Évszázadok:14. század –15. század –16. század
Évtizedek:1440-es évek –1450-es évek –1460-as évek –1470-es évek –1480-as évek –1490-es évek –1500-as évek –1510-es évek –1520-as évek –1530-as évek –1540-es évek
Évek:1485 –1486 –1487 –1488 –1489 –1490 –1491 –1492 –1493 –1494 –1495
- március 14. – a gyermekkorúII. Károly János Amadé savoyai herceg trónra lépése.(I. Károly herceg fia,1496-ban hétévesen meghalt.)
- április 6. –Bécsben, kétnapi agónia után meghalHunyadi Mátyás magyar király.[1](Holttestét aDunánBudára, majd onnanSzékesfehérvárra viszik. HalálhíréreLorenzo de’ Medici állítólag így kiáltott fel:„Meghalt Mátyás király, olcsóbbak lesznek a könyvek Európában!”)[2]
- április 17. –Beatrix királyné Komáromból kelt meghívó levelével a rendeket királyválasztó országgyűlésre hívja egybe.[3]
- április 25. –Mátyást eltemetikSzékesfehérvárott.(A szertartástKálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost végzi, aki a király ravatalára díszes pajzsot csináltat.)[2]
- június 17. – A bárók nyomásáraCorvin János lemond a trónigényről, ennek fejében megkapja a bosnyák királyi és a horvát-szlavón báni címet.[3]
- július 4. –Báthory István ésKinizsi Pál serege Tolnában a csonthegyi csatában megveriCorvin János ésÚjlaki Lőrinc seregét.[3]
- július 15. –II. Ulászlót az országgyűlés királlyá választja, azzal a feltétellel, hogy feleségül kell vennie Beatrixot.[3]
- július 21. –János Albert lengyel herceg betör az országba, egészenBudáig nyomul, majd a fekete sereg előlLosoncig vonul vissza.
- július 31. – II. Ulászló megválasztott király aPozsony vármegyeiFarkashidánál – az előzetes megállapodásnak megfelelően – fogadja az országgyűlés színe elé járúló és a választási feltételeket vele megerősíteni kívánó küldöttségét.[3]
- augusztus 9. – II. Ulászló ünnepélyesen bevonul Buda várába, ahol szimbolikusan is elfoglalta a magyar trónt.[3]
- augusztus 10. –I. Miksa római király visszafoglaljaBécsújhelyt.
- augusztus 19. –I. Miksa római király visszafoglaljaBécset, majd betör az országba és elfoglalja annak nyugati részét.
- szeptember 18. –Fehérvárott magyar királlyá koronázzák II. Ulászló cseh királyt.[4]
- szeptember 29. –János Albert lengyel herceg választott magyar királyként kiváltságlevelet adományozEperjesnek.[1]
- október 4. –Bakócz Tamás tanúk nélkül összeadja II. Ulászló magyar királyt és Aragóniai Beatrixot.[3]
- november 17. – A római király egy rohammal elfoglalja a magyar koronázó várost, Fehérvárt.(Mivel Miksa egyre nehezebben fizette seregét, katonáinak szabad rablást engedélyezett.)[3]
- május –Mátyás magyar király halála utánUlászló cseh király,Corvin János, Ulászló öccse,János Albert lengyel herceg ésI. Miksa német király is trónkövetelőként lép fel.[3]
- június –Báthori István országbíró, erdélyi vajda irányítása mellett megnyílik a királyválasztó országgyűlés Rákos mezején.[3]
- október vége – Hosszas tárgyalás után Miksa római király ráveszi a veszprémi püspököt, hogy adja át neki a várait, és csatlakozzon hozzá.[3]
- november eleje – Fehérvár védelmire kirendelt Báthori és Kinizsi – felmérve, hogy nincs esélyük csatát vállalni Miksa jóval erősebb serege ellen – visszavonulnak a főváros védelmére.[3]
- az év folyamán –
