 | Ez a szócikk az 1907. évről szól. Az 1907-es számról szóló cikket lásd itt:1907 (szám). |
Évszázadok:19. század –20. század –21. század
Évtizedek:1850-es évek –1860-as évek –1870-es évek –1880-as évek –1890-es évek –1900-as évek –1910-es évek –1920-as évek –1930-as évek –1940-es évek –1950-es évek
Évek:1902 –1903 –1904 –1905 –1906 –1907 –1908 –1909 –1910 –1911 –1912
- február 21. – Romániábanparasztfelkelés tör ki, amelyet csak áprilisban sikerül leverni.[1]
- március 11. – Szófiában meggyilkoljákDimitar Petkov miniszterelnököt.[2]
- május 2. – A magyar minisztertanács elfogadja a vasúti szolgálati szabályzat ún. „horvát paragrafusát”, melynek értelmében a vasutasok számára kötelező a magyar nyelv tudása. (A vasúti szabályzat elleni harc a horvát politika sarkalatos pontjává válik.)[3]
- május 26. – AzEgyesült Államokban megalakítják a kivándorolt, mintegy félmilliónyi szlovákság szervezeteit összefogó Szlovák Ligát.[4]
- június 22. – A bécsi birodalmi gyűlésben a cseh polgári pártok 84 képviselője közös cseh Nemzeti Klubot hoz létre.(A klub létszámanovember 22-én 65 főre csökken.)[4]
- június 26.
- július 1. – A magyar országgyűlés elfogadja a lex Apponyi néven ismertté vált 1907. évi XVI. és XVII. törvényt, az állami iskolai tanítók fizetését, illetve a nem magyar tannyelvű népiskolák jogviszonyát, s az ott tanítók fizetését szabályozó, az iskolai magyarosítás eszközeként használt rendeletet, miután a tervezett nemzetiségiobstrukció és a tömeges tiltakozások eredménytelenek.[4]
- augusztus 1–8. – Az angliaiBrownsea Island-en tartott tábor jelenti acserkészet megalapítását.
- augusztus 29. – Összeomlik aNagy-tavakat azAtlanti-óceánnal összekötőSzent Lőrinc-folyó fölött a tartományi főváros,Québec City és a túlpartiLévis közti acélhíd.(A katasztrófában 75-en vesztették az életüket. Kora leghosszabb acélszerkezetű hídjának összeomlását a tervezési hiba mellett az okozta, hogy nem volt megfelelő az építkezés szakmai irányítása.)[6]
- október 27. – ALiptó vármegyeiCsernova községben 14 halálos áldozattal jár a brutális csendőri beavatkozás. Ahelybeliek az ellen tiltakoznak, hogyAndrej Hlinka rózsahegyi plébános, a falu szülötte helyett más lelkésszel akarják felszentelni a falu új templomát.(Az eset tiltakozó hullámot vált kiCsehországban, de elítélik a bécsi parlamentben, és az európai sajtó is tudósít róla.)[4][7]
- október 31. – VálasztásokCrna Gorában.(Az ellenzéki Nemzeti Párt nem jut be a skupštinába.)[3][8]
- december 12. – A király feloszlatja a horvát országgyűlést, mert nem éledt újjá kormányképes magyarbarát párt.[3]
- október
- az év folyamán –
- Azeszperantó megreformálásával létrejön azIdo nyelv.
- AHawaii Egyetem alapítása.[9]
- Új-Zéland brit birodalmi domíniummá válik.
- Giesswein Sándor vezetésével megalakul azOrszágos Keresztényszocialista Párt.
- Magyarországon törvények születnek az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és baleset-biztosításáról, a tanítók jogviszonyáról és javadalmazásáról, a magyar nyelv oktatásáról, a gazda és a cselédek közötti jogviszonyról.
- MegjelenikMalonyai Dezső „A magyar nép művészete” című ötkötetes munkája.
- Galamb József megtervezte a híres Ford T modellt, amely forradalmasította az autógyártást és amelyből az 1907 utáni két évtizedben több mint 15 millió darabot adtak el.
- Radikális lengyel parasztcsoportok megjelentetik „Zaranie” (Hajnal) című kiadványukat, melyben síkraszállnak a falvaknak az egyház befolyása alól történő kivonása és a földbirtokok felosztása mellett.[10]
- Az osztrák kormányzatGalíciában bevezeti az általános, titkos választási rendszert.(Az első választásokon aLengyel Néppárt győz. A lengyel nemzeti demokratákStanisław Glgbiński lwówi (lembergi) egyetemi professzor vezetésével 16 mandátumot szereznek a parlamentben.)[10]
- Létrehozzák a legális Lengyel Demokrata Társaságot, melyben a kispolgári és dzsentrielemek vannak többségben.[10]
- Az orosz kormányzat egy tisztán lengyelek lakta területet csatol Oroszországhoz.(Az országos felháborodás hatására a terület tényleges elcsatolása csak1912-ben történik meg.)[10]
- Megalakult a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS)
- január 12. –Szergej Pavlovics Koroljov mérnök, rakétatervező, a szovjet űrprogram egyik irányítója († 1966)
- január 15. –Kolozsvári Grandpierre Emil író,műfordító, kritikus († 1992)
- január 18. –Ferencsik János karmester († 1984)
- január 20. –Roy Welensky, aKözép-afrikai Föderáció miniszterelnöke († 1991)
- január 23. –Jukava HidekiNobel-díjasjapán elméletifizikus († 1981)
- február 1. –Hajnal AnnaJózsef Attila-díjas költő, († 1977)
- február 1. –Veress Sándor zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató († 1992)
- február 8. –Bay Béla vívó, edző, sportvezető († 1999)
- február 12. –Duronelly László vívómester, a magyar párbajtőrvívás egyik úttörője († 1955)
- március 1. –Barényi Béla mérnök, feltaláló († 1997)
- március 12. –Kilián György kommunista aktivista, aki a nemzetiszocialistaNémetország hadserege elleni harcokban vesztette életétLengyelországban és ezzel aKádár-korszak egyik legünnepeltebb partizánmártírjává vált († 1943)
- március 15. –Haraszty Árpád botanikus († 1987)
- március 17. –Körner JózsefKossuth- ésYbl Miklós-díjas építész († 1971)
- március 22. –James M. Gavin amerikai tábornok († 1990)
- április 13. –Rónai Pál brazíliai magyar műfordító, író, tanár († 1992)
- április 14. –François Duvalier haiti diktátor, politikus († 1971)
- április 15. –Nikolaas Tinbergenholland etológus és ornitológus, aki1973-banKarl von Frisch-sel ésKonrad Lorenz-cel megosztva kapta a fiziológiai vagy orvostudományiNobel-díjat azállatok egyéni és társasági viselkedésmintájának leírásáért († 1988)
- április 17. –Aczél György magyar származású festőművész, restaurátor († 1997)
- április 18. –Rózsa Miklós magyar származású amerikai filmzeneszerző († 1995)
- május 5. –Forgó LászlóKossuth-díjasmagyar gépészmérnök, feltaláló, azMTA tagja († 1985)
- május 17. –Török János magyar állatorvos, egyetemi tanár († 1969)
- május 27. –Jesse Marcel, azAz Amerikai Egyesült Államok Légierejének őrnagya, aroswelli eset egyik szemtanúja († 1986)
- május 12. –Katharine Hepburn amerikai színésznő († 2003)
- május 17. –Dsida Jenő erdélyi magyar költő († 1938)
- május 17. –Elek Ilona magyar vívó († 1988)
- május 21. –Jászai Jolán magyar színésznő († 2008)
- május 22. –Laurence Olivier angol színész, rendező († 1989)
- május 26. –John Wayne amerikai színész († 1979)
- június 5. –Tegzes László magyar cserkészvezető, jogász, újságíró, országgyűlési képviselő († 1951)
- július 1. –Varlam Tyihonovics Salamov, komi (zürjén) származású orosz író. († 1982)
- július 6. –Frida Kahlo, egyéni hangú mexikói festőművész, közéleti szereplő, a20. századiMexikó emblematikus alakja († 1954)
- július 7. –Robert A. Heinleinamerikai sci-fiíró († 1988)
- július 7. –Tisza László magyar származású amerikai fizikus († 2009)
- július 26. –Pelle István kétszeres olimpiai aranyérmes tornász († 1986)
- július 26. –Gertler Endrehegedűművész, tanár († 1998)
- július 27. –Borbereki-Kovács Zoltán festő- és szobrászművész († 1992)
- július 29. –Boldogfai Farkas Sándor szobrász († 1970)
- augusztus 6. –Heller László Kossuth-díjas gépészmérnök († 1980)
- augusztus 22. –Zichy Nándor sportrepülő, országgyűlési képviselő († 1994)
- szeptember 11. –Erdélyi Mici színésznő († 1995)
- szeptember 14. –Solomon Asch amerikai pszichológus († 1996)
- szeptember 26. –Radványi Géza, filmrendező († 1986)
- szeptember 28. –Turay Ida magyar színésznő († 1997)
- október 9. –Horst Wesselnémet nemzetiszocialista († 1930)
- október 9. –Jacques Tati francia színész, rendező, komikus († 1982)
- október 13. –Dajka Margit Kossuth-díjas színésznő († 1986)
- október 27. –Acsády Károly író, újságíró († 1962)
- október 30. –Ránki György magyar zeneszerző († 1992)
- október 30. –Alexander Gottfried Gode von Aesch, azInterlingva nyelv kidolgozója (egyes források szerint1906-ban vagy1904-ben is születhetett, ugyanezen a napon) († 1970)
- november 3. –Kessler Hubert magyarmérnök,hidrológus,barlangkutató († 1994)
- november 4. –Bartha Károly olimpiai bronzérmes úszó († 1991)
- november 13. -Szollás László világbajnok műkorcsolyázó, orvos († 1980)
- november 16. -Burgess Meredithamerikai színész († 1997)
- november 21. –Charles Korvin(Kárpáthy Korvin Géza),magyar nemzetiségűamerikai színész († 1998)
- november 28. –Alberto Moravia,olaszíró († 1990)
- november 29. –Jankovich Ferenc,Kossuth-,Baumgarten- ésJózsef Attila-díjas magyarköltő,író, műfordító († 1971)
- december 3. –Zsigmond László, Kossuth-díjas történész, akadémikus († 1992)
- december 7. –Ámos Imre, festőművész († 1944)
- december 7. –Kovács Károly Pál villamosmérnök, az MTA tagja, a magyar elektrotechnika kiemelkedő alakja († 1989)
- december 20. –Bárány István, olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó, edző, sportvezető, szakíró († 1995)
- december 28. –Erich Mielke, keletnémet politikus, állambiztonsági miniszter († 2000)
- január 29. –Storno Ferenc festőművész, építőművész, restaurátor, műgyűjtő (* 1820)
- február 2. –Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, orosz kémikus (* 1834)
- február 20. –Henri Moissan,Nobel-díjas vegyész (* 1852)
- március 2. –Széchenyi Andor utazó (* 1865)
- április 3. –Tóth Béla újságíró, filológus, a magyar szállóige- és anekdotakincs kutatója (* 1857)
- április 9. –Savanyú Jóska vagySavanyó Jóska híresbakonyibetyár volt (* 1841)
- május 2. -Forster Géza, magyar mezőgazdász, agrárpoltikus (* 1850)
- június 14. –Mechwart András, gépészmérnök (* 1834)
- július 1. –Doby Jenő rézmetsző, rézkarcoló, festőművész (* 1834)
- július 5. –Kuno Fischer, német filozófus (* 1824)
- július 27. –Figyelmessy Fülöp, honvédőrnagy, azamerikai polgárháborúban az északiak ezredese (* 1820) (* 1822)
- július 28. -Törley József, pezsgőgyáros, magyar iparmágnás (* 1858)
- július 31. –Károlyi István politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja (* 1845)
- augusztus 15. –Joachim József, világhírű magyar hegedűművész (* 1831)
- szeptember 4. –Edvard Grieg, norvégzeneszerző észongoraművész (* 1843)
- október 19. –Podmaniczky Frigyes báró magyar politikus, író, (* 1824)
- november 28. –Stanisław Wyspiański, lengyel festő, grafikus, költő és drámaíró (* 1869)
- december 5. –Dessewffy Sándor csanádi püspök (* 1834)
- A Nobel-díjat a svédAlfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
