január 29. – A Magyar Köztársaság megalapításának és az 1848–1849. évi szabadságharc és forradalom emlékére a parlament elfogadja a közkegyelemről szóló törvényjavaslatot (1948. évi VI. tc.).(A törvényhozás elérkezettnek látta az időt arra, hogy „a megbocsátás szellemében járjon el azokkal szemben, akik menthető okból vagy enyhébb fokban vétettek a jogrend ellen”.)[3]
február 10. – Szovjet–jugoszláv–bolgár tárgyalásokMoszkvában a Balkáni-föderáció terveiről.
február 13. – A csehszlovák kormány ülésén a nemzeti szocialista miniszterek tiltakoznak a nemzetbiztonsági testület parancsnokának önkényes eljárása ellen, aki a testület nyolc tisztségviselőjét aCsehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) embereivel akarta felváltani.(A kormány dönt az intézkedés visszavonásáról, de a végrehajtástVáclav Nosek belügyminiszter szabotálja.)[6]
Magyarországon államosítják a bauxitbányászatot és az alumíniumtermelést (1948. évi XIII. tc.).[3][8]
február 20. – A kormány rendkívüli ülésén a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújtják lemondásukat, tiltakozva a belügyminiszter törvénytelen eljárása ellen.[6]
március 9. – A csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa irányelvet ad ki a gyárak és a vállalatok „reakciós elemektől” való megtisztításához.[13]
március 10. –Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter tisztázatlan körülmények között kizuhan a külügyminisztérium egyik ablakán, és belehal sérüléseibe.[14]
március 25. –Magyarországon 594 száz főnél több munkavállalót foglalkoztató ipari üzemeket államosítanak (1948. évi XXV. tc.).(Novemberig számuk 780-ra emelkedett. Ezzel a lépéssel az állami tulajdon – a mezőgazdaság és a kereskedelemkivételével – uralkodóvá vált.)[3]
A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatok államosításáról.[14]
Újabb államosítási törvényt fogadnak el Jugoszláviában.(Az államosítás és az állami ellenőrzés a kisipari termelésre is kiterjed. Ezzel is bizonyítják, hogy a JKP szocialista tulajdon- és osztályviszonyok kialakítására törekszik.)[18]
április 29. – Magyarországon elfogadják a száz főnél több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról szóló törvényt.[15]
május 7. – Létrehozzák a Községi Élelmiszer-kereskedelmi RT-t, ismertebb nevén a KÖZÉRT-et.
május 9. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az új alkotmányt, amely kitűzi a „szocializmus építésének perspektivikus célját”, továbbá leszögezi, hogy az országban népi demokratikus rendszer uralkodik, törvényesíti „a dolgozó nép hatalmát”, és kimondja a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúságát.(A nemzeti kisebbségekről nem ejt szót.)[14]
május 30. – Csehszlovákiában lezajlanak a választások az alkotmányozó nemzetgyűlésbe.(Az első „szocialista típusú” választáson a szavazók 89,2%-a voksol a Nemzeti Front jelöltlistáira.)[14]
június 8. – A nemzetközi körülmények változása miatt a CSKP KB új irányelveket fogad el a magyar kisebbséggel kapcsolatban, mely szerint a magyaroknak biztosítani kell a polgárjogokat, de nem szabad elismerni kisebbségi státusukat, illetve lehetővé tenni magyar politikai szervezet alakítását.[14]
június 10–11. – ARomán Munkáspárt plenáris ülésén meghatározzák a román belpolitika irányvonalát, továbbá elfogadják aKominformJugoszláviát elítélő dokumentumát, elutasítják aMarshall-tervet és megfogalmazzák a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a fokozott iparosításról szóló határozatokat.
június 11. –Romániában törvény születik a nagyipar, a bányászat, a biztosító- és a szállító vállalatok államosításáról.[9]
június 16. – A magyar parlament elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot.(A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonbavétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyáról szóló 1948. évi XXXIII. törvénycikk értelmében 6 505 oktatási intézményt államosítanak, s mintegy 18 000 felekezeti tanár kerül állami státuszba.)[3]
június 20. – Németország nyugati övezeteiben bevezetik az új márkát.[16]
június 20–22. – AKominform első Jugoszlávia-ellenes határozata, amelyet28-án hoznak nyilvánosságra.(A nyílt szovjet–jugoszláv „hidegháború” kezdete.)
A nyugati hatalmak útnak indítják az első repülőgépes segélyszállítmányt (berlini légihíd).
A csehszlovák és a magyar kommunisták képviselőinekpozsonyi tárgyalásán a felek megállapodnak, hogy a csehszlovákiaimagyarok visszakapják állampolgárságukat, és ugyanolyan jogokban részesülnek, mint acsehek és aszlovákok.[14]
Prágában lezajlik a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesítő kongresszusa.[14]
Nyilvánosságra hozzák aKommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) egy héttel korábbi határozatát, amely elítéli a JKP-t, mert az szakított az osztályharc marxista elméletével, barátságtalan a Szovjetunióval.(A JKP KB nem küldött képvisetőket az ülésre.)[18]
június 29. – A pápa arra utasítja a megszállt kommunista országokban lévő püspökeit, hogy nevezzenek ki két helyettest (ordinarius substitus) maguk helyett arra az esetre, ha a püspököt felfüggesztik, letartóztatják, száműzik.[9]
június 30. – A JKP nyilatkozata szerint a Kominform bírálata helytelen és hamis állításokon alapul.[18]
Romániában kezdetét veszi az egyházi iskolák államosítása.[9]
augusztus 14. – AzNSZK történetének első választásán a jogosultak 78%-ának részvételével aCDU (31,0%) győz. Az elsőBundestagba még azSPD (29,2%), azFDP (11,9%) és azNKP (5,7%) jut be több regionális párt mellett.
augusztus 16. – A csehszlovák katolikus püspökök nyitrai konferenciáján memorandumot intéznek a kormányhoz, melyben a résztvevők fenntartásaikat fejezik ki az országban végbemenő fejlődéssel kapcsolatban.[14]
augusztus 20. –Rákosi MátyásKecskeméten megtartott ünnepi beszédében egyértelműen és határozottan a szövetkezetesítés mellett foglalt állást, amikor kijelenti „Két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik út a régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás […]Ezen az úton a népi demokrácia nem mehet tovább.”[26]
Sezimovo Ústíban meghal dr. Edvard Beneš volt köztársasági elnök.(Szeptember 8-ai temetésén a résztvevők kinyilvánítják szembenállásukat a rendszerrel.)[14]
Lengyelországban a „moszkvaiak” és a „partizánok” – azaz a háborús emigránsok és az illegalitásban harcoltak – közötti éles vita eredményekéntWładysław Gomułkát elmozdítják aLengyel Munkáspárt főtitkári székéből.(Megkezdődik a párt megtisztítása.)[2]
október 12. – A csehszlovák kormány döntést hoz a magyar lakosok állampolgárságának visszaadásáról.(Ezzel megszűnik a csehszlovákiai magyarok több mint három éven át tartó teljes jogfosztottsága.)[14]
október 14. – Csehszlovákiában érvénybe lép a népi demokratikus köztársaság védelméről szóló törvény.[14]
november 17. – AzMDP Államvédelmi Bizottsága –Rákosi Mátyás javaslatára – határoz arról, hogy szovjet katonai és rendőrségi szakértőket kérnek, illetve magyar katona- és rendőrtiszteket küldenek aSzovjetunióba.[32]
november 26. – A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.
az év elején – A csepeli dolgozók felhívása nyomán Magyarországon meghirdetik az első országos munkaversenyt.(A legjobban teljesítő dolgozókat ekkor még élmunkásoknak nevezték, a sztahanovista mozgalom megalapítására1949 szeptemberében került sor.)[38]
december – Lengyelországban megszüntetik a kötelező beszolgáltatás 1946-ban bevezetett rendszerét.[39]
az év végén –Goli otok szigetén a jugoszláv hatóságok internálótábort hoznak létre, ahová1958-ig 16–18 ezer „nép ellenségét”, főleg Kominform-szimpatizánst zárnak be.[18]
A Nobel-díjat a svédAlfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑A magyar köztársaság kormányának 3.180/1948. Korm. számú rendelete egyes nem parancsolt egyházi ünnepnapoknak munkanappá nyilvánítása tárgyában. Magyar Közlöny – Rendeletek Tára, 66. sz. (1948) 656. o.
