 | Ez a szócikk az 1042. évről szól. Az 1042-es számról szóló cikket lásd itt:1042 (szám). |
Évszázadok:10. század –11. század –12. század
Évtizedek:990-es évek –1000-es évek –1010-es évek –1020-as évek –1030-as évek –1040-es évek –1050-es évek –1060-as évek –1070-es évek –1080-as évek –1090-es évek
Évek:1037 –1038 –1039 –1040 –1041 –1042 –1043 –1044 –1045 –1046 –1047
- Aba Sámuel magyar király a várható német támadás megelőzésére februárban betör azOsztrák Őrgrófságba és Stájerországba (ekkor a Karintiai Hercegség része). A király vezette főseregTulln környékén fosztogat és nagy zsákmánnyal tér vissza, de az északi és stájerországi csapatokat a németek szétverik, foglyaikat kiszabadítják.
- III. Henrik német király, aki eddig magánál tartotta a bajor hercegi titulust,Henrik luxemburgi grófot kinevezi Bajorország hercegévé, hogy koordinálja a magyar támadások elleni védekezést. Ezután Kölnben birodalmi gyűlést hív össze, ahol a főurak megszavazzák a Magyarország elleni háborút.
- III. Henrik szeptemberben betör Magyarországra, részben megtorlásul az év eleji támadásért, részben hogy visszaültesse trónjára a hozzá menekültOrseolo Pétert. Segíti őt az előző évben behódoltatottBřetislav cseh fejedelem ésAdalbert osztrák őrgróf (Orseolo Péter sógora) is. A király felégeti az akkor magyar fennhatóság alatt lévőHainburgot, majd - a heves esőzések miatt veszélyessé vált mosonyi lápokat kikerülve - elpusztítja Pozsonyt és aGaramig nyomul előre. A magyar sereg nem bocsátkozik csatába, csak kisebb összecsapásokra kerül sor. Októberben Henrik visszatér Németországba, a megszállt területeket a Břetislavval együtt érkezőBéla Árpád-házi hercegre bízza, de őt Aba Sámuel a német fősereg távozása után elűzi.
- Kázmér lengyel fejedelem békét köt a cseh Břetislavval, aki Szilézia megtartása fejében lemond többi lengyelországi követeléséről.
- Az előző decemberben trónra kerülV. Mikhaél bizánci császár áprilisban saját kezébe veszi a kormányzást és addigi támogatóit, Ióannész Orphanotrophosz főeunuchot (nagybátyját) ésZóé Porphürogennété császárnőt (fogadott anyját) kolostorba záratja, avarég testőrség vezetőjét,Harald Sigurdssont pedig bebörtönözteti. Emiatt felkelésre kerül sor: Mihály a nép követelésére visszahozza Zóét, de a tömeg kifosztja a palotát őt pedig lemondatják. Zóét és húgát,Theodórát császárnővé koronázzák. Mikhaél egy kolostorba menekül, de onnan kihozzák és állítólag Harald Sigurdsson saját kezűleg nyomja ki a szemeit, majd egy kolostorba száműzik, ahol hamarosan meghal.
- Zóé kineveziGeórgiosz Maniakészt (az előbbi évek szicíliai hadjáratának kegyvesztett vezetőjét) Dél-Itália kormányzójává, miután az előző kormányzók elbuktak a lombard és normann lázadók elleni harcokban. Maniakész azonban fellázad, katonái császárrá kiáltják ki.
- Júniusban a 64 éves, húgával vetélkedő Zóé helyzete megerősítésére férjhez megy korábbi szeretőjéhez,Kónsztantinosz Monomakhoszhoz, akit szintén császárrá koronáznak. Kónsztantinosz magával hozza az udvarba szeretőjét, Maria Szklerainát, aki a közvetlenül a császárnő alatt lévő szebaszté rangját kapja meg.
- Harald Sigursson - feltehetően Maniakész felkelésébe való belekeveredése miatt - kincsekkel megrakott hajóval elmenekül Konstantinápolyból és Kijevben,Bölcs Jaroszláv nagyfejedelemnél talál menedéket.
- A bizánciaktól elhódított Dél-Itáliában a normann zsoldosokVaskarú Vilmost választják Apulia grófjává, aki hűséget esküszikIV. Guaimar salernói hercegnek és feleségül veszi az unokahúgát.
- Kónsztantinosz sereget küld a lázadóStefan Vojislav dukljai szerb fejedelem ellen, amihez csatlakozik a raškai és humi szerb fejedelem is. A bari csatában Stefan Vojislav nagy győzelmet arat és megszilárdítja fejedelemsége függetlenségét.
- A 23 évesHardeknut angol és dán király egy esküvőn rosszul lesz és meghal. Angliát féltestvére,Hitvalló Eduárd; Dániát pedig - megegyezésük értelmében -Magnus norvég király örökli.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z)1042 című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
