Évszázadok:15. század –16. század –17. század
Évtizedek:1460-as évek –1470-es évek –1480-as évek –1490-es évek –1500-as évek –1510-es évek –1520-as évek –1530-as évek –1540-es évek –1550-es évek –1560-as évek
Évek:1509 –1510 –1511 –1512 –1513 –1514 –1515 –1516 –1517 –1518 –1519
- április 9. –Bakócz Tamásesztergomi érsekRómábólBudára érkezve meghirdeti a keresztes hadjáratot.[1][2]
- április 16. –Frangepán Gergely kalocsai érsek kihirdeti egyházmegyéjében a keresztes hadjáratot.
- április 24. – Bakócz Tamás a keresztes sereg vezérévéDózsa Györgyöt nevezi ki.[3]
- május 9–10. – A pesti keresztesek túlnyomó többsége Dózsa vezetésével, a haditerveknek megfelelően elindul délkelet felé.(Cegléd,Tiszavarsány,Mezőtúr,Békés ésGyula érintésével május végére eljutnakNagylakig.)[4]
- május 15. – Bakócz Tamás – a földesurak és jobbágyaik között kialakult forrongásokról értesülve – leállítja a toborzást.(Parancsának Dózsa nem engedelmeskedett, és tovább vonult déli irányba.)[4]
- május 18. – Dózsa GyörgyCegléden kiáltványt ad ki, melyben felkelésre szólítja amagyarországi jobbágyságot.[3]
- május 23. –Báthori István temesi ispán nemesi hadai rajtaütnek aMaroson átkelő parasztsereg előőrsein, és megsemmisítő vereséget mérnek rájuk.[4]
- május 24.
- Éjjel Dózsa rágyújtatja anagylaki várat a győzelmüket ünneplő urakra; az elfogottCsáky Miklós csanádi püspököt és több nemesurat karóba húzat, másokat keresztre feszíttetett.[4]
- Bakócz újabb rendeletet ad ki, ezúttal már az egész hadjárat leállításáról és a sereg feloszlatásáról.[4]
- június 6. – A parasztsereg elfoglaljaLippát[1].
- június 11. – A parasztsereg bevesziSolymos várát.[1]
- július 15. –Szapolyai JánosTemesvár alatt megveri a várat ostromló parasztsereget, Dózsa Györgyöt és társait elfogják.[1]
- augusztus 15. –II. Ulászló magyar király a –Csáky Miklós halálával megüresedett – csanádi püspökség éléreCsaholy Ferencet nevezi ki.[5]
- augusztus 23. – Acsáldiráni csata, melyben az oszmán törökök döntő győzelmet aratnak a perzsaSzafavidák felett.[6]
- október 18.–november 19. – A magyar országgyűlésen törvénybe iktatják a jobbágyság röghöz kötését.[4][2]
- november 19. –II. Ulászló magyar király jóváhagyjaWerbőczy IstvánHármas-könyvét, de nem hirdeti ki, így ez nem lép hatályba.[2]
Tartós hótakaróSvájcban november közepétől február elejéig. A legtöbb folyó, aBoden-tó és aZürichi-tó befagyott.[9]
- ↑ Klíma: Christian Pfister – Heinz Wanner:Klíma és társadalom Európában: Az utolsó ezer év. Budapest: Osiris. 2024. = osiris társadalomtudományi könyvtár,ISBN 978 963 276 506 8
