január 1. –Japánban közzéteszik a császári szózatot, amelybenHirohito deklarálja, hogy„nem isten, hanem ugyanolyan emberi lény, mint a többi japán”, és hogy együtt kíván szorgoskodni a néppel az ország újjáépítésében.(Ezt követően megkezdte látogatásait szerte az országban, közvetlen kapcsolatba kerülve a néppel, ami korábban elképzelhetetlen volt. Így alakult ki a „szimbolikus császárság” intézménye.)[1]
január 2. – Budapesten a jégzajlás elszakítja az úgynevezett Sziget-utcai pontonhidat.
január 3. – Törvényt hoznakLengyelországban a nagyipar, a bankok, a közlekedés és a távközlés-posta államosításáról.[2]
A népbíróság által golyó általi halálra ítélt volt magyar miniszterelnökön,Bárdossy Lászlón végrehajtják a halálos ítéletet a Markó utcai fegyház (ma: Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet) udvarán.[3]
január 15. –Prágában megkezdi tevékenységét a protektorátus kormányának tagjai és a fasiszta szervezetek vezetői fölött ítélkező csehszlovák nemzeti bíróság.[4]
Bevezetik az első szocialista alkotmánytJugoszláviában.(Az ország 6 tagköztársaságból álló föderatív népköztársaság.Szerbián belül aVajdaság autonóm tartomány,Koszovó autonóm terület.)[6]
A nemzetgyűlés elfogadja az 1946. évi I. törvénycikket, az úgynevezett „kisalkotmányt”, mely államjogi és politikai szempontból egyaránt alapvető változásokat eredményezett Magyarországon.(Az államforma megszűnt királyság lenni, s megszűnt az államfői jogok gyakorlására lényegében ideiglenesen életre hívott testület, a Nemzeti Főtanács. Az államforma köztársaság lett és létrejött a köztársasági elnöki intézmény.)[7]
február 10. – Csehszlovák-magyar tárgyalások a lakosságcseréről.(A csehszlovák fél hajthatatlansága és zsaroló magatartása meghátrálásra kényszeríti a magyar küldöttséget.)[4]
február 16. – Apotsdami értekezlet döntéseinek értelmében az Egyesült Repatriációs Bizottság brit és lengyel tagjai megállapodnak a lengyelországi németek kitelepítésének módjáról.[12]
február 22. – Magyarország azUSA kormányától 10 millió dollár kölcsönt kap, a megmaradt világháborús hadianyagok felvásárlása mellett.[11]
február 24. –Argentínában a szélsőjobboldaliJuan Domingo Perón győz a választásokon, diktatúrát vezet be. Argentína az európai „fasiszták” és nácik menedékhelyévé válik.
február 26. – A spanyol-francia határt lezáratja a francia kormány.
március 16. – A Szovjetunió átalakítja kormányzási struktúráját. A népbiztosok tanácsa minisztériummá alakul, a népbiztosok pedig ezen túl miniszterek lesznek.
március 23. – A népbíróság életfogytiglani fegyházra ítéliHóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert, majd a kőbányai Gyűjtőfogház Kisfogházába szállítják.(Azaugusztus 17-ei fellebbviteli tárgyaláson a Népbíróságok Országos Tanácsa megerősíti az életfogytiglani fegyházra ítélést.)[16]
Megalakul a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt, aMalév elődje.
Végrehajtják a népbíróság halálos ítéletét a deportálásokért felelős két egykori belügyi államtitkáron,Baky Lászlón és dr.Endre Lászlón.[3]
március 30. – ADemokrata Párt ésAndrej Hlinka egykori Szlovák Néppártja reprezentánsai között megállapodás jön létre, miszerint a Néppárt potenciális támogatói a közelgő választásokon a Demokrata Pártra szavaznak, az pedig felvállalja érdekeik képviseletét.[13]
április 1–3. –Prágában a Csehszlovák Néppárt kongresszusánJan Šrámeket választják elnökké.(A párt programnyilatkozata a keresztény lakosság képviseletének szándékát hangoztatja.)[13]
április 6. –Prágában aláírják a 30 millió dollár összegű magyar–csehszlovák jóvátételi egyezményt.[7]
április 11–12. – Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés alkotmánytörvényt fogad el a választások után létrehozandó alkotmányozó nemzetgyűlésről, továbbá törvényt a Magyarországról áttelepülő szlovákok jogi és gazdasági kedvezményezettségéről.[13]
április 21. – Az Egyesült Államok elismeri a Tito-kormányt.[6]
április 23. – A francia „gyámság” kezdeteLaoszban.(A laoszi uralkodó személye alá rendelten megújítják az 1945-ben elfogadott egységes Laosz függetlenségi nyilatkozatát.)[1]
április 25. – Az Egyesült Államok 90 millió dolláros kölcsönt ad Lengyelországnak.[2]
május 1. – A kormány elfogadja az állami és közigazgatási apparátus (1938. évi állapotokhoz képest 10%-os) leépítéséről szóló 5000/1946. M.E. számú rendeletet, mellyel a közalkalmazottakat „A”, „B”, „C” kategóriába osztották.(A végrehajtási utasítás értelmében az „A” a minden tekintetben megbízhatóakat jelentette, a „B” azokat, akik elbocsáthatók, de akit egy éven belül vissza lehet venni, a „C” pedig azokat, akik politikai szempontból megbízhatatlanok, őket el kell bocsátani és semmilyen körülmények között sem lehet visszavenni.)[7]
május 5. – AVeit Stoss által készített híres krakkói oltárt – melyet a németek a háború idején Németországba vittek – visszaszállítják Krakkóba.[2]
június 8. – Szovjet-jugoszláv gazdasági együttműködési szerződés.[6]
június 9. – Jugoszlávia barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötAlbániával.[6]
június 17. – Amagyarok kitelepítésének előrehaladásával elégedetlen csehszlovák kormány reszlovakizációs rendeletet ad ki, ami szerint azok a szlovákiaimagyarok, akik bizonyítani tudják, hogy „elmagyarosított” szlovák elődöktől származnak, ezen túl szlovák nemzetiségűnek vallhatják magukat.[13]
június 24. –Prágában az ún. harmadik prágai megállapodás keretében erősen korlátozzák a szlovákiai hatalmi szervek jogkörét, a központi kormánynak messzemenő ellenőrzési és befolyásolási lehetőségeket biztosítva.[13]
június 26. – Magyarországon államosítják a szénbányákat.[21]
június 30. – Népszavazás Lengyelországban a szenátus megszüntetéséről, az új lengyel alkotmányról és az ország új nyugati határairól.[2]
július 22. – AzIrgun nevű zsidó jobboldali földalatti mozgalom felrobbantja ajeruzsálemi Dávid király szálló egyik szárnyát.(A merényletnek 91 katona és civil esett áldozatul.)[23]
augusztus 7. – Magyar–szovjet gazdasági megállapodás alapjánBudapest székhellyel megalakul a Magyar-Szovjet Hajózási Rt., a MESZHART.(1955-benMahart néven magyar vállalattá alakult.)[27]
augusztus 22. – KivégzikSztójay Dömét a népbíróság által háborús bűnösként halálra ítélt, volt magyar miniszterelnököt.
szeptember 1. – NépszavazásGörögországban, amely helyreállítja a monarchiát.(II. György görög király szeptember 27-én hazatér. A baloldali szervezetek polgárháborút kezdenek (1947. március 12. – 1949. október 16.).)
szeptember 5. – A párizsi békekonferencia román területi és politikai bizottságának ülésén véglegesítik a trianoni határok helyreállítását.[24]
szeptember 6. – Lengyelországban törvényt hoznak a földreformról; a parasztok 15 hektár szántót vagy 20 hektár legelőt kaphattak.[22](Az 50 hektáron felüli mezőgazdasági üzemeket kártalanítás nélkül kisajátítják. A kisajátított földet az ún. „állami földalapban” vonják össze, amelyet (kb. 6 millió hektár) 1954-től szétosztanak 1 millió kisbirtokos és paraszt között.)[2]
szeptember 14. – Magyarországon az életbe lépő 1946. évi XIX. törvénycikk hatályon kívül helyezi azokat a zömmeldualizmus kori jogszabályokat, melyek a munkavállalók (cselédek,napszámosok,kubikosok, erdőmunkások, ipari munkások) egyéni szabadságát, emberi méltóságát és érdekeit sértették.[7]
szeptember 20–23. – Törvényerőre emelik a 3 éves újjáépítési tervről kiadott rendeletet Lengyelországban.[2]
szeptember 29. – AMagyar Kommunista Párt III. kongresszusának nyitónapja.(Rákosi Mátyás a kongresszuson – mely október 1-jén ért véget – „Nem a tőkéseknek – a népnek építjük az országot!” jelszóban juttatta kifejezésre az új stratégiát.)[29]
szeptember 30. – Franciaországban az alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a negyedik köztársaság alkotmányát.[30]
október 8. – Jugoszláviában rendelet adnak ki arról, hogy a hitelintézeteket, a kommunális bankokat és a takarékszövetkezeteket a Nemzeti Bank keretében össze kell vonni.[32]
október 9. – A párizsi békekonferencián a keleti blokk ellenszavazata ellenére elfogadják a francia javaslatotTrieszt szabad terület státusáról.[33]
Csehszlovákiában, a köztársasági elnök 88/1945. számú, a kényszermunka tömeges alkalmazását lehetővé tevő dekrétuma alapján1947.február 25-éig több mint 44 ezer magyart deportálnak Csehországba.(A deportáltak azonnali hatállyal elvesztik minden ingó és ingatlan vagyonukat.)[37]
november 22. – A francia flotta felhatalmazást kapHaiphong kikötőváros bombázására.(A hatezer polgári áldozatot követő incidens a közel harminc évig tartó háborús korszak nyitányát jelentette.)[1]
november 25. – Askupština jóváhagyta a jugoszláv népi milícia felállításáról szóló törvényt.(A milícia az állam és a közigazgatási hatóságok végrehajtó szerve.)[33]
Az első elektronikus nagyszámítógép üzembe helyezése.John Presper Eckert,John W. Masuchly tervei alapján az első digitális elektronikus gép, azENIAC, 18 000 vákuumcsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással. 30 tonnás, 160 kW-ot fogyaszt, 5000 összeadást vagy 400 szorzást tud végezni percenként, 10 jegyig számol, 20regiszteres, 1000-szer gyorsabb, mint a Mark I. A gépMTBF-értéke 40 másodperc. Külső programvezérléssel (huzalozással) működik.
Arthur Seyß-Inquart osztrák politikus. Több terület (Ostmark, Dél-Lengyelország, Hollandia) birodalmi helytartója. második világháborús főbűnös (* 1892)
A Nobel-díjat a svédAlfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑abcdef1945–1995. Európán kívüli országok. In Diószegi István – Harsányi Iván – Németh István:20. századi egyetemes történet. 3. kötet Budapest: Korona Kiadó. 1997. 163–199. o.ISBN 963-9036-13-7
↑Bölöny József:Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. 104. o.ISBN 963-05-8106-X
↑Sipos Péter: Imrédy Béla. In Sipos Balázs:Élet-kép sorozat. Budapest: Elektra Kiadóház. 2001. 131. o.ISBN 963-9205-76-1
↑Magyarics Tamás: „Elegem van az oroszok dajkálásából”. A hidegháború kezdete amerikai szemszögből. Rubicon, XXXI. évf. 330–331. sz. (2019) 5. o.ISSN 0865-6347
.jpg)
.jpg)
.jpg)
