Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

1950-es Formula–1 világbajnokság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2023. május 28.3 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosságellenőrzött

1950-esFIA
Formula–1 világbajnokság
Alfa Romeo 158-as
Alfa Romeo 158-as
Egyéni világbajnok
OlaszGiuseppe Farina30

 ←A Formula–1 előtt
1951 → 

Az1950-es Formula–1-es világbajnokság volt azFIAFormula–1 világbajnokság első évadja, amely1950.május 13-átólszeptember 8-áig tartott és hét futamból állt (ebből hat versenyreeurópai pályákon került sor, de azEgyesült Államokban megrendezettindianapolisi 500-as futam eredményei is beleszámítottak a bajnokságba, ahol más szabályok érvényesültek). Ezenkívül olyan versenyek is megrendezésre kerültek, melyeken elért eredmények nem befolyásolták a világbajnokság alakulását. A Formula–1 első szezonját az olaszAlfa Romeo uralta. Mind a hat európai versenyt egy 158-as autó nyerte, amely egy kiváló, háború előtti fejlesztés volt. Három nagydíjatGiuseppe Farina nyert, és ugyanennyiszer sikerültJuan Manuel Fangiónak is elsőként a célba érnie. A kivételes helyzetű indianapolisi versenyenJohnnie Parsons nyert.

Az első Formula–1-es szezont Farina nyerte, aki az utolsó futam előtt még csak a harmadik helyen állt Fangio ésFagioli mögött, de mivel azolasz nagydíjon elsőként érkezett a célba, kilenc pontot szerezve világbajnok lett.

Összefoglaló

[szerkesztés]
ERA E-type

Az első bajnoki versenyt megelőzően áprilisban még rendeztek négy futamot, amelyek nem számítottak bele a bajnokság végeredményébe. Ezek közülPauban ésSan RemóbanJuan Manuel Fangio,RichmondbanReg Parnell,Párizsban pedigGeorges Grignard nyert.

A bajnokság első futama abrit nagydíj volt, amelyet1950.május 13-án rendeztek megSilverstone-ban. A versenyre a királyi ház tagjai közülVI. György is kilátogatott feleségével,Erzsébet királynéval és fiatalabb leányával,Margit hercegnővel. AzAlfa Romeo csapat négy 158-assal érkezett a versenyre, amelyeketFangio,Farina,Fagioli ésParnell vezetett. AFerrari úgy döntött, hogy nem vesz részt a versenyen, de számosMaserati jelen volt. A mezőny többségét helyi gyártók autói tették ki, mint azERA és azAlta.

Az időmérőn Farina volt a leggyorsabb, a másik három Alfa Romeo is a mezőny legelején végzett. A két Talbot-Lago mellettPrince Bira indulhatott Maseratijával a második sorból.Felice Bonetto volt az egyetlen, aki nem indult az időmérőn, és így nem is vehetett részt a versenyen. A verseny elején Farina maga mögött tartotta Fagiolit és Fangiót, majd hárman egymást előzgették, hogy szórakoztassák a nézőket. Nyolc körrel a futam vége előtt Fangiónak meghibásodott a motorja és kiesett. Farina továbbra is vezetett Fagioli előtt mintegy 2,5 másodperccel, Parnell pedig közel egy perccel volt mögötte. Birának a verseny háromnegyedénél kifogyott az üzemanyaga, így ő sem fejezhette be a nagydíjat.

Amonacói nagydíjat végigJuan Manuel Fangio uralta, akinek ez volt az első futamgyőzelme azAlfa Romeóval. Mindjárt az első körben egy, a kikötőből érkező hullám elárasztotta a Tabac-kanyart, ami nagy balesetet okozott. Ennek következtében kilencen kiestek, köztük a második helyről indulóNino Farina is. Fangiónak sikerült elmenekülnie a káoszból. Senki nem sérült meg, de a tömegkarambol következtében azargentinJosé Froilán González megrongálódottMaseratija kigyulladt és a második körben összetört, ő maga pedig kisebb égési sérüléseket szenvedett. Technikai problémák következtébenPhilippe Étancelin ésLuigi Villoresi is kiesett, és így csak heten tudták befejezni a nagydíjat, mindannyian körhátránnyal. A debütáló Ferrari csapattal Ascari második, a monacóiLouis Chiron harmadik lett.

Maserati 4CLT

Azindianapolisi 500 volt az első verseny, amelyet nemEurópában rendeztek. Az 500 mérföldből a szakadó eső miatt csupán 340 mérföldet tettek meg a versenyzők. A győztesJohnnie Parsons az eső ellenére 199,562 km/óra átlaggal hajtotta végig az 555,174 kilométert.

Asvájci nagydíj előtt aFerrarisok,Ascari ésVilloresi hiába fogadkoztak, hogy igyekeznek minél jobban szerepelni, már azidőmérőn kiderült, hogy nincs sok esélyük a győzelemre.A rajtrács első sorát azAlfa Romeo versenyzői,Fangio,Farina ésFagioli foglalták el. Ascari és Villoresi csak a második sorból rajtolhatott.A versenyen Ascari a második körben a boxba kényszerült javítás miatt, három körrel később pedig végleg feladta a versenyt. Villoresi tizenkét kör után esett ki. A versenytEugène MartinTalbotjának kirepülése és aFelice Bonetto tankolása közben felrobbant hordó színesítette. Fangio motorja szelepszárszakadás miatt állt le kilenc körrel a vége előtt, ezért ő is kiállni kényszerült. A másikargentin,José Froilán González a Monacóban szerzett sérülései miatt nem indult a versenyen.

Abelga nagydíj időmérő edzésének első két helyezettje, Farina és Fangio ugyanannyi idő alatt teljesítette leggyorsabb körét, de mivel ekkor még csak másodperc pontosságú kézi időmérést használtak, így pontosabb eredmény nem születhetett.A győztesJuan Manuel Fangio 177,097 km/órás átlagot teljesített a versenyen.Ascari egy új 3300 köbcentiméteresFerrarival versenyzett, de az új autóval csak az ötödik lett. A kockás zászlót csak öt versenyző látta meg, mindenki más kiesett, különböző okok miatt. BárGiuseppe Farina kiesett géphiba miatt, így is a negyedik helyen végzett.

BRM Type 15

A Ferrari csapat nem vett részt afrancia nagydíjon, de egy nem gyári FerrariPeter Whiteheaddel a harmadik lett. Az edzésen Fangio megdöntötte az abszolút pályarekordot, pole-pozíciós idejeHermann Lang 1939-es idejénél két másodperccel volt jobb. A versenyen sokáigLuigi Fagioli, az ekkor 52 éves pilóta volt a legjobb Alfa Romeós, de végül mégis Fangio végzett előrébb, és ezzel a futamot is megnyerte.Farina a benzinpumpa hibája miatt csak a hetedik lett.

A szezon hetedik, egyben szezonzáró futama azolasz nagydíj volt, amelyet szeptember 3-ánMonzában rendezték meg. A verseny előtt összetettben Fangio vezetett 26 ponttal, Fagioli (24) és Farina (22) előtt, tehát még nyitott volt a verseny az elsőFormula–1-es világbajnoki címért. A Ferrarik indulása csak az utolsó pillanatban dőlt el. Az új, 4500 cm³-es versenyautók jól teljesítettek a próbákon, ígyEnzo Ferrari Monzába elengedte csapatát. A versenyen Fangio mellől elpártolt a szerencse, eltört a dugattyúja, ezért kénytelen volt átülniPiero Taruffi autójába. Fangio „új” kocsija is szelepszárszakadást szenvedett, így a világbajnoki címről le kellett mondania. A versenyt, és ezzel együtt a világbajnoki címet végülGiuseppe Farina nyerte meg az Alfa Romeóval. Ennek a típusnak ez volt a 22. nagydíjgyőzelme 1938 óta.

Szabályok

[szerkesztés]

Az első Formula–1-es évadban 14 csapat vett részt (négy gyári és tíz független).A váz, a motor és az autók rajtszáma is versenyről versenyre változott. Verseny közben is szabadon lehetett autót cserélni, és szabadon lehetett igazolni is.A futamok első öt célba érő versenyzője kapott bajnoki pontokat (8, 6, 4, 3, 2), valamint egy pontot adtak a leggyorsabb körért. A pontok közül csak a négy legjobb számított be a bajnokság végeredményébe. A megosztott autókért kapott pontokat megosztották az érintett vezetők között.

Futamok

[szerkesztés]
FutamIdőpontHelyszínPályaképGyőztes pilótaKonstruktőrÖsszefoglaló
1.UKBrit nagydíjmájus 13.SilverstoneOlaszországGiuseppe FarinaAlfa RomeoÖsszefoglaló
2.MonacoMonacói nagydíjmájus 21.MonacoArgentínaJuan Manuel FangioAlfa RomeoÖsszefoglaló
3.USAIndianapolisi 500május 30.IndianapolisUSAJohnnie ParsonsKurtis Kraft-OffenhauserÖsszefoglaló
4.SvájcSvájci nagydíjjúnius 4.BremgartenOlaszországGiuseppe FarinaAlfa RomeoÖsszefoglaló
5.BelgiumBelga nagydíjjúnius 18.Spa-FrancorchampsArgentínaJuan Manuel FangioAlfa RomeoÖsszefoglaló
6.FranciaországFrancia nagydíjjúlius 2.Reims-GueuxArgentínaJuan Manuel FangioAlfa RomeoÖsszefoglaló
7.OlaszországOlasz nagydíjszeptember 3.MonzaOlaszországGiuseppe FarinaAlfa RomeoÖsszefoglaló
A végeredménybe be nem számító versenyek
VersenyHelyszínDátumGyőztes pilótaKonstruktőrÖsszefoglaló
FranciaXI. Grand Prix de PauPauáprilis 10.argentinJuan Manuel FangioolaszMaseratiÖsszefoglaló
britII. Richmond TrophyGoodwoodáprilis 10.britReg ParnellolaszMaseratiÖsszefoglaló
olaszV. San Remo Grand PrixSan Remoáprilis 16.argentinJuan Manuel FangioolaszAlfa RomeoÖsszefoglaló
FranciaIV. Grand Prix de ParisPárizsáprilis 30.franciaGeorges GrignardfranciaTalbot-LagoÖsszefoglaló
XII. British Empire TrophyDouglasjúnius 15.britBob GerardbritERAÖsszefoglaló
olaszIV. Gran Premio di BariBarijúlius 9.olaszNino FarinaolaszAlfa RomeoÖsszefoglaló
JerseyIV. J.C.C. Jersey Road RaceJerseyjúlius 13.britPeter WhiteheadolaszFerrariÖsszefoglaló
franciaXII. Circuit de l'AlbigeoisAlbijúlius 16.franciaLouis RosierfranciaTalbot-LagoÖsszefoglaló
hollandI. Grote Prijs van NederlandZandvoortjúlius 23.franciaLouis RosierfranciaTalbot-LagoÖsszefoglaló
SvájcIII. Grand Prix des NationsGenovajúlius 30.argentinJuan Manuel FangioolaszAlfa RomeoÖsszefoglaló
britI. Nottingham TrophyGamstonaugusztus 7.UKDavid HampshireITAMaseratiÖsszefoglaló
britIV. Ulster TrophyDundrodaugusztus 12.UKPeter WhiteheadITAFerrariÖsszefoglaló
olaszXIX. Coppa AcerboPescaraaugusztus 15.argentinJuan Manuel FangioolaszAlfa RomeoÖsszefoglaló
britII. BRDC International TrophySilverstoneaugusztus 26.olaszNino FarinaolaszAlfa RomeoÖsszefoglaló
britIII. Goodwood TrophyGoodwoodszeptember 30.britReg ParnellbritBRMÖsszefoglaló
spanyolX. Gran Premio de Penya RhinPedralbesoktóber 29.olaszAlberto AscariolaszFerrariÖsszefoglaló

Pilóták és konstruktőrök

[szerkesztés]
CsapatKonstruktőrVázMotorAbroncsPilóta
SA Alfa RomeoAlfa Romeo158Alfa RomeoPJuan Manuel Fangio
Giuseppe Farina
Gianbattista Guidotti
Luigi Fagioli
Reg Parnell
Scuderia AmbrosianaMaserati4CLT/48MaseratiDDavid Murray
David Hampshire
ERA Ltd.ERAERA EERADLeslie Johnson
Team WalkerERAERA EERADPeter Walker

1950-es Formula 1-es bajnokság végeredménye

[szerkesztés]
Pontozás
Helyezés1.2.3.4.5.Lk.6-20.
Pont8643210

(Félkövér: pole-pozíció,dőlt: leggyorsabb kör, a színkódokról részletes információitt található)

Hely.PilótaGBR
UK
MON
Monaco
500
Egyesült Államok
SUI
Svájc
BEL
Belgium
FRA
Franciaország
ITA
Olaszország
Pont
1.OlaszországGiuseppe Farina1Ki147130
2.ArgentínaJuan Manuel FangioKi1Ki11Ki / Ki‡27
3.OlaszországLuigi Fagioli2Ki222324 (28)
4.FranciaországLouis Rosier5Ki336‡413
5.OlaszországAlberto Ascari2Ki52‡11
6.Egyesült ÁllamokJohnnie Parsons19
7.Egyesült ÁllamokBill Holland26
8.ThaiföldPrince BiraKi54Ki5
9.UKPeter Whitehead374
10.MonacoLouis ChironKi39KiKi4
11.UKReg Parnell3Ki4
12.Egyesült ÁllamokMauri Rose34
13.OlaszországDorino Serafini2‡3
14.FranciaországYves Giraud-Cabantous4KiKi83
15.FranciaországRaymond Sommer4KiKiKiKi3
16.FranciaországRobert ManzonKi4Ki3
17.Egyesült ÁllamokCecil Green43
18.FranciaországPhilippe Étancelin8KiKiKi5‡53
19.OlaszországFelice Bonetto5KiKi2
20.FranciaországEugène ChaboudKi5‡1
21.Egyesült ÁllamokJoie Chitwood5‡1
22.Egyesült ÁllamokTony Bettenhausen5‡1
23.SvájcToulo de GraffenriedKiKi660
24.UKBob Gerard660
25.OlaszországLuigi VilloresiKiKi60
26.Egyesült ÁllamokLee Wallard60
27.FranciaországCharles Pozzi6‡0
28.BelgiumJohnny Claes117108KiKi0
29.UKCuth Harrison7KiKi0
30.FranciaországPierre Levegh7KiKi0
31.Egyesült ÁllamokWalt Faulkner70
32.OlaszországNello Pagani70
33.Egyesült ÁllamokHarry SchellKi80
34.Egyesült ÁllamokGeorge Connor80
35.UKGeoff CrossleyHN90
36.UKDavid Hampshire9Ki0
37.Egyesült ÁllamokPaul Russo90
38.SvájcToni Branca11100
39.Egyesült ÁllamokPat Flaherty100
40.UKBrian Shawe Taylor10‡0
41.UKJoe Fry10‡0
42.Egyesült ÁllamokMyron Fohr110
43.Egyesült ÁllamokDuane Carter120
44.Egyesült ÁllamokMack Hellings130
45.Egyesült ÁllamokJack McGrath140
46.Egyesült ÁllamokTroy Ruttman150
47.Egyesült ÁllamokGene Hartley160
48.Egyesült ÁllamokJimmy Davies170
49.Egyesült ÁllamokJohnny McDowell180
50.Egyesült ÁllamokWalt Brown190
51.Egyesült ÁllamokSpider Webb200
52.Egyesült ÁllamokJerry Hoyt210
53.Egyesült ÁllamokWalt Ader220
54.Egyesült ÁllamokJackie Holmes230
55.Egyesült ÁllamokJim Rathmann240
ÍrországJoe KellyHN0
OlaszországFranco RolKiKiKi0
FranciaországEugène MartinKiKi0
ArgentínaJosé Froilán GonzálezKiKi0
UKDavid MurrayKiKi0
FranciaországMaurice TrintignantKiKi0
UKLeslie JohnsonKi0
UKPeter WalkerKi‡0
UKTony RoltKi‡0
Egyesült ÁllamokBill SchindlerKi0
Egyesült ÁllamokFred AgabashianKi0
Egyesült ÁllamokJimmy JacksonKi0
Egyesült ÁllamokSam HanksKi0
Egyesült ÁllamokDick RathmannKi0
Egyesült ÁllamokDuke DinsmoreKi0
Egyesült ÁllamokBayliss LevrettKi‡0
Egyesült ÁllamokBill CantrellKi‡0
FranciaországGuy MairesseKi0
NémetországPaul PietschKi0
OlaszországClemente BiondettiKi0
FranciaországHenri LouveauKi0
OlaszországFranco ComottiKi0
OlaszországConsalvo SanesiKi0
OlaszországPiero TaruffiKi‡0
Hely.PilótaGBR
UK
MON
Monaco
500
Egyesült Államok
SUI
Svájc
BEL
Belgium
FRA
Franciaország
ITA
Olaszország
Pont
  • ‡ A pozíció ugyanannak az autónak két versenyzője között oszlott meg.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z)1950 Formula One season című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:1950 in Formula One
AWikimédia Commons tartalmaz1950-es Formula–1 világbajnokság témájú médiaállományokat.
AGrand Prix-versenyzés szezonjai aFormula–1 létrejöttéig
1959
1958
1957
1956
1955
1954
1953
1952
1951
1950
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1950-es_Formula–1_világbajnokság&oldid=26147488
Kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp