 | Ez a szócikk az 1915. évről szól. Az 1915-ös számról szóló cikket lásd itt:1915 (szám). |
Évszázadok:19. század –20. század –21. század
Évtizedek:1860-as évek –1870-es évek –1880-as évek –1890-es évek –1900-as évek –1910-es évek –1920-as évek –1930-as évek –1940-es évek –1950-es évek –1960-as évek
Évek:1910 –1911 –1912 –1913 –1914 –1915 –1916 –1917 –1918 –1919 –1920
- január 24. – Azelső doggerbanki csata.(AzÉszaki-tengeren, a brit és német csatacirkáló-kötelékek között lezajlott ütközet brit győzelemmel zárult.)[1]
- február 3. –Szarajevóban kivégzikFerenc Ferdinánd három halálra ítélt gyilkosát (Cabrinovics, Jovanovics, Ilics).
- február 4. –Németország hadi területté nyilvánítja aNagy-Britannia körüli tengereket; aMazuri-tavaknál zajló „téli csata” újabb német sikere az oroszok felett (február 4–22.).
- február 5. –Párizsban az angliai, franciaországi és oroszországi cseh és szlovák szervezetek tanácskozást tartanak a csehszlovák államalapítás programjáról.(Az amerikai szervezetek nem csatlakoznak a kezdeményezéshez.)[2]
- február 18. –Németország megkezdi azAnglia elleni tengeralattjáró-háborút.(A német flotta vezérkari főnöke – a császári jóváhagyás birtokában – az Anglia és Írország körüli vizeket hadiövezetnek minősítette, s bejelentette, hogy minden szövetséges kereskedelmi hajót megtámadnak.)[3]
- február 19. – Az angol és a francia hadihajók elkezdik lőni aDardanellák külső erődjeit, illetve megszállják a tengerszorossal szemben fekvő két szigetet,Lemnoszt ésTenedoszt, hogy azokon flottabázist alakítsanak ki.[4]
- február 20. – Megjelenik a piacon aFővárosi Serfőző Rt. új terméke, aHősök söre.
- március 1. – Elindul az elsőautóbuszjáratBudapesten (1917 és1921 között szünetelt az autóbusz-közlekedés).[5]
- március 4. – Az orosz kormány memorandumot juttat el szövetségeseihez, amelyben azt kívánta, hogy ismerjék el a Dardanellákra vonatkozó orosz igényt.(Néhány nappal később ez meg is történt. Rekompenzációként a cár az Oroszországgal nem határos török birtokok majdani sorsát az angolok és a franciák kezébe helyezte.)[4]
- március 18. – Kezdetét veszi a Dardanellák elleni angol–francia flottatámadás.(A szövetséges haditengerészeti erők megkísérelték áttörni a szűk tengerszoroson, de kudarcot vallottak.)[4]
- március 22. – A galíciaiPrzemyśl védői – miután az élelmiszer- és lőszerkészletek elfogytak, és az erődöket felrobbantották – feladják a várat.[6](A zömében magyarokból álló védősereg – 9 tábornok, 93 törzs- és 2500 főtiszt, valamint 117 000 katona, közel 120 000 fő – orosz hadifogságba került. A foglyok elszállítása a cári birodalom belsejébeáprilis 8-áig tartott.)[7]
- április 3. – A 28. (prágai) gyalogezred harc nélkül megadja magát az oroszoknak.(Ferenc Józsefáprilis 17-én feloszlatja az ezredet. Az eset nyomán csehellenes kampány kezdődik az egész Monarchiában.)[2]
- április 13. – Oroszországi csehek és szlovákok memorandumban kérikSzergej Szazonov külügyminisztertől egy cseh hadsereg felállítását.[2]
- április 22. – A németek a nyugati fronton,Ypres térségében először használnak nagyobb mennyiségben harci gázokat.[8]
- április 24. – Az oszmán török kormány összegyűjt és bebörtönöz körülbelül kétszázötven örmény értelmiségit, majd még aznap éjjel valamennyiüket meggyilkolja. Ez a dátum tekinthető azörmény népirtás kezdetének.
- április 25. – Kezdetét veszi a szövetségesekDardanellák elleni szárazföldi akciója.[4]
- április 26. – Azantanthatalmak ésOlaszországszerződése a hadba lépésről.[9](A szerződésben jelentős délszláv területeket –Isztria, adriai-tengeri szigetek,Dalmácia egy része – ígérnek Olaszországnak, ha csatlakozik hozzájuk.)[10][11]
- április 27. –Torpedótalálat következtében elsüllyed a francia flotta egyik büszkesége, aLéon Gambetta páncélos cirkáló.[12]
- április 29. –Gurini csata
- május 1.
- Egy német tengeralattjáró elsüllyeszti az amerikaiGulflight nevű tankert, mely nagy nemzetközi felháborodást váltott ki.[3]
- Londonban Jugoszláv Bizottság alakul a Monarchiából emigrált délszláv politikusokbólAnte Trumbić vezetésével.(Az antanthoz intézett memorandumukban célul az összes délszláv terület föderatív államban való egyesítését jelölik meg. Elképzelésük eltér a szerb kormányétól, amely centralizált délszláv államot akar létrehozni szerb vezetéssel.)[10]
- május 2. – Aközponti hatalmakGorlicénél ésTarnównál áttörik az orosz frontot.[7]
- május 4. –Olaszország formailag is felmondja aHármas szövetséget.
- május 7. – AzRMS Lusitania utasszállító hajót megtorpedózza egy német U20-as tengeralattjáró és 18 perc alatt elsüllyed.(Az áldozatok száma 1201 fő volt.)[13]
- május 10. – Az első Zeppelin-támadásLondon ellen.
- május 21. – LetartóztatjákKarel Kramář képviselőt ésJosef Scheinert, a Cseh Sokol egyesület elnökét, a titkos bizottság (maffia) tagjait.(Scheinert két hónappal később szabadon engedik. Kramář – és több társa – ellen1916-ban per indult, melyben halálra ítélték oroszországi kapcsolatai miatt – bár a „Szláv Birodalomra” vonatkozó terve nem tudódott ki –, de1917.július 2-án – amikor összesen 719 cseh elítélt került szabadlábra – amnesztiával szabadult.)[2]
- május 23. –Olaszország – a londoni paktum értelmében, azAntant oldalán belép azI. világháborúba és – hadat üzen azOsztrák–Magyar Monarchiának.[9]
- június 2. – Kiderül, hogy azRMS Lusitania illegális fegyvereket szállított, amik a torpedótalálat következtében felrobbantak, ezért süllyedt el olyan gyorsan a hajó.
- június 3. – A szövetséges német és osztrák–magyar csapatok visszafoglaljákPrzemyślt.[7]
- június 6. –Tomáš Masaryk Husz János máglyahalálának 500. évfordulóján előadást tartGenfben, először követelve nyilvánosan az önálló csehszlovák állam megteremtését.[2]
- június 12. – Szerb csapatok bevonulnakTiranába.[14]
- június 22. – A szövetséges német és osztrák–magyar erők visszafoglalják az orosz kézen lévőLemberget.[8]
- június 23. – Az olasz fronton megkezdődik azelső isonzói csata, amelyet1917.november 19-éig további tizenegy ütközet követ.[15]
- július 18. – A2. isonzói csata kezdete.(A harcokaugusztus 10-ig folytatódnak.)[15]
- július 24. – Elsüllyed azSS Eastland utasszállító hajó.
- augusztus 5. – A németek elfoglaljákVarsót.[16]
- augusztus 20. –Olaszország hadat üzen azOszmán Birodalomnak.
- augusztus 26. – A német erők kezére kerülBreszt-Litovszk,Kurland és Litvánia egésze.[8]
- szeptember 3. –Edvard Beneš Svájcba emigrál.(A prágai titkos bizottság vezetésétPřemysl Šámal veszi át.)[2]
- szeptember 6. – Szövetségesi szerződést írt aláBulgária a központi hatalmakkal.[6]
- szeptember 14. A osztrák–magyar és német csapatok által megszállt Lengyel Királyság (Kongresszusi Lengyelország) területét 2 főkormányzóságra osztják fel.[16]
- szeptember 30. – Megérkeznek az első antantcsapatok aSzaloniki-öbölbe.[17]
- október 5. – Angol-francia partraszállás Szalonikiben.
- október 6. – Aközponti hatalmak tüzérségi előkészítését követően –Mackensen német tábornagy vezetésével – megkezdődik az osztrák–magyar és német alakulatok átkelése a szerbiai határfolyókon.(Kezdetét veszi aSzerbia elleni hadjárata.)[18]
- október 9. – AMonarchia csapatai bevonulnakBelgrádba.[6]
- október 14. –Bulgária hadat üzenSzerbiának.[17]
- október 15. –Nagy-Britannia hada üzen Bulgáriának.[17]
- október 16.
- Franciaország hadat üzen Bulgáriának.[17]
- Bulgária megtámadja Szerbiát.[17]
- október 18. – A3. isonzói csata kezdete.(A harcoknovember 5-éig húzódnak el.)[15]
- október 19.
- október 20. – Oroszország hadat üzen Bulgáriának.[17]
- október 22. – Az amerikai Szlovák Liga és a cseh Nemzeti Szövetség képviselőiClevelandben megállapodást írnak alá, hogy támogatjákCsehország ésSzlovákia föderatív egyesülését, széles körű autonóm jogokat biztosítva Szlovákiának.[19]
- október 23. – Fiume Susak városrészéből a Jellasics ezred katonái horvát zászlók alatt megszállták Fiumét és feldúlták a város főbb közintézményeit.
- október 28. – A Magyar Tengermellék utolsó magyar kormányzója, Jekelfalussy Zoltán és a magyar állami rendőrség szervei elhagyták a Fiumét.
- október 29.
- René Viviani utódakéntAristide Briand az új francia miniszterelnök.
- A magyarországiVörös Kereszt Egylet központi választmánya egy 500 ágyas szófiai kórház felállításáról dönt, snovember 2-án útnak is indult az egy főmegbízott-helyettesből, egy főorvosból, két orvosból, öt szigorló orvosból, húsz önkéntes és hivatásos ápolónőből, valamint egy gyógyszerészből és huszonöt egészségügyi katonából álló különítmény.(A kórház egészen1918 októberéig működött.)[20]
- november 9–12. – Anegyedik isonzói csata.[15]
- november 14. – A cseh Külföldi Bizottság alapító nyilatkozata ünnepélyesen harcot hirdet Ausztria–Magyarország ellen, a cseh függetlenség kivívása érdekében.[19]
- november 21. –Olaszország csatlakozik a londoni egyezményhez (1914.szeptember 5.).
- november 24–28. –Mackensen seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél; a szerb hadsereg maradékaAlbániába vonul vissza.[21]
- december 7. –Károlyi Mihály nagy kormányellenes választójogi beszéde a képviselőházban.[22]
- december 21. –I. Miklós montenegrói király békét kér Ferenc Józseftől.[10]
- december 29. – AMagyarországon bevezetik a kenyérjegyet; a rendelet 1916. január 10-én lép hatályba.[23]
- június eleje – A 36. Mladá Boleslav-i gyalogezred átáll az oroszokhoz.[2]
- január 3. –Sennyei Vera, magyar színésznő († 1962)
- január 6. –Csák Ibolya, olimpiai bajnok magasugró († 2006)
- január 6. –Szentgyörgyi Dezső († 1971)
- január 17. –Benedek István, magyar orvos, író, művelődéstörténész († 1996)
- január 30. –Joachim Peiper SS ezredes († 1976)
- február 1. –Marosán Gyula, festőművész († 2003)
- február 11. –Patrick Leigh Fermor brit író, utazó és katona († 2011)
- február 21. –Anton Vratušaszlovén politikus, szlavista, újságíró († 2017)
- február 28. –Zero Mostelamerikai színész, aNew York-iBroadway színpadainak népszerű komikusa († 1977)
- március 5. –Kilián József magyar munkás, építőipari miniszterhelyettes († 1974)
- március 8. –Gyarmathy Tihamér, Kossuth-díjas festőművész († 2005)
- március 8. –Tapio Rautavaara, finn énekes, sportoló, filmszínész († 1979)
- március 12. –Fejes Tóth László, magyar matematikus,geométer, az MTA tagja († 2005)
- március 15. –
- április 1. –Cseres Tibor, író († 1993)
- április 4. –Muddy Waters, amerikaiblueszenész († 1983)
- április 11. –Kesztyűs Loránd orvos, immunológus, az MTA tagja, a magyarországi immunológia úttörő jelentőségű alakja († 1979)
- április 15. –Gróf Ödön, úszó († 1997)
- április 20. –Szeleczky Zita, színésznő, filmszínésznő († 1999)
- május 6. –Orson Welles, amerikai filmrendező, színész († 1985)
- május 12. –Roger Schütz-Marsauche, ataizéi közösség alapítója († 2005)
- május 15. –Mario Monicelli, olasz rendező, forgatókönyvíró († 2010)
- május 15. –Paul Samuelson amerikai közgazdász († 2009)
- június 9. –Les Paul, gitáros († 2009)
- június 10. –Saul Bellow,Nobel-díjas amerikai író († 2005)
- június 15. –Thomas Huckle Weller,Nobel-díjas amerikai virológus († 2008)
- június 16. –John W. Tukey, statisztikus († 2000)
- július 2. –Antonio Mariscal mexikói műugró, edző, a Mexikói Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja († 2010)
- július 4. –Fábián Gyula magyar zoológus, kísérleti régész, egyetemi tanár († 1985)
- július 7. –Margaret Walker, amerikai írónő († 1998)
- augusztus 29. –Ingrid Bergman, svéd színésznő († 1982)
- szeptember 3. –Szalai Pál könyvkereskedő, 1944–1945-ben aNyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője († 1994)
- szeptember 4. –Lengyel Árpád, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó († 1993)
- szeptember 23. –Kaszab Zoltán entomológus, talajbiológus, az MTA tagja, 1970–1985 között a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója († 1986)
- október 5. –Nemes Katalin zongoraművész és -tanár († 1991)
- október 17. –Arthur Miller, amerikai író († 2005)
- november 24. –Lőrincze Lajos, magyarnyelvész († 1993)
- november 25. –Augusto Pinochet Ugarte, chilei katonatiszt, diktátor († 2006)
- november 27. –Babóthy Ferenc gazdálkodó, politikus, országgyűlési képviselő († 2004)
- november 28. –Konsztantyin Mihajlovics Szimonov, orosz író, költő († 1979)
- november 30. –Henry Taube,Kémiai Nobel-díjaskanadai születésűamerikaikémikus († 2005)
- december 2. –Mikasza japán császári herceg († 2016)
- december 5. –Benjámin László, költő († 1986)
- december 7. –Eli Wallach, amerikai színész († 2014)
- december 9. –Elisabeth Schwarzkopf, német szoprán opera-énekesnő († 2006)
- december 12. –Frank Sinatra, amerikai énekes, táncos († 1998)
- december 19. –Édith Piaf, francia énekesnő († 1963)
- január 2. –Goldmark Károly, zeneszerző (* 1830)
- március 12. –Márkus József,Budapest polgármestere (* 1852)
- március 13. –Szergej Juljevics Witte, orosz politikus, az Orosz Birodalom első miniszterelnöke (* 1849)
- április 3. –Nadežda Petrovićszerb festőnő,Szerbia leghíresebbfauvista festője (* 1873)
- április 16. –Richard Lydekker, angol zoológus, geológus és természetről író (* 1849)
- április 19. –Lovik Károly magyar író, újságíró (* 1874)
- május 9. –Wittmann Viktor, a legelső magyar repülőgépgyár (Magyar Repülőgépgyár Rt) első műszaki igazgatója (* 1889)
- június 25. –Békássy Ferenc, magyar költő, író, esszéista (* 1893)
- július 20. –Galimberti Sándor, magyar festőművész (* 1883)
- augusztus 16. –Széll Kálmán, politikus, miniszterelnök (* 1843)
- augusztus 28. –Drávecz Alajos, néprajzi író, hősi halált haltSzlovákiában (* 1866)
- augusztus 29. –Julius von Payer, osztrák–magyar monarchiabeli katonatiszt, sarkkutató, hegymászó, térképész és tájképfestő (* 1841)
- szeptember 1. –Gelléri Mór, közgazdasági szakíró, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja (* 1854)
- szeptember 14. –Abonyi Andor költő, ügyvéd (* 1887)
- szeptember 24. –Kühár Istvánmagyarországi szlovén író, népdalgyűjtő (* 1882)
- október 13. –Las Torres Béla úszó (* 1890)
- november 5. –Újházi Ede magyar színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője (* 1841)
- A Nobel-díjat a svédAlfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
- ↑Krámli Mihály:A Skagerrak-misszió. Osztrák–magyar haditengerészeti jelentés az 1916. május 31–június 1-jei skagerraki csata német tapasztalatairól. Hadtörténelmi Közlemények, CXXIX. évf. 4. sz. (2016. december) 1032. o.ISSN 0017-6540
- ↑abcdefgBaló–Lipovecz : Csehszlovákia, 129. o.
- ↑abNémeth István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. Rubicon, XXVI. évf. 280. sz. (2015) 12–27. o.ISSN 0865-6347
- ↑abcdFeith László: Gallipoli. Törököt fogtam, nem ereszt. Magyar Honvéd, XXVI. évf. 2. sz. (2015) 48–51. o.ISSN 0865-6932
- ↑abTechnika krónikája : 394. o.
- ↑abcBalla Tibor:Magyar katonák az Osztrák-Magyar Monarchia hadrendjében (1914–1918). Honvédségi Szemle, CXLII. évf. 6. sz. (2014) 127–130. o.ISSN 2060-1506
- ↑abcBalla Tibor:Várostrom az első világháború orosz frontján. Przemyśl, 1914–1915. Honvédségi Szemle, CXLIII. évf. 4. sz. (2015) 125–132. o.ISSN 2060-1506
- ↑abcFeith László: Súlyponteltolódás. A központi hatalmak éve. Magyar Honvéd, XXVI. évf. 9. sz. (2015) 54–55. o.ISSN 0865-6932
- ↑abJuhász Balázs:Az első világháború emlékezete Olaszországban. Hadtörténelmi Közlemények, CXXVII. évf. 3. sz. (2014) 717–723. o.ISSN 0017-6540
- ↑abcBaló–Lipovecz : Jugoszlávia, 162. o.
- ↑'Frédéric LeMoala: Vörösből fekete. Benito Mussolini. Rubicon, XXXV. évf. 403–404. sz. (2024) 36. o.ISSN 0865-6347
- ↑Csonkaréti Károly:Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének hadműveletei az első világháborúban, összesítések, táblázatok1. Hadtörténelmi Közlemények, CV. évf. 4. sz. (1992. december)
- ↑Feith László: Egy piszkos ügy. Út a hullámsírba (2). Magyar Honvéd, XXVI. évf. 5. sz. (2015) 58–61. o.ISSN 0865-6932
- ↑Balkán-kronológia : 176. o.
- ↑abcdUngváry Krisztián: Isonzó, Doberdó, Caporetto. Magyarok az első világháborúban. Rubicon, XXV. évf. 274. sz. (2014) 16. o.
- ↑abTefner Zoltán:Német–osztrák–magyar tárgyalások Lengyelországról. Berlin, 1916. április 14–15. Századok, CLVI. évf. 2. sz. (2022)
- ↑abcdefBalkán-kronológia : 178. o.
- ↑abMargittai Gábor: Szamár-sziget szellemkatonái. A nagy háború balkáni halálmarsa. Rubicon, XXV. évf. 278. sz. (2015) 29. o.ISSN 0865-6347
- ↑abBaló–Lipovecz : Csehszlovákia, 130. o.
- ↑Fodor Gábor: Vörös Kereszt és Vörös Félhold. Egy magyar kórház Konstantinápolyban. Rubicon, XXXI. évf. 348. sz. (2020) 81. o.ISSN 0865-6347
- ↑Balkán-kronológia: 179. o.
- ↑Hajdu Tibor:Károlyi, a vörös gróf. [Budapest]: Kossuth. 2016. 42. o. = A Magyar Történelem Rejtélyei,ISBN 978 963 09 8459 1
- ↑Az egyenlő kenyér. Kecskeméti Lapok, XLVIII. évf. 298. sz. (1915. december 30.)
- ↑abcA kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Szerk. Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint. Kolozsvár: Filmtett Egyesület; Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2009. 104–116. o.ISBN 978 973 0 07065 1
- ↑G. Komoróczy Emőke:Kassák és a magyar avantgárd mozgalom. Budapest: Hét Krajcár. 1995. 6. o.ISBN 963 8250 21 6
