraszállási hadműveletnek, amelyre összesen 22 ezer katona, köztük 13 ezer brit részvételével került sor.[8]
A szovjet csapatok bevonulnak Budapestre,Nagy Imre a jugoszláv követségre menekül,Kádár János Szolnokon megalakítja a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt.[10]
ASzovjetunió atomtámadással fenyegeti meg Nagy-Britanniát, ha nem állítja le haladéktalanul a Szuezi-csatorna visszaszerzésére indított egyiptomi intervencióját.[8]
november 6. – Délután 5 órakor az Egyiptomban állomásozó intervenciós csapatok főparancsnoka, SirCharles Keightley tábornok utasítást kap Londonból, hogy éjféltől szüntessen be minden harci tevékenységet.[8]
november 11. – Tito pulai beszédében kritizálja a szovjetek magyarországi beavatkozását.(Elítéli Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael szerepét a közel-keleti válságban.)[5]
december 17. – A Szovjetunió és Lengyelország megköti az ideiglenesen Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetéről szóló egyezményt, melynek értelmében a szovjet csapatokat a lengyel törvényeknek vetik alá.[3]
március 12–13. – AMagyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének ülésén, bár sokan bírálják Rákosi Mátyás beszámolóját a XX. kongresszusról, a határozat mégis az első titkár nézeteit tükrözi.[1]
május 18. – Rákosi utolsó nyilvános fellépése a budapesti pártaktívaülésen, ahol önkritikát gyakorol.(Nyilatkozatában hangsúlyozza, miszerint a hiba az volt, hogy azÁVH feletti ellenőrzési rendszert nem dolgozták ki.)[1]
július 18. – Az MDP KV – a Budapestre érkezettAnasztasz Mikoján „iránymutatása” alapján – Rákosi Mátyást felmenti első titkári tiszte és politikai bizottsági tagsága alól,[1] utódjaGerő Ernő lesz.[6]
július 26. – Rákosi Mátyás elhagyja Magyarországot.(Feleségével és orvosával – kormánygépen – Moszkvába repül.)[1]
Kádár megszakítja az együttműködést Nagy Imre miniszterelnökkel, és a szovjet nagykövetségre megy.(Innen szovjet közreműködésselMoszkvába távozott.)[20]
Kádár János bejelenti, hogy azMSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága határozatot hozott azÁVH végleges megszüntetésére.[30]
Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere nyilatkozatot tesz közzé a fegyveres erők és testületek újjászervezéséről.
november 15. – Csehszlovák kormányküldöttség utazik Magyarországra.(AKádár-kormánnyal folytatott tárgyalásokon segítséget ígérnek azMSZMP hatalmának megszilárdításában.)[4]
december 5. – Kiadott hadsereg-parancsnoki parancs Budapestet három karhatalmi körzetre osztja, melyek bázisán egy-egy karhatalmi ezredet szerveznek.[20]
december 18. – AMagyar Írószövetség taggyűlése nagy többséggel elfogadja nyilatkozatot, mely szerint az eseményeket a magyar történelem „legnagyobb, legtisztább és legegységesebb forradalmának” tekinti.[23]
Felix Wankel feltalálja a rotációs motort (Németország).
AzSzovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XX. kongresszusának hatására rehabilitálnak számos, a sztálini tisztogatás áldozatául esett jugoszláv kommunistát.[5]
Mivel a forradalomban megsérült a Magyar Rádió épülete, így sokáig a rádióadások az Országházból mentek. SzünetzenénekBeethoven:Egmont-nyitányát választották. Ezért vált ez a zene később a forradalom jelképévé.
június 21. –Kreybig Lajos agrokémikus, talajtani kutató, az MTA tagja, Magyarország talajismereti térképezésének és a biológiai talajerőpótlás alkalmazásának elindítója (* 1879)
szeptember 11. –Giller János ügyvéd, földbirtokos, felvidéki magyar politikus, kultúraszervező, szlovákiai tartománygyűlési és magyarországi országgyűlési képviselő (* 1886)
szeptember 29. –Pattantyús-Ábrahám Géza magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus professzor, nemzetközileg elismert tudós , Kossuth-díjas, az MTA tagja (* 1885)
A Nobel-díjat a svédAlfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑abcdHelgert Imre: 165 év krónikája – A Budapesti Honvéd Helyőrség Parancsnokságai 1848-tól napjainkig (1945–1990) (3). Honvédségi Szemle, CXLI. évf. 6. sz. (2013) 116–117. o.
↑Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István:20. századi egyetemes történet. 3. kötet, 1945–1995. Európán kívüli országok Budapest: Korona. 1997. 230. o.ISBN 963-8153-90-3)
↑Izrael, az első hét évtized. HVG, XL. évf. 20. sz. (2018) 35. o.ISSN 1217-9647
↑Baló–Lipovecz:Tények Könyve '92. Szerk.Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
↑Bölöny–Hubai: Bölöny József – Hubai László:Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bőv. és jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004.ISBN 963 05 8106 X
↑Klíma:Christian Pfister – Heinz Wanner:Klíma és társadalom Európában: Az utolsó ezer év. Budapest: Osiris. 2024. = Osiris Társadalomtudományi Könyvtár,ISBN 978 963 276 506 8
.JPG)
.JPG)
