február 12. –Vojtech Tuka, a Szlovák Néppárt (HSL’S) radikális, nácibarát szárnyának vezéralakjaAdolf Hitlerrel tárgyal és segítséget kér az önálló szlovák állam megteremtéséhez.[8]
február 23. –Joszif Visszarionovics Sztálin utasítására a Komszomol vezetőjét, Koszarjovot kivégzik, valamennyi titkárt lágerbe száműzik.(A pontos létszám ma sem ismert.)
február 24. – A magyar kormány feloszlatja az ún. Hungarista mozgalmat.
február 26. – Ítélet nélkül azonnal agyonlövik az Ukrán Központi Bizottság elnökét, Sztanyiszlav Kosziort, aki a köztársaság legmagasabb rangú vezetője.[10]
február 27. – Franciaország és Anglia hivatalosan elismeri a Franco kormányozta Spanyolországot.
A bolgár sajtó éles hangon bírálja Romániát a dobrudzsai Belitza községnél történt véres incidens miatt.[11]
A szlovák autonóm kormány képviselőiBerlinbenHermann Göringgel tárgyalnak a Szlovákiának szánt német pénzügyi segély feltételeiről.(Berlin a cseh-szlovák állam felbomlását követeli.)[12]
március 14. –Jozef Tiso tájékoztatja apozsonyi parlamentet aBerlinben folytatott tárgyalásokról. A parlament megszavazza az önálló szlovák állam létrehozását. Pozsonyban kikiáltják az önálló Szlovákiát.[8]
Adolf Hitler ultimátumszerűen közliBerlinbenEmil Hácha cseh-szlovák köztársasági elnökkel, hogy hajnali 6 órakor Németország elkezdi a cseh országrészek katonai megszállását.[12]
március 18–23. – Németország ésSzlovákia közt védelmi szerződést írnak alá.(Szlovákiában ennek értelmében német védelmi zónát hoznak létre aKis-Kárpátok sávjában.)[12]
március 21. – ASzovjetunióban befejeződik a VIII. Kongresszus, ahol elfogadják a harmadik „5 éves tervet”. Sztálin záróbeszédében a közelgő háború elkerülhetetlenségéről beszél.
március 22. – Németország területéhez csatolja Litvániától a stratégiailag fontos Memel-vidéket a litván kormány „hozzájárulásával”.
március 24. –Kárpátalja visszacsatolása során,Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légierő, melynek eredményeként kilenc szlovák repülőgép semmisül meg a légi harcban. Még ezen a napon magyar bombázókötelékek támadást intéznek aziglói repülőtér ellen.
március 28. – Spanyol nacionalisták bevonulnakMadridba, miután 28 hónap alatt felmorzsolták az egymással viszálykodó köztársaságiak ellenállását.[16]
március 31. –Nagy-Britannia garanciát vállalt, hogy mindent lehetségest elkövet Lengyelország függetlenségének megvédésére.[17]
április 3. –Adolf Hitler kiadja az utasítást a legfelsőbb katonai vezérkarának, hogy haladéktalanul kezdjék meg aLengyelország lerohanásának katonai terveit kidolgozni.
április 4. – Aláírják a magyar–szlovák határszerződést, amely a kelet-szlovákiai térségben hoz békét.
Beck lengyel külügyminiszter nyilatkozatában nyílt háborús provokációnak minősíti, hogyAdolf Hitler egyoldalúan felmondta a német–lengyel megnemtámadási szerződést.
május 22. – Berlinben aláírják a külügyminiszterek a német–olasz barátsági és szövetségi szerződést, azacélpaktumot.[26] Ezzel párhuzamosan hangos tüntetések zajlanakDanzigban.
május 25. – A német fennhatóságúvá lett Prágában bezárják a brit nagykövetséget.
május 29. – Magyarországon az országgyűlési választásokon a mandátumok 70%-át kapja a kormánypárt. Előretör a szélsőjobboldal, a baloldali ellenzéki pártok visszaszorultak.[22]
június 4. – St. Louis gőzös, fedélzetén 907 zsidó menekülttel nem kap kikötési engedélyt Florida partjainál, a hajó visszafordul Európába. A hajón lévők közül sokan pusztultak el később koncentrációs táborokban.
június 7. – Megkezdődik Jugoszláv Nemzeti Bank aranytartalékainak Nagy-Britanniába menekítése.[25]
június 9. – A „náchodi incidens”. A megszállt cseh területeken,Náchod városában meggyilkolnak egy német katonatisztet. A németek kegyetlen megtorló intézkedéseket vezetnek be a térségben.
június 11. – Szlovákiában német „államtitkárságot” állít fel a Tiso-kormány. Vezetője a Szlovákiában élő német nemzetiség egy tagja, Karmassin nevű mérnök, aki egyben aGestapo szolgálatában is áll.
június 21. – A megszállt Csehország német protektora,Konstantin von Neurath bevezeti az ún. „árja-rendelkezéseket" Cseh és Morvaországban. Megkezdődik a térségben is a zsidóüldözés.
június 24. – A Siam kormányThaiföld elnevezésre változtatta a nevét, ami „szabad földet” jelent nyelvükön.
június 29. – Ignacy Mościcki lengyel köztársasági elnök rádióbeszédében kijelenti, hogy a lengyelekDanzig kikötőjéért, és a lengyel korridorért minden áldozatra készek, önként Németországnak át nem adják.
július 4. – A cseh–morva protektorátusi kormány átveszi az antiszemita nürnbergi törvényeket.[12]
július 6. – Az utolsó még néhány hadi okokból engedélyezett németországi zsidó vállalatot is bezárják.
július 7. –Kárpátalján megszűnt a katonai közigazgatás, hatályba lépett a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet.
július 18. – Négy nap alatt, 46 órás repülés utánHorthy István sportrepülőjével megérkezikBombayba.(A repülésről a sajtó mint „egyedülálló” sportteljesítményéről tudósít.)[27]
Hitler megkezdi a lengyel invázió tervének részletes kidolgoztatását.(Kiadja a parancsot, hogy két csatahajó, azAdmiral Graf Spee és aDeutschland cirkáló, valamint több tucat tengeralattjáró helyezkedjék támadóállásba.)
Ezen a napon szerződik lovásznak Pejacsevich János grófhozAperianov Zakariás, minden idők legtöbb derbygyőzelmét arató tréner.(16 lovával nyertMagyar Derbyt.)
augusztus 22. – A német birodalmi kancellár kijelenti, hogy„Lengyelország megsemmisítése első számú feladatunk […]Propaganda céljából majd közölni fogok valamilyen okot a háború kirobbantására, nem számít, hiteles lesz-e, vagy sem.”[21]
Hitler parancsára – a lengyel invázió előkészítéseként – Németország beszüntet minden kommunikációt a külvilággal.(A külügyminisztérium minden kifelé irányuló távirati és telefonos kommunikációt leállít.)
Nagy-Britannia és Lengyelország kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt.(Nagy-Britannia csak a tárgyalások rendezését fogadja el a lengyel kérdésben.)[21]
Hitler elhalasztja – a brit–lengyel egyezmény miatt – az e napra tervezett Lengyelország elleni támadást.[21]
Dragiša Cvetković jugoszláv kormányfő ésVladko MačekHSS-elnök megállapodása a szerb–horvát kiegyezésről.(Horvátország autonóm bánsággá alakul saját parlamenttel és kormánnyal, amelynek feje a bán,Ivan Šubašić. A HSS belép a kormányba.)[4]
augusztus 28. – A szlovák kormány mozgósítást rendel elLengyelország ellen.(A szlovák állam szeptember 5-én lép hadba.)[31]
augusztus 31. – Egy SS-kommandó tagjai lengyeleknek öltözve betörnek a glivicei (Gleiwitz) rádióadóba.(Hitler „a birodalom aktív védelmére hivatkozva” kiadja a támadási parancsot. Lásd:Gleiwitzi incidens.)[21]
A lengyelországi támadás hírére délután 12 óra 35 perckor(ottani idő szerint), aBroadcasting Houseból azAlexandra Palaceba érkezett utasításhoz képest fél órás csúszással leáll aBBC,Nagy-Britannia és a világ első éles tévécsatornája.(A szolgálatban lévő üzemmérnököt, Douglas Birkinshaw-t 10 órakor kérték meg az adásdéli lekapcsolására. A közhiedelem szerint aTouchdown Mickey című rajzfilmet félbeszakítva szüntették meg az adást, ezzel szemben a 12:05-tól futóMickey's Gala Premiere rajzfilm volt az utolsó műsor, amely végig is ment, és ezt 12:13-tól már csaktesztábra követte. Az adás csak a II. világháború után,1946-ban indult újra.)[32]
Nagy-Britannia ésFranciaország ultimátumban követeli a német csapatok visszavonását Lengyelországból,[21] s a határidő lejártával hadat üzen Németországnak.[33]
A hadiállapot beálltát követően az U–30 tengeralattjáró figyelmeztetés nélkül elsüllyeszti a britAthenia óceánjárót.[33]
AzEgyesült Államok kinyilvánítja semlegességét.(ARoosevelt elnök által aláírt eredeti törvény elviekben megtiltotta, hogy a nagyhatalom fegyvert adjon el és szállítson a hadviselő államok bármelyikének, azonban lehetővé tette aCash and Carry – fizess és vidd – elv alapján a fegyverek szállítását baráti hadviselő államok számára.)[35]
ABBC megkezdi magyar nyelvű adásának sugárzását.(„Itt London. Az angol rádió híreit adjuk a 49 méteres sáv 1 hullámhosszán és a 41 méteres sáv 2 hullámhosszán” hangzott fel az első beköszöntő. Az adó2005.december 16-án szüntette be adását.)[36]
Aszovjet Vörös Hadsereg – a németekkel együttműködve – betörLengyelország keleti részeibe.[40](A német csapatok az augusztus 23-i szovjet–német megnemtámadási szerződés titkos záradéka értelmében visszahúzódnak aNarew ésVisztula vonalára.)[21]
A legyőzöttLengyelország kormánya és több mint 100 ezer katona román területekre menekül.
szeptember 18. – Magyarország megnyitja határait a lengyel menekültek előtt.[3]
szeptember 22. – ALwów lengyel város védelmével megbízott W. A. Langner tábornok megadásul átadja a város kulcsát a támadó szovjet csapatok parancsnokának.
szeptember 23. – A magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatokat helyreállítják.[3]
Lengyel tisztek egy csoportja Karaszevicz-Tokarzevsi tábornok vezetésével megalakítja a Lengyelország Győzelmének Szolgálata (SZP) szervezetet az illegális harc érdekében.[42]
október 8. – Hitler utasítására a megszállt lengyel terület felét a Német Birodalomba bekebelezett területnek nyilvánítják.(Wartheland ésDanzig-Nyugat-Poroszország néven új körzeteket hoznak létre.Kelet-Poroszországot ésSziléziát jelentős lengyel területekkel bővítik ki, ún. kormányzósági járásokkal, mint Zichenau és Katowitz.)[21]
Prágában tömeges tüntetés a náci megszállás ellen. A karhatalom két tüntetőt megöl, kilencet megsebesít.(November 15-én az egyik áldozat, a 24 esztendősJan Opletal diák temetése újabb tüntetést vált ki.)[31]
Heinrich Himmler kiadja az egészSS-re vonatkozó szaporodási rendeletet.(A „jó vérű” német leányok és asszonyok legszentebb kötelessége, hogy a katonák gyermekeket nemzzenek nekik, még mielőtt elindulnak a háborúba.)[45]
A Nobel-díjat a svédAlfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑abRadics Elemér:A Dunatáj. III. kötet Budapest: Gergely. 1946. 590. o.
↑Mihail Heller – Alekszandr Nyekrics:Orosz történelem. II. A Szovjetunió története Budapest: Osiris–2000. 1996. 583. o. = Europica Varietas,ISBN 963 379 178 2
↑Lengyelország története: Norman Davies:Lengyelország története. Budapest: Osiris. 2006.ISBN 963 389 873 0
↑Villámháború:A második világháború teljes története. 1. kötet Villámháború. 1939. augusztus – 1940. május Szerk. Duzs Mária. Kisújszállás: Pannon-Literatúra. 2009.ISBN 978 963 251 135 1
.jpg)
