január 21. – Az első népszámlálás aSzerb–Horvát–Szlovén Királyságban.(A 11,98 millió lakosból 8,91 millió „szerb-horvát”, 1,02 millió szlovén, 2,05 millió nem dél-szláv – ebből 0,47 millió magyar –; 5,6 millió pravoszláv, 4,7 millió katolikus, 1,3 millió muzulmán.)[2]
február 2. – A Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban összeül az alkotmányozó nemzetgyűlés, melyen a horvát blokk nem vesz részt, mert nem ismeri el a centralista rendszert.[2]
március 17. – A lengyel nemzetgyűlés hosszas viták után elfogadja az ún. márciusi alkotmányt.(E szerint a parlament (szejm) kétkamarás: nemzetgyűlés – szenátus. Mindkét kamara megbízatása 5 évre szól. Köztársasági elnököt 7 évenként választanak. A mindenkori minisztertanács tagjait a köztársasági elnök nevezi ki a nemzetgyűlési képviselők többségi támogatásával. Az alkotmány deklarálja a demokratikus jogokat, a lelkiismereti és vallásszabadság védelmét, a kisebbségek (beloruszok, ukránok) jogait.)[9]
március 18. – A lengyel-szovjet kérdéseket aRigában megkötött békeszerződés rendezi, ennek értelmébenNyugat-Ukrajna ésNyugat-Belorusszia területei Lengyelországnak jutnak.(A békekötéssel kb. 6 millió ukrán és 2 millió belorusz lakos is a lengyel államhoz kerül. Így Lengyelország keleti határa aCurzon-vonaltól kb. 200 km-rel távolabb kerül, aZbrucz folyó mentén.)[9]
március 20. – AFelső-Sziléziában tartott népszavazáson a szavazók 60%-a a Németországhoz, 40%-a a Lengyelországhoz tartozást választja.[10]
március 30. – Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia közös jegyzékben közlik a magyar kormánnyal, hogy IV. Károly távozását Magyarországról katonai erővel fogják kikényszeríteni.[1]
május 2. – Kitör a3. sziléziai felkelés, általános sztrájk kíséretében.(Véres harcok a németek és a lengyelek között. A Népszövetség – a felkelés után – felosztjaFelső-Sziléziát, ekkor Lengyelország megkapja a felső-sziléziai ipari körzet nagy részét.)[9]
június 26. – A Horvát Blokk – vagyis a Horvát Parasztpárt (HPP), a Horvát Jogpárt, a Horvát Közösség és a Horvát Munkásszövetség – memorandumban követeliHorvátország függetlenségét a délszláv királyságon belül.[2]
június 28. – AzSzerb–Horvát–Szlovén Királyság alkotmányozó nemzetgyűlése – a HPP és a kommunista képviselők távollétében – elfogadja a centralista, ún.vidovdani – azaz a Szent Vid-napi – alkotmányt.(Az életbe lépő alkotmány szerint az állam parlamentáris monarchia, a király széles végrehajtói jogkörével.)[2]
július 29. – ANemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei – NSDAP) rendkívüli taggyűlésénAdolf Hitlert választják pártelnöknek, aki az új alapszabály értelmében a pártot az elnökség többségi határozatától függetlenül vezette.[20]
augusztus 3. – Az ún. államvédelmi (obznana-) törvény bevezetése a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban.(Betiltanak mindennemű kommunista tevékenységet, a kommunista képviselőket megfosztják mandátumuktól, nagy részüket letartóztatják.)[2]
augusztus 6. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a gyülekezési szabadság védelméről.[1]
augusztus 29. – A német birodalmi kormány szükségrendeletet ad ki, amelynek alapján a belügyminiszter betilthatja a köztársaság-ellenes nyomtatványokat, gyűléseket, egyesületeket.[23]
október 22. –Horthy Miklós hadparancsa a hadsereget a kormányzóra tett esküjére emlékezteti IV. Károllyal szemben.[25]
október 23. – Csehszlovákia Romániával és a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal közösen részleges mozgósítást rendel el IV. Károly második magyarországi visszatérésével kapcsolatban.[1]
november 1. – A magyar királyi pár elhagyja Magyarországot.[26]
november 5. –Horthy Miklós követelésének megfelelően a Rongyos Gárda kiüríti Burgenlandot, megszűnik a Lajtabánság és lezárul a nyugat-magyarországi felkelés első szakasza.
november 6. – Magyarországon életbe lép a IV. Károly uralkodói jogainak és a Habsburg-ház trónörökösödésének megszüntetéséről szóló 1921. évi XLVII. törvénycikk, mely a trónfosztások (1620,1707 és1849) sorában a negyedik.[27][28]
november 19. – A magyar királyi pár megérkezik száműzetésük helyszínére, Madeirára.(A királyi gyermekek – az1912-ben születettOttó trónörökös és hat testvére – mindeközben Svájcban, a Warteeg kastélyban várták, hogy újra találkozhassanak szüleikkel.)[26]
december 14–16. – NépszavazásSopronban és környékén a terület hovatartozásáról:[11] a szavazók 65%-aMagyarországot választja, ezzel a város megkapja aleghűségesebb város elnevezést.
december 16. – Aláírják a csehszlovák-osztrák szerződést a határok kölcsönös tiszteletben tartásáról és szavatolásáról.[1]
december 18. –Nikola Pašić jugoszláv miniszterelnök új kabinetet alakít óradikálisokból és demokratákból.[2]
április 17. – megalakul az Európai Filmszövetség (EFA).
Megkezdődik az amerikai film öncenzúrája. Egy évtized alatt kialakul a tabuk kódexe: a filmen nem szabad nyitott ajakkal csókolózó párt, hónaljszőrzetet és franciaágyban alvó párt mutatni.
Moszkvában filmfőiskolát alapítanak. Bemutatják aSarló és kalapács című filmet, az elsőt a rangosabb szovjet nagyfilmek közül.
The Four Horsemen of the Apocalypse (Az Apokalipszis négy lovasa) – főszereplőRudolph Valentino
A Nobel-díjat a svédAlfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑Mihail Heller – Alekszandr Nyekrics:Orosz történelem. II. A Szovjetunió története Budapest: Osiris–2000. 1996. 579. o. = Europica Varietas,ISBN 963 379 178 2
↑abKántás Balázs: A Fehér Internacionálé. Magyar–bajor–osztrák titkos szervezkedés, 1920-1921. Rubicon, XXXIV. évf. 392. sz. (2023) 58. o.ISSN 0865-6347
↑Bölöny József – Hubai László:Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. 96. o.
↑abRomsics Ignác:Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris. 1999. 589. o. = Osiris Tankönyvek,ISBN 963 379 548 6
↑Bödők Gergely: Forradalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után. Rubicon, XXV. évf. 278. sz. (2015) 76–77. o.ISSN 0865-6347
.jpg)
