Bővebben:Magyarországi országgyűlési választások

Adualizmus korában (1867–1918) a választásokat először az 1848. évi V., majd az 1874. évi XXXIII. törvénycikk szabályozta, utóbbi szigorította a vagyoni cenzust, megerősítette a szavazás teljesen nyílt voltát, valamint bevezette a képviselőállítás azonnali lehetőségét, valamint azországgyűlés létszámát 413 főben határozta meg.

Az1913. évi XIV. törvénycikk nyílt szavazást rendelt el, és vagyoni és műveltségi cenzushoz kötötte a szavazójogot. A választások mindvégignyílt szavazásos rendszerben zajlottak, általános és titkos, a nőkre is kiterjedő választójogot elsőként aKárolyi Mihály-kormány vezetett be1918-ban. Eszerint minden, bármelyik hazai nyelven írni-olvasni tudó 21 éven felüli férfi és 24 éven felüli nő szavazati jogot kapott. Ezt később többször átalakították, szűkítették (pl. korhatár-emeléssel), illetve részben újból bevezették a nyílt szavazás rendszerét.

A magyar országgyűlés hivatalosan1865.december 11-e óta ülésezik folyamatosan, a mai napig.

Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye.

Lásd még:Magyarországi országgyűlési választások#A kiegyezés előtt

Az1869-es választásokmárcius 9. és13-a között zajlottak. Tétje nem kevesebb, mint a két évvel korábban,1867-ben megszületettkiegyezés, azaz az adualizmus, azOsztrák–Magyar Monarchia születésének legitimálása volt.

A képviselői helyekért három párt indult; a kiegyezés pártiak (és egyben kiharcolói) aDeák-párt, a kiegyezés ellenzői vérmérséklettől függően (részleges, avagy teljes elutasítás) aBalközép Párt vagy aSzélsőbal (1870-től1848-as Párt) színeiben mérettették meg magukat. Bár országos szinten (legalább ez a) három párt létezett, a választás mégis aDeák-párt és a mérsékelt ellenzékiBalközép Párt között zajlott le és Deákék abszolút győzelmével zárult (a mandátumok 55,95%-át zsebelték be).

A választásokatjúnius 12-e ésjúlius 9-e között rendezték meg.

Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A választásokatjúlius 1-je ésaugusztus 18-a között rendezték meg.

„Mi volt a magyar ember 67 előtt? Teóriában egy független ország polgára, de ki in praxi egy alkotmányellenes irányú kormányzat minden szekatúrájának ki volt téve, s mi a tényleges állapot? Mi most igaz, hogy nem vagyunk teljesen önálló nemzet, igaz, hogy kezeink közjogi dolgokban is kötve vannak sok irányban, de míg egyfelől egy hazai többségből alakult hazafias kormányunk van, mely egyesülve egy tágkörű önkormányzattal, belügyeinket teljes önállósággal intézi, addig másfelől a külügyekre s így a hadügyre is bírunk annyi befolyással, mely képes megakadályozni minden érdekeinkkel ellentétes politikát”

– 1876. május 21.Tisza István első politikai levele^[1]

A választásokraaugusztus 5-e és14-e között került sor.

A választásokatjúnius 24-e ésjúlius 3-a közt rendezték meg.

A voksolásrajúnius 13-a és22-e közt került sor.

A képviselőválasztástjúnius 17-e ésjúlius 26-a közt tartották meg.

Január 29-e ésfebruár 3-a közt adhatták le szavazataikat az arra jogosultak

A millenárium évében megtartott választásokatoktóber 29-e ésnovember 4-e között bonyolították le. A Szabadelvű Párt történelme második legnagyobb arányú sikerét érte el, a 290 elnyert mandátumnál csak egyszer,1875-ben tudott több képviselőt delegálni a parlamentbe (akkor 333-at).

A választásokatoktóber 2–9. között tartották, aSzabadelvű Párt 1896-os eredményéhez képest 13-mal kevesebb mandátumhoz jutott, de még így is kicsivel több, mint kétharmados többséget szerzett.

Lásd még:1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság

A választásokat1905.január 26–február 4. között tartották. Itt fordult elő először, hogy az 1875 óta kormányzóSzabadelvű Párt vereséget szenvedett, a választásokat követő rossz döntések miatt pedig egy évvel később feloszlott. A választási eredményeket negligálvaFerenc József a győztesszövetkezett ellenzék helyett megtartotta a regnálóTisza István kabinetet, majd június 18-án báróFejérváry Géza táborszernagyot, a magyar királyi darabont testőrség kapitányát nevezte ki miniszterelnökké átmeneti jelleggel, ezzel elmélyítve a helyzet miatt kialakultsúlyos belpolitikai válságot.

¹: A Szabadelvű Pártból kilépett 27 képviselő,ifj. Andrássy Gyula vezetésével.1905 végénOrszágos Alkotmánypárt néven párttá alakultak

Lásd még:1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság

A választásokra az1905–1906-os magyarországi belpolitikai válságot lezáró paktum értelmében került soráprilis 29-e ésmájus 8-a közt. A csatározások eredményeként gyakorlatilag politikai ellenfél nélkül maradtszövetkezett ellenzék pártjai összesen 87,96%-ot szereztek, amin belül az ellenzék addig is legnagyobb pártja, aFüggetlenségi és Negyvennyolcas Párt önmagában is abszolút többséggel (61,26%) bírt. Erejével azonban a mindig is meglévő és korábban már többször is a párt szétesését eredményező belső töredezettség, valamint a hatalomra kerülésért cserébe aFerenc Józseffel kötött paktum megkötései miatt gyakorlatilag sohasem tudott élni; még csak nem is volt többsége a kormányban és a miniszterelnököt (Wekerle Sándort) sem ők, hanem azOrszágos Alkotmánypárt adták.

A választásokatjúnius 1-je és10-e között tartották, melyen nem várt arányú győzelmet aratott aSzabadelvű Párt egykori tagjaiból alakultNemzeti Munkapárt. Az eredetileg ötéves parlamenti ciklust azelső világháború miatt, az 1915-ben hozottAz országgyűlés tartamának kivételes meghosszabbításáról szóló (1915. évi IV.) törvénnyel nyolcévesre hosszabbították meg.^[2]

• Szabó Pál Csaba (szerk):A Magyar állam története 1711–2006, Bölcsész konzorcium, Budapest, 2006,ISBN 963-9704-08-3 (MEK online –PDF) (373-376. o.)
• Magyarország kormányai és az országgyűlési választások (1848-2002) (választás.hu)
• Választások Magyarországon (választás.hu)
• Magyarország történeti kronológiája III., főszerkesztő: Benda Kálmán, Budapest, 1993

• 1848. évi V. törvénycikk
• 1874. évi XXXIII. törvénycikkArchiválva2007. október 6-i dátummal aWayback Machine-ben
• 1913. évi XIV. törvénycikkArchiválva2007. október 6-i dátummal aWayback Machine-ben
• A magyarországi országgyűlési képviselőválasztási kerületek térképei 1861-től 1915-ig

• Magyarországi országgyűlési választások
• A dualizmus kori Magyarország

• Hibás paraméterezésű CitLib sablont tartalmazó lapok
• Forrással nem rendelkező lapok
• Szakaszcsonkok