január 12. – Kezdetét veszi a német hadvezetés „Dobverés” fedőnevű akciója.(A német U-Bootok 1942 júliusáig az Egyesült Államok keleti partja előtt közel 500 hajót süllyesztettek el legénységgel együtt.)[4]
január 19. – Újabb csehszlovák-lengyel nyilatkozat jelenik meg a háború utáni közös államalakulat létrehozásáról, de a két emigráns kormány eltérő külpolitikai kapcsolatrendszere, a Szovjetunió eltérő megítélése végül az egész tervezetet sikertelenségre kárhoztatja.[6]
május 12. – A szovjet csapatok ellentámadásba mennek átHarkov térségében.
május 15. – A szlovák parlament utólagosan jóváhagyja a zsidók deportálását; az egyetlen ellenszavazatot a Magyar Párt képviselője,Esterházy János adja le, míg több szlovák képviselő – tiltakozása jeléül – a szavazás idején elhagyja az üléstermet.
május 27. – A Berlin–Prága országúton cseh fegyveres ellenállók egy csoportja merényletet hajt végreReinhard Heydrich birodalmi protektor ellen.(Heydrichjúnius 4-én egy prágai kórházban halt meg, míg a két cseh katona,Jozef Gabčík ésJan Kubišjúnius 18-án egy prágai templomban – a német túlerővel szemben hősiesen védekezve – saját maguk vetettek véget életüknek.)[6][14]
május 28. – A szovjetek súlyos vereséget szenvednek a németektőlHarkovnál.
május 30. –Köln éjjeli bombázásával kezdetét veszik aNémetország elleni angolszász légitámadások.
augusztus 29. – Bulgáriában a zsidók számára kötelezővé teszik a sárga csillag viselését, kitiltják őket a nyilvános helyekről, valamint megtiltják, hogy használják a tömegközlekedést.[17]
A Szovjetunió légiereje megkezdi Budapest bombázását.[forrás?]
A német kormány korábbi „csereakció”-jának alapelve megváltozik a francia állampolgárokkal szemben. A meghirdetett „csereakció” négy önkéntes francia állampolgár németországi munkája fejében egy francia hadifogoly hazaengedése állt. Ettől a naptól fogva kötelező munkaszolgálattá alakították az önkéntesek nagy számú csoportjait, és haláltáborokba hurcolták.
szeptember 6. – Magyarországon kihirdetik az 1942. évi XV. törvénycikket, amely szerint a zsidók nem szerezhetnek mezőgazdasági ingatlanokat, és a birtokukban levőket kötelesek eladni.[18]
szeptember 9. – A jugoszláv emigráns kormánymoszkvai képviselete követség rangjára emelkedik.(Tito tiltakozik.)[3]
szeptember 17. –Karl Dönitz tengernagy, a német tengeralattjárók főparancsnoka kiküldi az U-Boot-parancsnokoknak a hírhedettLaconia-parancsot, amelyben kifejezetten megtiltja, hogy az ellenséges hajótörötteket megmentsék.[19]
november 26. – Megalakul azAVNOJ(„Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa”)Josip Broz Tito vezetésével.(Az AVNOJ programja szerint azonos demokratikus jogok illetik meg Jugoszlávia minden népét. A háború után szabad választást tartanak. Elismeri a magántulajdon sérthetetlenségét és a magánkezdeményezést a gazdasági életben.)[3]
Atouloni kikötőben – a francia matrózok – elsüllyesztik a francia hajóhadat, hogy az ne kerüljön a németek kezére.
Tömeges kitelepítés kezdődikZamość (lublini vajdaság) környékéről.(Himmler tervei szerint itt egy németek által betelepített övezetet kell létrehozni.)[2]
november 28. – AbostoniCocoanut Grove szórakozóhelyen kitört tűzben 492 ember veszti életét és mintegy 130-an sérülnek meg, mellyel az esemény a történelem legsúlyosabb szórakozóhelyi balesete lesz.
március – Létrehozzák a Lengyel Munkáspárt illegális fegyveres szervezetét, a Népi Gárdát (Gwardia Ludowa – GL).[2]
július vége–szeptember eleje – A németek első akciója a varsói gettó likvidálására.(A lakosok egy részét elszállítják a haláltáborokba.1940 őszétől 1942 közepéig mintegy 100 ezer zsidó hal éhen és pusztul el járványos betegségekben a gettóban.)[2]
március 18. –Márk Lajos, a FÉSZEK Klub egyik alapító tagja (1901), az 1928-ban létrehozott Munkácsy-Céh elnöke, számos magyar és nemzetközi díjjal kitüntetett festőművész (* 1867)
↑abNémeth István : Antiszemitizmus a Mein Kampfban... és megvalósulása a Harmadik Birodalomban. Kronológia:(cím nélkül) .Rubicon, XXVII. évf. 292. sz. (2016) 57. o.ISSN 0865-6347
↑Bölöny József:Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. 101. o.ISBN 963-05-8106-X
↑abMihail Heller – Alekszandr Nyekrics:Orosz történelem. II. A Szovjetunió története Budapest: Osiris–2000. 1996. 585. o. = Europica Varietas,ISBN 963 379 178 2
↑Kovács András Zoltán: Stratégiai légi hadjárat Magyarország ellen. Az amerikai légierő magyarországi hadműveletei, 1944. április–1945. március. Rubicon, XXXI. évf. 352. sz. (2020) 11. o.ISSN 0865-6347
↑Balkán-kronológia:Balkán-kronológia III: Válság és háború, 1919–1945. Szerk. Bagdi Róbert, Demeter Gábor, Bíró László, Zahorán Csaba. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya – Balgarska Akademiya na Naukite. 2022. = A Magyar-Bolgár Vegyes Történész Bizottság Kiadványai, 10.ISBN 978 963 416 312 1
↑Baló–Lipovecz:Tények Könyve '92. Szerk.Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
↑Franciaország története:Franciaország története. II. Az új idők 1852-től napjainkig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007.ISBN 978 963 389 757 7
