január 30. – Németország soha semmilyen körülmények között nem kapitulál – jelenti beHitler a nemzeti szocialista győzelem hetedik évfordulója ünnepségén, ahol élesen támadja a nyugati demokráciákat.[2]
március 5. – AÖK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága döntést hoz aSzovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodólengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztekkivégzéséről.
április 6. – Anglia és Franciaország éles hangú jegyzékben tiltakozik a Németországba megindult erőteljes svéd és norvég nyersanyag-szállítás ellen, egyben Anglia bejelenti a norvég felségvizeken elrendelt brit aknazár létesítését.
április 9. – Német csapatok hét hadosztállyal, tengeri és légierővel lerohanják és elfoglaljákDániát ésNorvégiát.[4]
április 15. – ASzlovák Köztársaságban törvényt hoznak a zsidó tulajdon „árjásításáról” és ezzel kezdetét veszi az ún. arizálás, melynek célja a szlovákiai zsidóság gazdasági tönkretétele.
április 18. – A dunai hajóforgalom zavartalan biztosítására Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária egyezséget ír alá.
április 23. – A német hadsereg megállítja a norvégiai Namsosnál előretörő brit hadsereget.
A szlovák parlament 113. számú törvénye alapján 229 zsidó tulajdonban lévő üzemet felszámolnak, 50 vállalatot pedig nem zsidó tulajdonosnak juttatnak.[6]
április 30. – Norvégiában a két iránybólOslo ésTrondheim felől előrenyomuló német erők egyesíteni tudják egységeiket, a brit csapatok visszaszorulnak.
május 15. – A veszteségek után a holland hadsereg leteszi a fegyvert, a holland királyi család és a holland kormány Angliába menekül.
május 17. – A német csapatok bevonulnak Brüsszelbe.
május 19. – FelmentikMaurice Gamelin tábornokot a francia Legfelsőbb Haditanács elnöki és a hadsereg főparancsnoki tisztéből, helyétMaxime Weygand tábornok veszi át.[9]
Megkötik a német–román kereskedelmi szerződést.[11]
Megkezdődik az angol expedíciós erők és a francia csapatok evakuálása Dunkerque térségéből Angliába.(Közel 330 000 brit katonát menekítenek ki aDinamó hadművelet során.)
június 3. – Romániában lemond a francia és brit szimpatizáns Gafencu külügyminiszter, helyette a német orientáltságú Ion Gigurtu kerül, akit a Vasgárda is támogat.
június 5. – Új német offenzíva Franciaországban.[12]
június 17. – A magyar kormány a Ház nevében üdvözlő táviratot küldHermann Göringnek a nyugati hadszíntéren elért német győzelmet éltetve.(A távirat hosszú időre meghatározza Magyarország európai megítélését.)
június 18. –Charles de GaulleLondonban megalakítja a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot.(Beszédében a harc és az ellenállás folytatására szólított fel.)[16]
június 20. – A megszálló németekpalmiryi vérengzés során a lengyel politikai, kulturális és társadalmi elit 358 tagját gyilkolják meg két nap leforgása alatt aPalmiry melletti erdőben.
június 22. –Franciaország aláírja a német–francia fegyverszüneti egyezményt[16] a compiegne-i erdőben (Rethondes).(Ezzel az ország hivatalosan is két területi egységre szakad, szabad és megszállt zónára.)[15]
A jugoszláv–szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.
A szövetséges erők kivonják utolsó partra szállt egységeiket isNarvik térségéből.
Pétain marsall a franciákhoz intézett üzenetében bejelenti az új rend létrejöttét, amelyben minden franciának egyenlő lehetőséget adnak, hogy bizonyítsa elkötelezettségét az új Franciaország, aFrancia Állam megteremtése iránt.[16]
június 28. – Románia a határozott orosz, német és olasz nyomásra átadja Besszarábiát és Észak-Bukovinát a Szovjetúniónak a Sztálin-Hitler paktumban foglaltak szerint.[18]
A francia Pétain-kormány Párizsból Vichybe teszi át székhelyét (Vichy-kormány). Ezzel megindul a francia történelem egyik sokat vitatott időszaka, a „Vichy-korszak” (1940–1944).
Románia felmondja a határait védő angol–francia garanciákat.[18]
OlaszországbanRodolfo Grazianit nevezik ki Líbia kormányzójának, és az észak-afrikai olasz haderő parancsnokának, a két nappal korábban légi-csatában elhunyt Balbo marsall helyett.
július 5. – Észak-Afrikában, az olasz hadsereg elfoglalja a szudáni Cassalat, és Galabat városokat.
július 9. –Londonban az 1939. április 16-án megalakult csehszlovák nemzeti bizottság ideiglenes államapparátus létrehozásáról dönt.(A döntés részeként elnöki hivatalt, kormányt és államtanácsot alakítanak.Edvard Beneš elnök az első londoni csehszlovák kormány éléreJan Šrámekot nevezi ki.)
július 10. – Münchenben megbeszélés folytat a magyar miniszterelnök, az olasz, és német külügyminiszterrel, valamint Hitlerrel, a magyar területek visszacsatolásának tárgyában[19]
Királyi dekrétum teljhatalmat adIon Antonescu kormányfőnek, felfüggeszti az 1938-as alkotmányt és feloszlatja a rendi parlamentet.(II. Károly a hadsereg főparancsnokságát megtartotta magának, és megmaradt a joga, hogy az Antonescunak adott megbízást visszavonhassa, ha akarja.)[17]
Megindult a német légiflotta támadásaAnglia ellen. Egyedül Londont 65 egymást követő éjszaka bombázzák.
szeptember 8. – A magyar hadsereg megkezdi a bevonulást Erdélybe.(A lakosság az egyes érintett helyiségekben rendezett ünnepélyeken fogadja a magyar honvédeket.)
október 6. – Romániában Erdély román területein a magyarokkal szembeni megtorlások kezdődnek. Ezzel párhuzamosan a magyar oldalon is atrocitásokra kerül sor, az ott maradó román lakossággal szemben. A helyzet elmérgesedik.
Német katonai misszió érkezik Romániába a román haderő átképzésére és az olajmezők biztosítására.[31]
Újabb kereskedelmi egyezmény Németország és Jugoszlávia között.[1]
október 15. –Lluís Companys korábbi katalán elnököt a barcelonai Montjuic erdőben katonai összeesküvés vádjával kivégzik.[32]
október 18. – Franciaországban életbe lép a zsidókra vonatkozó első törvény, amelynek értelmében a zsidónak minősülő személyeket kizárják a közhivatalok irányítói és adminisztratív munkáltatói helyeiről, a tisztikarból, az oktatásból, a sajtó, a film és a színház területeiről egyaránt. Rendeletben hatalmazza meg továbbá a törvény a helyi közigazgatási vezetőket, a külföldi zsidók internálásának megkezdéséről.
október 19–23. – A Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusa Zágrábban.(Teljessé válik a párt újjászervezése.)[1]
október 24. – Az első zsidótörvényt Franciaországban bevezetőPétain kormányfőMontoire-ban találkozikHitlerrel, és megállapodást ír alá a politikai együttműködésről.[33]
október 25. – Olaszország egy légihadteste is részt vesz London esti bombázásában a német légierőnek nyújtott segítségül.
az év eleje – Csehországban létrehozzák a polgári ellenállási szervezetek központi vezetését (csehülÚstřední vedení odboje domácího, ÚVOD).(AGestapo sorra számolja fel a csehországi ellenállás szervezeteit.)[6]
↑abcBénédicte Vergez-Chaignon: A diktátor, aki vállalta a kollaborációt. Philippe Pétain. Rubicon, XXXV. évf. 403–404. sz. (2024) 74–75. o.ISSN 0865-6347
↑Balkán-kronológia:Balkán-kronológia III: Válság és háború, 1919–1945. Szerk. Bagdi Róbert, Demeter Gábor, Bíró László, Zahorán Csaba. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya – Balgarska Akademiya na Naukite. 2022. = A Magyar-Bolgár Vegyes Történész Bizottság Kiadványai, 10.ISBN 978 963 416 312 1
↑Baló–Lipovecz:Tények Könyve '92. Szerk.Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
↑Franciaország története:Franciaország története. II. Az új idők 1852-től napjainkig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007.ISBN 978 963 389 757 7
.jpg)
