 | Ez a szócikk az 1930. évről szól. Az 1930-as számról szóló cikket lásd itt:1930 (szám). |
Évszázadok:19. század –20. század –21. század
Évtizedek:1880-as évek –1890-es évek –1900-as évek –1910-es évek –1920-as évek –1930-as évek –1940-es évek –1950-es évek –1960-as évek –1970-es évek –1980-as évek
Évek:1925 –1926 –1927 –1928 –1929 –1930 –1931 –1932 –1933 –1934 –1935
- január 2. –Párizsban kegyelmet kap, és hazatérhetBelgiumba a királypártiLéon Daudet újságíró, akit korábban hívei szöktettek ki a börtönből.[1]
- január 4. – Megkezdődik ahágai konferencia, amelynek programpontjai között a magyar jóvátétel kérdése is szerepel. A konferencián MagyarországotBethlen István miniszterelnök képviseli.[2]
- január 20.
- A hágai konferencián döntés születik,Magyarország visszakapja pénzügyi szuverenitását. A konferencia lezárja az osztrák, a német és a bolgár jóvátétel kérdését, a magyart csak részben.[1]
- A szovjet hadiflotta két hadihajója az 1923-as egyezmények ellenére áthalad aDardanellákon a Fekete-tenger felé, ezzel alapvetően megváltoztatva saját javára a térség katonai egyensúlyát.[1]
- január 22. – Ünnepélyesen megnyílikLondonban a Tengeri Leszerelési Konferencia[1] azEgyesült Államok,Anglia,Franciaország,Olaszország ésJapán részvételével.
- február 1.
- A jugoszláv királynak a szerbiai, montenegrói és boszniai muszlim vallási közösségek egyesítését kimondó „egyházrendelete” érvénybe lép.[3]
- A Szovjetunióban rendeletre elkobozzák a kulákgazdaságoknak nyilvánítottak felszereléseit. Ezzel párhuzamosan megkezdődnek a kitelepítések Szibéria távoli vidékeire. (Több mint egymillió embert érint az első időszakban.)[4]
- február 6. –Olaszország ésAusztria barátsági szerződést ír alá Rómában.[1]
- február 10. – Francia-Indokínában felkelés tör ki. A francia gyarmati hadsereg, hamar leveri avietnámiak autonómia-törekvéseit.
- február 13. – Romániában magas rangú bukaresti tisztviselőket tartóztatnak le, mert kémkedtek a Szovjetunió számára.[1]
- február 14. – A világgazdasági válság egyre erősebben érezteti hatását Magyarországon is. A növekvő munkanélküliségről tárgyalBethlen István (politikus) miniszterelnök a szociáldemokratákkal.
- február 20. – Prágában a magyar nagykövet jegyzékben tiltakozik a cseh lapokban megjelentHorthy Miklós kormányzót támadó rágalmak miatt.[2]
- március 3. – IndiábanMahátma Gandhi az alkirálynak átadott ultimátumában bejelenti a passzív rezisztencia megkezdését.[5]
- március 5. – Párizsban értekezlet kezdődik, az eddig lezáratlan háborús jóvátételek ügyében, amely során akisantant államok újabb, számukra kedvező határozati javaslatot tesznekMagyarországgal szemben.
- március 7. – Országos ünnepség keretei között ünneplik meg Csehszlovákia megalapítójának,Tomáš Garrigue Masaryk elnöknek 80. születésnapját Csehszlovákia-szerte.
- március 16. –Lengyelországban a Bartel-kormány lemond.[5]
- március 18. – A magyar parlamentbenWekerle Sándor pénzügyminiszter benyújtja az 1930–31. évi költségvetést (1398 millió pengő)[2]
- március 24. – Párizsban a jóvátételi konferencián nehézségek támadnak, emiattBethlen István (politikus) magyar miniszterelnököt a helyszínre kéretik.[6]
- március 27. – Lemondásra kényszerül aHermann Müller vezette kormányNémetországban,[5] mert a szociális juttatások csökkentését ellenezte saját pártja is.
- március 28.
- Konstantinápoly hivatalos új neve ezentúlIsztambul.
- Párizsban aláírják az ún. Keleti Jóvátétel egyezményét, amely lezárja a korábban nyitottan maradt magyar jóvátétel kérdését is.
- március 29. – Lengyelországban aJózef Piłsudski államfőhöz közeli Sławek alakít kormányt.[5]
- március 31.
- Angol-egyiptomi konferencia nyílikLondonban a két ország egymáshoz való viszonyának rendezésére[5]
- Az amerikai moziforgalmazók és filmgyártók szövetsége (MPAA) cenzúrát vezet be a filmekre, amely korlátozás meghatározza a következő 40 év filmtermését. Szigorúan szabályozzák, és igen konkrétan meghatározzák a nézők elé kerülő politikai, vallási, és szexuális tartalmakat.
- Etiópiában lázadás tör ki
- április 2. – A munkanélküliek nagyszabású tüntetést szerveznek a parlament előtt Budapesten, amely az ülésteremben éles vitákhoz vezet.[7]
- április 4. – Romániában Dobrescu kolozsvári tartomány-igazgató betiltja a magyar nyelv használatát a megyei és községi elöljáróságokon.[8]
- április 6. – ASzovjetunióban megalapítják a Lenin-rend kitüntetést.
- április 12. – BukarestbenCorneliu Zelea Codreanu megalapítja aVasgárdát.[9]
- április 16. –Anglia ésSzovjetunió magas szintű kereskedelmi megállapodást ír alá.
- április 19. – Indiában a brit fennhatóság ellen lázadás tör ki,Csittagong városában feltörik és kirabolják a fegyverraktárat.[10]
- április 22. –Londonban véget ér a Tengerészeti Konferencia.Anglia,Japán,Egyesült Államok egyezményt ír alá, amely 1936-ig szabályozza (növeli) a három ország tengeri haderejét.[10]
- április 25. – A magyar honvédelmi minisztériumban lezárult a korrupciós ügyek kapcsán végrehajtott tisztogatás, néhány újabb letartóztatással.[11]
- április 27. –Adolf Hitler német kancellár és pártelnök aNemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) nagygyűlésén bejelenti, hogyJoseph Goebbelst kinevezi a párt propagandafőnökének.[12]
- április 30. – A csehszlovák kormány jegyzéket intéz a magyar kormányhoz, amelyben bejelenti az új megemelt agrárvámok tényét. A magyar kormány elfogadja a búza- és rozsvám emelését, de a korábban nem szereplő liszt vámtételt elutasítja. Ez rövidesen szerződés nélküli állapothoz, majd vámháború kialakulásához vezet a két ország között.
- június 3.
- Cseh kezdeményezésre kétoldalú tárgyalások kezdődnek Budapesten, a cseh–magyar vámháború feloldására.[16]
- június 5. – A brit kormány elutasítja aLa Manche csatorna alatt létesítendő alagút tervét.[14]
- június 7. – Romániában Károly trónörökös váratlanulBukarestbe érkezik,[17]Iuliu Maniu hívására.
- június 8. – Egy törvénymódosítást követően trónra lépII. Károly román király.[17]
- június 13. – RomániábanIuliu Maniu egy nézeteltérés miatt lemond, és Mironescu külügyminiszter veszi át a kormány irányítását. Egy napos elnöksége után újból Iuliu Maniu veszi át a hatalmat.[8]
- június 14. – Kereskedelmi pótegyezményt ír aláAusztria ésMagyarország az agrárvámok szabályozására, a cseh-magyar vámháborúhoz hasonló helyzetek kivédésére.[16]
- június 18. –Egyiptom miniszterelnöke, Nachad pasa lemond, mert a király nem ratifikálja az alkotmányt védő törvényeket. Kormányválság kezdődik, amely a kormány lemondásához vezet.[14]
- június 20. – Az agrárvámok egyoldalú cseh bevezetése miatt a lengyel kormány is elzárkózik a csehszlovák-lengyel „vámbéke” egyezmény ratifikálása elől.
- június 21.
- Franciaországban életbe lép, az új hadkötelezettségi törvény, amely egy évben határozza meg a kötelező szolgálat idejét.
- Egyiptomban Siky pasa alakít kormányt.[14]
- június 30.
- Krakkóban nagygyűlésen követelik a lengyel államfő lemondását, diktatórikus vezetési metódusa miatt.[14]
- Az utolsó francia katona is elhagyja megszállt Rajna-vidéket.[14]
- A „Centrolew” (Középbal) nevű lengyel ellenzéki blokk kongresszust tart a Népjog és Népszabadság Védelme Kongresszusa néven.(A kongresszus szembefordulJózef Piłsudski diktatúrájával.)[18]
- július 3. – 18 kormánypárti és 15 ellenzéki képviselő ellen bűnvádi eljárás indul Lengyelországban a krakkói nagygyűlésen hozott határozat miatt.[19]
- július 5. –Herczeg Ferenc ésEckhardt Tibor Londonban tárgyal aRevíziós Liga képviseletébenLord Rothermere politikussal.[20]
- július 7. –Johann Schober osztrák kancellár Budapesten hivatalos tárgyalásokat folytat.[20]
- július 12.
- A romániai Bukovinában aVasgárda újabb vérespogromokat rendez az ott élő zsidó lakosság ellen. Sok a sebesült, a halottak számáról eltérő adatok látnak napvilágot.[19]
- Németországban a birodalmi gyűlés elveti a pénzügyminiszter adómódosító javaslatait, amivel az államháztartás deficitjét kívánja mérsékelni. Ez éles vitát vált ki.[21]
- július 15. –Londonban azInterparlamentáris Unió megkezdi tanácskozását.[22]
- július 16. – A német pénzügyminiszter a demokratikus elveket félretéve, szükségrendelettel lépteti érvénybe az adótörvényeket,[22] ami országos felháborodást vált ki.
- július 18. –Berlinben a szükségrendelet felfüggesztése miatt Heinrich Brüning kormánya lemond ésPaul von Hindenburg engedélyezi a Reichstag feloszlatását.
- július 22.
- Román kezdeményezésre agrárkonferencia kezdődik Bukarestben[22], amely egy Délkeleti Gazdasági Blokk kialakítását célozza meg. A román, magyar, jugoszláv, bolgár, csehszlovák küldöttek nem jutottak megállapodásra, a cseh részről támasztott nehézségek miatt. A jó francia kapcsolatokat ápoló cseh kormány később is vétójogával élt hasonló helyzetekben.
- Koblenzben leszakad egy pontonhíd a rajnai ünnepségek során. 38-an meghalnak, az ünnepség félbeszakad.[23]
- A romániaiJászvásár körzetében avasgárda újabb antiszemita zavargásokat provokál.[22]
- július 23. – Bari és Nápoly közötti területeket erős földrengés ráz meg. Közel 3000 halott, a sérültek száma több mint 4000.[24]
- július 29. –Törökország jegyzékben tiltakozik az iráni kormánynál a sorozatos kurd határsértések miatt.[24]
- augusztus 1. –Edvard Beneš kezdeményezésére megalakítják akisantant hírlapíróinak szövetségét. A sajtószövetség központját Prágában, míg a sajtópropaganda irodátBécsben állítják fel.
- augusztus 11. –Gottfried Treviranus a megszállt német területek minisztere éles hangú beszédet mondBerlinben a német köztársaság születésnapján. A beszéd támadja a francia és lengyel német határokat, reményét fejezi ki, hogy„eljön az idő, amikor Németország meg tudja indítani a harcot jogaiért.”[24] A beszéd Európa-szerte tiltakozási hullámot vált ki.
- augusztus 12. – APerzsa határszakaszon, akurdokat üldöző török hadsereg egységei átlépik a határt, ami nemzetközi konfliktushoz vezet.[24]
- augusztus 13. –Párizsban,Varsóban németellenes tiltakozások kezdődnek a Treviranus-beszéd miatt.
- augusztus 14. – Indiában, a nagy erőkkelPesavar városát támadó afrida törzseket visszaszorítják az angolok.[24]
- augusztus 17. – Budapesten megkezdődnek aSzent Imre-év főbb ünnepségei.[25]
- augusztus 19.
- A romániaiKonstanca kikötőjébe brit hadihajók érkeznek. A szovjet külügyminisztérium az ellene való erődemonstrációnak minősíti a brit baráti látogatást.[24] Januárban, nemzetközi egyezményeket felrúgva, épp a szovjet hadiflotta alakította át a térség katonai egyensúlyát, ezért reagál élénken a szovjet fél – nyilatkozza az angol külügyminisztérium.
- Litvániában két diák merényletet követ el Rusteika őrnagy, a titkosrendőrség vezetője ellen.[24]
- augusztus 25.
- Lengyelországban, a centristák és a baloldaliak által kezdeményezett tüntetések zavargásokba mennek át.Józef Piłsudski erőteljes fellépést sürget, majd átveszi a hatalmat Slawek miniszterelnöktől, és kormányt alakít.[24]
- Peruban győz a katonai junta. Augusto B. Leguía köztársasági elnök az Almirante cirkálóra menekül.
- augusztus 28. – A kelet-közép európai államok Varsóban gazdasági értekezleteztet tartanak, erőik összegzésére. Határozat születik, a konferencia évenkénti megtartására.
- augusztus 27.
- Luis Miguel Sánchez Cerro tábornokot bízzák meg Peruban kormányalakítással.[26]
- A budapesti főkapitány betiltása ellenére mégis az utcára mennek sok ezren tiltakozni a munkanélküliség ellen.
- augusztus 28. –Horthy Miklós a tatabányai bányatelepen tett látogatásakor beszédet mond az utcai tüntetések ellen.[25]
- augusztus 29. – Argentínában, Brazíliában, Kubában forradalmi mozgalmak törnek ki, közel egy időben.[26]
- augusztus 30.
- augusztus 31. – Lengyelország több városában zajos tüntetéseken tiltakoznak a berlini Treviranus-beszédben említett keleti határok revíziója ellen.[26]
- szeptember 1.
- Az olasz–francia határhoz közel nagyszabású francia hadgyakorlat kezdődik.[26]
- Az olaszországiTriesztben megkezdődik a titkos jugoszláv Orjuna-csoport 18 tagjának pere. 99 esetben elkövetett gyilkossággal, kémkedéssel, merénylettel, felforgató tevékenységgel vádolják a jugoszláv fiatalembereket.[26]
- Budapesten a hatóságok tilalma ellenére „néma tüntető sétán” tiltakoznak sok ezren a munkanélküliség ellen. A tüntetés véres zavargássá válik, amikor a rendőrség a fegyverét használja. Több mint száz sebesült, több halott.[25]
- szeptember 2. – Az olasz-jugoszláv határszakaszon véres incidensre kerül sor. Két horvát civil és egy olasz járőr életét veszti, több sebesült.
- szeptember 6.
- A kormány elégtelen válságkezelése ellen tiltakozó, előre meghirdetett munkástüntetés – addig soha nem látott rendőri készültség közepette – incidens nélkül zajlik Budapesten.[27]
- Az olaszországiTriesztben az Orjuna-csoport halálra ítélt tagjait kivégzik.[26]
- Argentínában José Félix Uriburu tábornok lemondásra kényszeríti Hipólito Yrigoyen elnököt, és Enrique Martínez alelnököt.[26]
- szeptember 8. – MagyarországonVass József népjóléti miniszter váratlanul meghal.[27]
- szeptember 10. –Lengyelországban letartóztatják a parlamenti ellenzék vezetőit.[28] Egyebek között a volt miniszterelnököt, Vitost is.[26]
- szeptember 11. – Kitör a régóta nem aktívStromboli vulkán.
- szeptember 12. – Változás a szovjet kultusztárca élén:Anatolij Lunacsarszkij helyett Andrej Bubnov lesz a művelődési népbiztos.[29]
- szeptember 14.
- Lengyelország több városában kormányellenes tüntetések kezdőnek, több helyen véres összetűzésekre kerül sor.[30]
- Németországban parlamenti választásokat tartanak, amelyen a nemzeti szocialisták előretörnek (18%).[12]
- szeptember 14. – A spanyol médiában eltörlik a cenzúra intézményét.
- szeptember 23.
- Megrekednek a francia-olasz tengeri leszerelési tárgyalások.[30]
- Chilében katonai hatalomátvétel veszi kezdetét.[30]
- szeptember 26. – Az osztrák kormány beadja lemondását.[30]
- szeptember 27. – Carl Vaugoin alakít kormányt Ausztriában. Belügyminisztere Ernst Rüdiger von Starhemberg herceg, az ausztrofasizmus képviselője, Heimwehr-vezető.[30]
- szeptember 30. – Megnyílik a szegediszeminárium.
- október 5. – Megkezdi ülését a balkáni államok konferenciájaAthénben.[31]
- október 12. – Megalakul aFüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt,[32] melynek elnökévéSzijj Bálintot, alelnökévéTildy Zoltánt, országos főtitkárrá pedigNagy Ferencet választják.
- október 13. –Németországban megnyílik az új nemzetgyűlés. Ennek kapcsán a Nemzeti Szocialisták több helyen is zavargásokat provokálnak, kirakatokat törnek, autókat gyújtanak fel.
- október 14. – Fasiszta puccskísérletet hiúsítanak meg Finnországban.
- október 18. – Bolgár kezdeményezésre ismét agrárkonferenciára kerül sor Bukarestben. Egyik fő témája egy esetleges Délkeleti Gazdasági Blokk kialakítása. Nem születik határozat.
- október 21. – Először osztják ki aCorvin-láncot és aCorvin-koszorút.[33]
- október 22. – Az erdélyi magyarok memorandumban sürgetik a román királyt a kisebbségi törvény létrehozására.
- október 23. – Brazíliában, magas rangú katonatisztek egy csoportja lemondásra kényszeríti az államelnököt.
- október 24. – Megnyílik aBalsai Tisza-híd.
- október 30. – Görög-török barátsági, döntő-bírósági szerződést kötnek a felek.[31]
- október 31. – III. Borisz, bolgár cár feleségül vesziIII. Viktor Emánuel olasz király lányátAssisiben,[31] az esküvőn részt vesz aDuce is.
- november 2. – Etiópiában császárrá koronázzákHailé Szelassziét.
- november 11. – Csehszlovákiában életbe lép az új mezőgazdasági törvény, amely limitálja a külföldi őrlendő gabona mennyiségét. Ez a magyar búzaexport ellehetetlenülését hozza. A cseh-magyar vámháború elmélyüléseként értékelik a lépést Budapesten.
- november 13. – A jugoszláviai Szabadkán államellenes bűncselekmény vádjával letartóztatnak 30 magyar nemzetiségű lakost, többek között a magyar párt elnökét is (Sántha György).[34]
- november 14. – Egy Sagoya nevű fiatalember merényletet követ le a japán miniszterelnök, Osati Hamaguchi ellen.[34]
- november 16. – Lengyelországban általános választásokat tartanak.Józef Piłsudski pártja korábbinál több, 240 mandátummal kerül be a parlamentbe.[34]
- november 21. – A kormány beterjeszti a német birodalmi tanács elé a közalkalmazotti bércsökkenést,[34] ami nagy vitát vált ki.
- november 25. – A Szovjetunióban újabb koncepciós per kezdődik. Ezúttal a műszaki főiskolák professzorait vádolják meg diverziós tevékenységgel.[29]
- november 27. – A csehszlovákiai magyar kisebbség képviselői petíciót intéznek a Nemzetek Szövetségéhez, amelyben felhívják a figyelmet a cseh népszavazásnak a magyar nemzetiségek valódi statisztikai számarányát csökkentő hamisításaira.[35]
- november 28.
- Olaszországban 12%-kal csökkentik a képviselői béreket a gazdasági válság kapcsán.[35]
- Józef Piłsudski bejelenti, hogy egészségi okok miatt visszalép a miniszterelnökségtől. (UtódaWalery Sławek ezredes.)[18]
- november 29. – Ausztriában Carl Vaugoin kormánya beadja lemondását.
- december 4.
- Franciaországban egy bizalmi szavazás kapcsán megbukik aTardieu-kormány.[35]
- Lengyelországban a köztársasági elnök elfogadja Józef Pilsudski lemondását, ésWalery Slawek lesz a miniszterelnök. Pilsudski megmarad hadügyminiszternek.[35]
- december 10. – Magyarországon egyesül az Agrár Párt, a Független Kisgazda és Földmíves párttal. Az új párt neve: Független Kisgazda, Földműves és Polgári Agrár Párt. Elnöke Szijj Bálint.[36]
- december 12. –Théodore Steeg alakít kormányt Franciaországban.[35]
- december 13. – Spanyol kormánycsapatok leverik az előző nap kitört lázadást, amelyet a Jaca helyőrség egy része, és a hozzájuk csatlakozott madridi diákok robbantottak ki.[35]
- december 15. –Spanyolországban kiújul a köztársasági mozgalom. Ezúttal a madridi reptér pilótái lázadnak fel, de a kormánycsapatok órák alatt visszaállítják a rendet.[35]
- december 16. – A cseh-magyar vámháború kapcsán, a lejáró szerződések meg nem újítása miatt, kereskedelmi szerződés nélküli állapot következik be.
- december 17. – Magyarországon, a népjóléti minisztériumban nagyszabású visszaéléseket lelepleznek le. Wekerle azonnali vizsgálatot rendel el.
- december 19.
- A népjóléti minisztériumban feltárt visszaélések kivizsgálására Bethlen elrendeli a legfőbb állami számvevőszéki átvilágítást, és pénzügyi államtitkárt nevez ki a vizsgálat élére.[36]
- Kitör az indonéziai Merapi vulkán, elpusztítva számos falut. A halottak száma 1300.
- A Szovjetunióban a Népbiztosok Tanácsa elnökét,Alekszej Rikovot, Buharin szövetségesét felmentik, helyéreVjacseszlav Mihajlovics Molotov politikust nevezik ki.
- december 22. –Budapesten választásokat tartanak, de a városháza erőviszonyai nagyjából változatlanok maradnak.[36]
- január 3. –Gaál Gabriella magyar nótaénekesnő († 2010)
- január 8. –Novák Éva úszónő, tizenötszörös magyar bajnok († 2005)
- január 9. –Konok TamásKossuth-díjas magyar festőművész,a nemzet művésze († 2020)
- január 19. –Tippi Hedren amerikai színésznő
- január 20. –Egon Bondy cseh író, költő, filozófus († 2007)
- január 20. –Buzz Aldrin amerikai űrhajós
- január 30. –Gene Hackman kétszeresOscar-díjas amerikai színész († 2025)
- február 3. –Csoóri Sándor kétszeresKossuth-díjas és kétszeresJózsef Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus,a nemzet művésze († 2016)
- február 4. –Kibédi Varga Áron hollandiai magyar irodalomtörténész, esztéta, költő, az MTA tagja († 2018)
- február 9. –Petrovics EmilKossuth-díjas magyar zeneszerző († 2011)
- február 12. –Soós ImreJászai Mari-díjas magyar színművész († 1957)
- február 14. –Ádám Antal jogász, egyetemi tanár, alkotmánybíró († 2020)
- február 25. –Gyöngyössy Imre magyar filmrendező, forgatókönyvíró († 1994)
- február 26. –Csapody István botanikus, természetvédő († 2002)
- február 27. –Joanne WoodwardOscar-díjas amerikai színésznő
- március 3. –Gennagyij Ivanovics Geraszimov szovjet-orosz politikus, külpolitikai szóvivő, majd nagykövet († 2010)
- március 6. –Mitró György olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó († 2010)
- március 10. –Iharos Sándor magyar futóbajnok († 1996)
- március 19. –Kasnyik András diplomata († 2009)
- március 31. –Gáll András romániai magyaríró,újságíró, publicista
- április 3. –Helmut Kohl németkereszténydemokrata politikus, kancellár[39] († 2017)
- április 4. –Simai Mihály közgazdász, az MTA tagja
- április 11. –Anton Szandor LaVey aSátán egyházának alapítója és főpapja volt, emellettíró,okkultista,színész észenész († 1997)
- április 11. –Bradányi Iván magyar dalszövegíró,műfordító, író († 2022)
- április 17. –Venantino Venantini olasz színész († 2018)
- április 18. –Kovács Dénes hegedűművész († 2005)
- április 20. –Zsoldos Péter sci-fi-író († 1997)
- április 21. –Beney Zsuzsa magyar költő, író, esszéista, tüdőgyógyász szakorvos († 2006)
- április 22. –Gyurkó László író, újságíró († 2007)
- május 12. –Jesús Franco, spanyol filmrendező (†2013)
- május 19. –Kálmán Rudolf Emil amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, az MTA tagja († 2016)
- május 21. –Czigány Judit színművésznő († 2000)
- május 28. –Komáromi Tibor magyar labdarúgó († 2008)
- május 31. –Clint EastwoodOscar-díjas amerikai színész, rendező
- június 4. –Horváth ÁdámKossuth-díjas magyar rendező († 2019)
- június 13. –Ryszard Kukliński aLengyel Néphadseregezredese,1971–1981 között amerikai kém († 2004)
- június 16. –Zsigmond VilmosOscar-díjas magyaroperatőr († 2016)
- június 19. –Gena Rowlands kétszeresGolden Globe-díjas amerikai színésznő († 2024)
- június 23. –Sárosi Katalin magyar táncdalénekes († 2000)
- június 24. –Claude Chabrol francia filmrendező († 2010)
- június 25. –Antal László nyelvész, tanszékvezető egyetemi tanár († 1993)
- június 29. –Sławomir Mrożek lengyel író, drámaíró († 2013)
- július 2. –Petro Mikolajovics Lizanec(Lizanec Péter) ruszin-ukrán nyelvész, egyetemi tanár
- július 3. –Hargitai László talajkémikus, egyetemi tanár († 1996)
- július 15. –Szabó GyulaKossuth-díjas színművész,a nemzet színésze († 2014)
- július 21. –Malcolm McKenna amerikai paleontológus († 2008)
- július 26. –Szervátiusz Tibor,Kossuth-díjas magyar szobrászművész,a nemzet művésze († 2018)
- augusztus 1. –Grósz Károly miniszterelnök († 1996)
- augusztus 3. –Lévai Sándor bábszínész, báb- és díszlettervező,„Süsü” tervezője († 1997)
- augusztus 5. –Neil Armstrong amerikai űrhajós († 2012)
- augusztus 9. –Jakó Géza orvos, sebész, fül-, orr- és gégegyógyász, az MTA tagja († 2015)
- augusztus 12. –Soros György magyar származású amerikai üzletember
- augusztus 21. –Margit brit királyi hercegnő,II. Erzsébet királynő húga († 2002)
- augusztus 21. –Sajdik FerencKossuth-díjas magyar grafikus, karikaturista, rajzfilmrendező,a nemzet művésze
- augusztus 25. –Sean ConneryOscar-díjasskót színész († 2020)
- augusztus 27. –Galgóczi ErzsébetKossuth-díjas magyar író († 1989)
- szeptember 1. –Tóth JánosKossuth-díjas magyar operatőr, filmrendező, dramaturg,a nemzet művésze († 2019)
- szeptember 11. –Juhász Gyula magyar történész, az MTA tagja († 1993)
- szeptember 11. –T. Sós VeraSzéchenyi-díjas magyar matematikus, akadémikus († 2023)
- szeptember 17. –Gyulay Endre, aSzeged-Csanádi egyházmegye nyugalmazottpüspöke († 2024)
- szeptember 19. –Papp Ferenc nyelvész, szlavista, a számítógépes nyelvészet magyarországi atyja, az MTA tagja († 2001)
- szeptember 20. –Diószegi István magyar történész († 2020)
- szeptember 23. –Ray Charles amerikai zongorista, énekes († 2004)
- szeptember 25. –Simion Pop román író, újságíró, diplomata († 2008)
- október 1. –Ormos MáriaSzéchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, akadémikus († 2019)
- október 1. –Philippe Noiret francia színész († 2006)
- október 4. –Soproni József zeneszerző († 2021)
- október 7. –Berek Kati kétszeresJászai Mari-díjas,kiváló művész,a nemzet színésze († 2017)
- október 8. –Györgyi Géza (fizikus) elméleti fizikus, a fizikai tudományok doktora, c. egyetemi tanár († 1973)
- október 10. –Harold PinterNobel-díjas angol író († 2008)
- október 10. –Temes Judit olimpiai bajnok úszó († 2013)
- október 15. –Philippe Leroy francia filmszínész († 2024)
- október 28. –Dobos László szlovákiai író, politikus († 2014)
- október 31. –Csikai Gyula fizikus, az MTA tagja († 2021)
- november 1. –Árkus József magyar újságíró, humorista, konferanszié († 1992)
- november 1. –Gergely István magyar agrárközgazdász, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes († 1980)
- november 3. –Száraz György író († 1987)
- november 14. –Török Elemér felvidéki magyar költő, újságíró, tanár († 2006)
- november 16. –Salvatore Riina amerikai-olasz gyilkos, tagja, majd főnöke a Cosa Nostra szicíliai eredetű amerikai bűnszervezetnek († 2017)
- november 18. –Maróti LajosJózsef Attila-díjas magyarköltő,író († 1982)
- november 24. –Rozsnyói Sándor olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok magyar atléta, akadályfutó († 2014)
- december 3. –Jean-Luc Godard francia filmrendező († 2022)
- december 11. –Jean-Louis Trintignant,franciaszínész († 2022)
- december 14. –Kállay Ilona kétszeresJászai Mari-díjas magyar színésznő († 2005)
- december 21. –Für Lajos magyar történész, politikus († 2013)
- december 23. –Mezei András magyar író, költő, szerkesztő († 2008)
- február 23. –Horst Wesselnémet nemzetiszocialista (* 1907)
- március 16. –Miguel Primo de Rivera spanyol katonatiszt, diktátor (* 1870)
- április 2. –Zauditu etióp császárnő (* 1876)
- április 14. –Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz (szovjet) költő (* 1893)[37]
- április 22. –Jeppe Aakjaer dán költő, író (* 1866)
- május 7. –Kovách Aladár levéltáros, etnográfus, múzeumigazgató (* 1860)
- május 13. –Fridtjof Nansen norvég sarkkutató (* 1861)
- július 15. –Auer Lipót világhírű magyarhegedűs, tanár,karmester és zeneszerző (* 1845)
- szeptember 8. –Vass József katolikus pap, politikus (* 1891)
- szeptember 16. –Korb Flóris építész (* 1860)
- szeptember 16. –Zsitkovszky Béla fényképész, operatőr, rendező (* 1868)
- szeptember 18. –Lipót bajor királyi herceg aWittelsbach-házból származó bajor királyi herceg, a bajor királyi hadsereg tisztje, majd a német császári hadseregben tábornagy (* 1846)
- szeptember 22. –Szakovics József, amagyarországi szlovének nyelvének ápolója és védője (* 1874)
- szeptember 30. –Rátz László tanár (* 1863)
- december 27. –Farkas Gyula matematikus, fizikus, az MTA tagja (* 1847)
- A Nobel-díjat a svédAlfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
- ↑ Balkán-kronológia: Balkán-kronológia III: Válság és háború, 1919–1945. Szerk. Bagdi Róbert, Demeter Gábor, Bíró László, Zahorán Csaba. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya – Balgarska Akademiya na Naukite. 2022. = A Magyar-Bolgár Vegyes Történész Bizottság Kiadványai, 10.ISBN 978 963 416 312 1
- ↑ Baló–Lipovecz 1990: Tények könyve '90. Szerk. Baló György - Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1989. 174. o.
- ↑ Baló–Lipovecz 1992: Tények Könyve '92. Szerk.Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
- ↑ Pesti Hírlap Naptára 1931: Az év története. A Pesti Hírlap Nagy Naptára, XLI. évf. (1931)
- ↑ Pesti Hírlap Naptára 1932: Az év története. A Pesti Hírlap Nagy Naptára, XLII. évf. (1932)
- ↑ Radics: Radics Elemér:A Dunatáj: történelmi, gazdasági és földrajzi adatok a Dunatáj államainak létéből. III. kötet Budapest: Gergely R. 1946.
