Észtország bevezeti új pénznemét, az észt koronát.
Szentgotthárd vasútállomásán öt vagon „gépalkatrésznek” feltüntetett gépfegyvert foglal le a magyar hatóság. A szállítmány Olaszországból tart Lengyelországba. Az ügy kapcsán nemzetközi jegyzékváltás kezdődik amelyben a felek elhatárolódnak a cselekménytől, és értetlenségüknek adnak hangot.
január 5. –Berlinben a Landsberger Allé-n felrobban egy négyemeletes ház, az alagsorban működő élelmiszergyár ammónia felhalmozódása miatt. A baleset 20 halottjának, és 18 sebesültjének a híre bejárja a világsajtót.
A magyar képviselőház közoktatási bizottsága elfogadja aNumerus clausus törvényjavaslatot.
AFranciaország felé irányuló német háborús jóvátételi szállítások kapcsán 750 millió frank értékű csalást fedeznek fel. A korrupcióban közel ötven német és francia gyáros és kereskedő érintett. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
január 17. –Szovjetunióban megkezdődnek a tisztogatások az állami hivatalokban. AzOGPU közel 51 000 polgári tisztviselőt távolít el „megbízhatatlanság” miatt.(Letartóztatják egyebek köztLev Davidovics Trockijt is.)
január 19. – A szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyének kivizsgálására alakult osztrák-magyar bizottság, az incidens vasútforgalmi rész tisztázására szorítkozik, ami nemzetközi csalódást okoz. Számos külföldi lap a magyar-olasz kormány szorosabb együttműködését emlegeti, és komolytalannak tartja az osztrák-magyar bizottság munkáját.
január 20. – Csehszlovák egyezség született Vatikánnal, amelynek értelmében a csehszlovák kormány visszaadja az egyház elkobzott birtokait, vagyonát, cserébe a szentszék beleegyezik, hogy püspök csak cseh állampolgár lehet és hogy az egyházmegyék nem tartoznak külföldi egyházi fennhatóság alá.[1]
ASzovjetunióbanNyikolaj Ivanovics Buharin nyilatkozatában szembefordul a központi bizottsággal. Nyíltan bírálja a kollektív vezetés hiányát, az ország diktatórikus vezetési elveit, a parasztság katonai-feudális kizsákmányolását. Megnyilatkozásáért meghurcolják,január 30-án jobboldali elhajlónak nyilvánítja a központi bizottság.
Felkínálja átadásra Ausztriának aSzentgotthárdnál lefoglalt gépfegyvereket a magyar kormány, amelyet az osztrák fél visszautasít, feltételezhetően a nagy nemzetközi figyelmet kapott ügy miatt.
január 28–29. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt kongresszusán határozat születik a csehországi német szociáldemokratákkal való fokozatos szervezeti egyesülésről.[2]
február 16. – A francia szenátus elutasítja a nők háború esetén történő besorozását, amely törvényjavaslatot korábban már a képviselőház elfogadott.
február 20. – A magyar kormány elrendeli, hogy aSzentgotthárdnál lefoglalt fegyvereket elárvereztetifebruár 24-én, miután katonai célokra azokat alkalmatlanná tette.
február 22. – Jugoszláviában számos más próbálkozást követően újra Vukčević volt miniszterelnök alakít kormányt.
február 23. – Az osztrák kancellár,Ignaz Seipel egy beszédében azzal vádolja Olaszországot, hogy elnyomja a tiroli osztrák kisebbségeket.
Benito Mussolini visszarendeli a bécsi olasz nagykövetet, válaszul az előző napi osztrák „vádaskodásra”.
A genfi Népszövetségi Tanács megbízott elnöke, Ceng-Lo jegyzékben kéri fel a magyar kormányt, a szentgotthárdi fegyvercsempészés kapcsán kitűzött árverezés elhalasztására, amelyet a magyar kormány visszautasít, mert minél hamarabb szeretné megnyugtatóan lezárni az ügyet.
március 1. –Benito Mussolini beszédében éles hangon bírálja Ausztriát. Hálátlan nemzetnek mondja, és az Osztrák-Magyar Monarchiát a népek börtöneként emlegeti.
március 4. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon heves küzdelem alakul ki a kormány pártok és a baloldal között, s bár a kormánylista a szavatok 27,6%-át kapja, mégisJózef Piłsudski alakíthat kormányt.
március 5. – ASzovjetunióban meghirdetik az első szocialista munkaversenyt. APravda hasábjain közlik a „Vörös Viborg”-i gyár munkásainak felhívását a szovjet dolgozó néphez.[3]
A szovjet titkos rendőrség német mérnököket tartóztat le a Donyecki szénmedence települései szerte, a termelés szervezett szabotálásának vádjával.(Az affér elhúzódó diplomáciai jegyzékváltáshoz vezet a két ország között, jó időre beárnyékolva a két ország kapcsolatát.)
A Los Angeles vízellátását garantálni hivatott tározórendszer részeként megépített gát – röviddel éjfél előtt – átszakad.(Ez volt az USA XX. századi történetének legtöbb – közel 450 – halálos áldozattal járó, mérnöki hibából bekövetkezett katasztrófája.)[4]
A dél-amerikaiSantos városában sárlavina pusztít, a lezúduló földtömeg városrészeket tesz lakhatatlanná.
március 15. – Törvényileg elrendelt hivatalos ünneppé nyilvánította a magyar kormány ezt a napot, a magyar történelem során először.New Yorkban 120 000 ember előtt leplezték leKossuth Lajos szobrát.[1]
március 18. – A magyarországiSolt község egyik esti mozielőadásán felrobbanó filmtekercs gyorsan terjedő tüzet okoz. 6 halott, több súlyos égési sérült. Az ügy felveti a mozik biztonságának kérdését ország szerte. Később határozat születik a mozigépek fallal való elhatárolását a minden esetben.
március 23. – Véres verekedésbe fajuló tüntetés a budapesti Népopera (maErkel Színház) előtt, a bemutatásra kerülő jazz-operett, a „Húzd rá Jonny” előadása miatt.
március 26. – Az olasz Friaul-tartományban földrengés pusztít. Az anyagi kár jelentős.
március 27. –Lengyelországban botrány tör ki a parlament megnyitásakor, amikor a kormány ellenzékében álló szocialista elnököt szavaz meg aszejm.
április 11. –Németországban a moabiti büntetőtörvényszék fogházából megszöktetik a baloldali írót,Otto Braunt.[5] Az akciót az élettársa, Olga Benario által vezetett csoport hajtja végre, majd együtt Moszkvába távoznak. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
április 12. – Pokolgépes merényletet követnek el az olasz uralkodóIII. Viktor Emánuel és kísérete ellen amilánói vásár megnyitásakor. A robbanás 20 embert megölt, sok volt a sebesült, az uralkodó azonban sértetlen maradt. A felelősöket nem találták meg.[6]
Litvánia kormánya, erőteljes kommunista veszélyre való hivatkozással feloszlatja a parlamentet, és diktatúrát vezet be, amely komoly feszültséget teremt a szomszédosLengyelország ésLitvánia között.
Bulgáriában földrengés pusztít[5]Csirpan ésPlovdiv környékén. Közel 21 000 épület pusztul el. Sokan válnak hajléktalanná, a halottak száma 130.
április 17. – Ismét erős földrengés pusztít Bulgáriában, ezúttal két napon keresztül, több hullámban. Közel 80 000 család marad fedél nélkül, sok száz halott.[5]
április 22. – Franciaországban megtartott választásokon nincs változás. A nemzeti koalíció megőrizte többségét, a többi pártra szavazók aránya sem változott.[7]
április 23. – Kora hajnalban görögországiKorinthosz városát, és környékén erős földrengés rázza meg. Az 1858-as földrengés következtében újraépült város jelentős része elpusztul, közel 200 000 épület.[5]
április 27. –Bécsben letartóztatjákKun Bélát, aki a későbbi nyomozás szerint újabb kommunista forradalmat kívánt előkészíteni Magyarországon.[8]
május 6. – A romániaiGyulafehérvárottIuliu Maniu által megtartott százezres népgyűlés a kormány leváltását követeli, és megindulBukarest felé. Sejus község határában a kirendelt katonaság feloszlatta a tömeget.[9]
május 8. –Károly volt román trónörököst kiutasítják Angliából, ideiglenes tartózkodási helyéről, mert forradalmi kiáltványt intézett angol területről a román néphez.[10]
A Račić-féle merénylet a belgrádi parlamentben (1928. június 20.)
június 2. – ANyikolaj Buharin éles kritikájával egyetértő, Mihail Tomszkijt leváltják a Szakszervezetek Összoroszországi Központi Tanácsának elnöki tisztségéről.
június 18. –Görögország több városában tartanak sztrájkot, utcai felvonulást, amely számos helyen vezet véres összetűzésbe.[10]
június 19. – A belgrádi parlamentbenStjepan Radić képviselő felterjeszti a nottunói egyezmény ratifikálását. A radikális párt több képviselője éles kirohanásban utasítja el. Sőt egyik javaslatukbanStjepan Radić orvosi elmeállapotának megállapítását kérvényezi a szkupstinától.[10]
Puniša Račić szerb képviselő a Nettuno-egyezmény ratifikációs vitája során a belgrádi parlamentben rálőStjepan Radićra és aHorvát Parasztpárt (HPP) további négy vezetőjére.(Ketten a helyszínen, Radić augusztus elején belehal sérüléseibe. A HPP új vezetőjeVladko Maček.)[12]
Bukarestben megkezdődik aKisantant konferenciája.[13] Marinkovics jugoszláv külügyminiszter felvetiAusztria csatlakozását a gazdasági rendszerbe.
június 21. –Zágrábban véres zavargások kezdődnek a belgrádi merénylet miatt. A kormány elnapolja a szkupstina ülését, és ostromállapotot hirdetZágráb városában.[13]
június 23. – Jugoszláviában óriási tömeg kíséri utolsó útjára a meggyilkolt képviselőket.[13]Zágrábban pattanásig feszült a helyzet.
július 4. – A jugoszláv király többekkel tárgyal, míg végülAnton Korošec, a szlovén radikális párt vezérét bízza meg kormányalakítással.
július 5. – Görögországban megalakul azElefthériosz Venizélosz miniszterelnökségével az új kormány. Első lépésként feloszlatják a parlamentet és új választásokat írnak ki.
július 7. – MoszkvábanVjacseszlav Mihajlovics Molotov elnök által összehívottKomintern vezetőségi ülésen eltávolítjákNyikolaj Buharint a szervezet éléről. Helyét Dimitrij Manuilszkij veszi át. Mint ismeretes Buharin éles kritikát fogalmazott meg a szovjet vezetéssel szemben, a diktatórikus kormányzás ellen, amiért meghurcolták.
július 8. –Chile partvidékén,Aranco kikötője közelében kialakult nagy viharban, 300 emberrel a fedélzetén, elsüllyedt az Angamos nevű gőzhajó. Nincs túlélő.
július 9. – Szófiában éjszaka több lövéssel meggyilkolják a bulgáriai látogatáson részt vevő macedóniai forradalmi bizottság vezetőségi tagját, Protogerov tábornokot, mert szembe helyezkedett szervezet radikális szárnyával.(Protogerov az elszakadási mozgalom egyik meghatározó alakja.)[13]
július 10. – Az 1924 óta közös szovjet-kínai igazgatás alatt álló Kelet-kínai Vasút vonalait elfoglalják a kínaiCsang Kaj-sek vezette fehér-gárdisták, és ellenőrzésük alá vonják.
július 11. – Belgrádban megalakul aKorošec-kormány.(Korošec koalíciós partnerei nem támogatják trialista elképzeléseit.)[12]
július 13. – Jugoszláviától való elszakadásért küzdő macedon forradalmi szervezet egy tagja öngyilkos merényletet követ el a jugoszláv belügyminisztérium közbiztonsági osztály vezetője ellen. Lazius Zika életben marad, a merénylő nem.[14]
augusztus 1. –Zágrábban a horvát néppárti gyűlésen önálló Horvátországot követelnek. Utcai tömeg demonstrációk kezdődnek. A jugoszláv kormány elítéli az elszakadási törekvést.
Az F. XIV. jelű olasz tengeralattjáró, hadgyakorlat közben elsüllyed, legénysége nem éli túl a balesetet.
A jugoszláv parlament elfogadja a nettunói egyezményt.[14]
Zágrábban politikai gyilkosság kelt országos felháborodást. Risztovics zágrábi újságírót agyonlövi egy vasutas, mert az újságíró cikkeiben rendszeresen negatív hangot ütött meg a horvát nemzetiségiekkel szemben.[14]
augusztus 20. – A budapesti Szabadság téren felavatják hivatalosan is az első ország-zászlótartó emlékhelyet, amelynek felállítását a Pesti Hírlap hasábjain Urmánczy Nándor kezdeményezte.[15]
Az amerikaiEgyesült Államok kormánya diplomáciai úton 49 országot szólít fel, hogy csatlakozzon aKellogg–Briand-paktum aláírásához, köztük megkeresés érkezik a magyar kormányhoz is.[5]
szeptember 1. – A tiranai albán nemzetgyűlés Ahmet Zogut,I. Zogu albán királlyá nevezi ki.[5]
szeptember 3. – MagyarországonKlebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter rendeletére felemelik az egyetemre felvehető hallgatók létszámát.[17]
szeptember 11. – A monzai gyorsasági autóversenyen egy autó belerohan a nézők közé. Huszonegy halott, sok sérült. A balesetet követően biztonsági előírásokat vezetnek be.
szeptember 19. –Genfben csehszlovák-jugoszláv szövetségi szerződést ír alá a két ország külügyminisztere. Az egyezmény része aKisantant későbbi kialakulásának
december 2. – A helyhatósági választásokCsehszlovákiában, ahol a kormánypártok nem szerzik meg az abszolút többséget, de sikerül elérniük, hogy nem kell új kormányt alakítani.(Szlovákiában a választások – az új közigazgatási beosztásának megfelelően – egyúttal az első szlovákiai tartománygyűlési választást is jelentik.)[2]
április 13. – A német Köhl kapitány vezette Bremen nevűJunkers W 33 repülőgép a világon elsőként 37 repült órával, leszállás nélkül átrepüli az Atlanti-óceánt. A gép az írországiBaldonnelből indult és a kanadai Greenly Island-on szállt le (Labrador, Newfoundland).[5]
szeptember 2. –Risztics János magyar pilóta, Zimmermann német pilótával elindulnakDessauból, hogy rekordkísérletet tegyenek. Vállalásuk szerint leszállás nélkül kívánnak eljutni repülőgépükkelTokióba.
április 5. –Enzo Cannavale olasz színész. A Piedone-filmek csetlő-botló nyomozóját, Caputtót alakította, valamint a Zsoldoskatonában is játszott († 2011)
A Nobel-díjat a svédAlfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑abPesti Hírlap Naptára 1930 : 39. o.Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen<ref> címke, „PH30_34” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
↑Baló–Lipovecz:Tények Könyve '92. Szerk.Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
↑Pesti Hírlap Naptára 1929:Az év története.A Pesti Hírlap Nagy Naptára, XXXIX. évf. (1929)
↑Pesti Hírlap Naptára 1930:Az év története.A Pesti Hírlap Nagy Naptára, XL. évf. (1930)
↑Radics: Radics Elemér:A Dunatáj: Történelmi, gazdasági és földrajzi adatok a Dunatáj államainak létéből. III. kötet A Dunatáj országainak története időrendi táblákban Budapest: Gergely. 1946.
