Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

’s-Hertogenbosch

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. március 26.

Pontosságellenőrzött

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye.
’s-Hertogenbosch
Városháza
Városháza
’s-Hertogenbosch címere
’s-Hertogenbosch címere
’s-Hertogenbosch zászlaja
’s-Hertogenbosch zászlaja
NévadóI. Henrik brabanti herceg
Közigazgatás
Ország Hollandia
TartományÉszak-Brabant
PolgármesterTon Rombouts
Irányítószám5200–5249
Körzethívószám073
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség158 753 fő(2023)[1]
Népsűrűség1602 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság6,5 m
Terület91,26 km²
IdőzónaCET,UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 42′,k. h. 5° 19′51.7,5.316666666666751.700000°N 5.316667°EKoordináták:é. sz. 51° 42′,k. h. 5° 19′51.7,5.316666666666751.700000°N 5.316667°E
Térkép
A(z) ’s-Hertogenbosch weboldala
AWikimédia Commons tartalmaz’s-Hertogenbosch témájú médiaállományokat.

’s-Hertogenbosch (IPA:[ˌsɛrtoːɣə(m)ˈbɔs]) város, valamint a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azazközség, és egybenÉszak-Brabant tartomány székhelye.Hollandia délnyugati részén,Amszterdamtól 80 kilométerre terül el. A köznyelvben gyakranDen Bosch néven ismerik. Lakosainak száma 158 753 fő(2023).[1]

Környező települések

[szerkesztés]

Bokhoven,Crevecoeur,Deuteren,Dieskant,Empel,Engelen,Gewande,’s-Hertogenbosch,Hintham,Kruisstraat,Maliskamp,Meerwijk,Orthen,Oud-Empel ésRosmalen.

Története

[szerkesztés]

A város hivatalos neve a holland „des Hertogenbosch”, azaz a „hercegek erdeje” kifejezésből származik. A hercegi birtokokI. Henrik, Brabant hercegének idejéből származik, akinek családja négy évszázadon keresztül birtokolt a közeliOrthen mellett hatalmas területeket. Ő alapította azt az új várost, amely a mocsárvidék közepén néhány kiemelkedő dűnére épült. Huszonhat éves korában városi és kereskedelmi előjogokat adományozott a településnek 1185-ben. Ezt az évet tekintik az 1196-os krónikák a városalapítás évének. Az eredeti okiratok elvesztek az idők folyamán. A város megalapításának leginkább védelmi okai voltak, hiszen a herceg egy erős, erődítménnyel körülvett várossal kívánta megvédeni birtokait az ellenségeitől. Ennek ellenére 1203-ban a Gelre és a holland csapatok egyesült támadása miatt a város megsemmisült, de hamarosan újra benépesült. A városfal egyes megmaradt részei mind a mai napig megtekinthetők. A 15. században egy nagyobb városfalat építettek, hogy megvédjék az egyre nagyobb területen fekvő város lakosságát. Mesterséges vízi utakat ástak a városban, ott, ahol aDommel és aMaas folyó elválik.

1520-ig a város gazdasága virágzott és a második legnagyobb várossá vált az akkoriNémetalföld területén belül,Utrecht után. A városban született az északi reneszánsz egyik legkiemelkedőbb festője,Hieronymus Bosch. A város ezenkívül még a zene és a zeneszerzők központja is volt, mint példáulJheronimus Clibano, aki műveit a helyi katedrálisban adta elő.

Nyolcvanéves háború

[szerkesztés]

A reformáció háborúzásai megváltoztatták a város történelmének folyását. Független püspökség jött létre. A nyolcvanéves háború idején a város elszakadt a Habsburgok korábbi katolikus nézeteitől, és a kálvinista tanításokra tért át.

Harmincéves háború

[szerkesztés]

A béke évei alatt, mielőtt kiújultak a harcok, egészen 1618-ig, jelentősen kiterjedtek az erődítések. A környező mocsarak miatt az ostromlás lehetősége kizárt volt, emiatt bevehetetlennek tartották a várat és a „Mocsári Sárkány” gúnynévvel illették. Ennek ellenére a várost mégis elfoglalták 1629-ben, egy tipikusan holland stratégiával, melynek során a Dommel és azAa folyókat felduzzasztották és egy negyven kilométeres gátrendszert hoztak létre, majd a vizet malmok segítségével szivattyúzták ki. A három hónapos ostrom után a város hatalmas geopolitikai szerepet játszott aharmincéves háborúban,Habsburg oldalról. A várost ezután a köztársaságpártiak vették birtokukba, majd, mint megszállási zónát irányították, mindenféle politikai önrendelkezés nélkül.

XIV. Lajostól Bonaparte Napóleonig

[szerkesztés]

Avesztfáliai béke után az erődítések újból megindultak. 1672-ben a hollandok helytálltak a támadóXIV. Lajos csapatai ellen. 1794-ben a francia forradalmi csapatokJean-Charles Pichegru vezetésével kemény harcok árán bevették a várost. 1806-tól a város Franciaország része volt. A poroszok elfoglalták 1814-ben. A következő évben, mikor megalakult azEgyesült Holland Királyság, a város Észak-Brabant tartomány központjává vált. Sok újabb és modernebb erődítmény épült a város szomszédságában. Mivel 1878-ig tilos volt az erődített területeken kívül építkezni, ezért ez túlnépesedéshez vezetett és ez volt az egyik oka a királyság egyik legnagyobb gyermekhalandósági mutatójának is. A nagyon konzervatív városi önkormányzat megelőzte az ipari fejlődést- mivel ők nem akarták, hogy megemelkedjen a városon belül a munkások aránya-, valamint nem engedték oktatási intézmények alapítását, aminek következtében a város korábbi jelentősége lecsökkent.

A II. világháború és az azt követő időszak

[szerkesztés]
A városfal

’s-Herzogenbusch volt az egyik olyan nácikoncentrációs tábor neve, amelyik Nyugat-Európában volt, Ausztria és Németország határain kívül. A tábor 1943 januárjától 1944 szeptemberéig működött, és a németek számáraHerzogenbusch néven vált ismertté. Körülbelül 30 000 foglyot tartottak itt bezárva ezalatt az idő alatt, akik közül mintegy 12 000 zsidó származású volt. Hollandiában a tábor „Kamp Vught” néven ismert, mivel a tábor közel feküdtVught településhez. A sors tragikus fintora, hogy a 13. században ’s-Hertogenbosch teljes zsidó lakosságát élve megégették, hasonló indíttatások miatt. A németek a várost 1940-ben foglalták el, és 1944. október 24-e és 27-e között foglalták vissza a brit csapatok.

Főbb látnivalók

[szerkesztés]
Szent János-székesegyház

’s-Hertogenboscht mint erődítményt alapították, és ez az örökség mind a mai napig tetten érhető a város utcáin. A II. világháború után az óváros modernizálása következezett, ezért feltöltötték, a városfal több részét eltávolították vagy átépítették, és felújították a történelmi épületeket. Mielőtt azonban ezen terveknek hatásai lettek volna, a kormány védett városképű területté nyilvánította az óváros területét. A legtöbb történelmi épületet renoválták.

Mivel a legtöbb városfalat úgy építették, hogy a vizet távol tartsa, sohasem lehet azokat elbontani. Azon városokkal szemben, amelyek jelentős károkat szenvedtek a II. világháború idején, mint például Rotterdam, ’s-Hertogenbosch városa szinte érintetlen maradt. A város több történelmi épületénél gyakorlatilag állandóan felújítások, erősítések zajlanak, hogy sikerüljön azokat megőrizni az utókor számára. 2004-ben a város elnyerte a „European Fortress City of the year” címét. A következő években a város vezetése megpróbálja helyreállítani a történelmi hűség kedvéért a többi, eddig még fel nem újított helyszínt is, eredeti állapotában.

A Piactér

’s-Hertogenboschban található a legrégebbi téglaépület Hollandiában, a ’de Moriaan’, amely valamikor a 13. század elején épült. Az óváros északi részén található a hatszögletű lőporraktár, a "Kruithuis", amely a két fennmaradt ilyen jellegű épületből az egyik. A városháza 17. századi épületét tipikus holland stílusban építették. A város környékén sok erőd tekinthető meg.

Óvárosát majdnem teljesen körbezárják a korábbi városfalak. A déli oldalon az évszázadokkal korábban létrehozott mesterséges tó egyik gátja van. A tó jelenleg természetvédelmi területként szolgál. Az óvároson belüli csatornahálózat található - amelyet a helyiek „Binnendieze”-nek hívnak -, és körülbelül 22 kilométeresre becsülik a hosszát. A középkorban a Dommel folyó a belvárosban folyt, de a városfalakon belüli építkezési kötelezettség miatt a városlakók elkezdtek a folyó felett építkezni. Korábban ez szolgált a város szennyvízhálózatául. Az utóbbi évtizedekben a még megmaradt csatornahálózat elemeit felújították és lehetőség van csónakkirándulásokra indulni a vizek hátán.

’s-Hertogenbosch ad otthont a Szent János-székesegyháznak, melyet az egyik legszebb holland székesegyházként tartanak számon. A székesegyház építési idejét 1220 körülre teszik a történészek, és a legjobban ismert brabant gótikus stílus, valamint a kézművesek által készített szobrok borítják külső részeit az épületnek. Mióta feljegyzések készülnek erről, azóta szinte folyamatosan felújításokra szorul az épület, mivel a savas esők káros hatásaira igencsak érzékeny anyagokból építették.

Gazdaság

[szerkesztés]

’s-Hertogenbosch ipari, oktatási, közigazgatási és kulturális központ. Észak-Brabant tartomány negyedik legnagyobb városa. A városban több nemzetközi cég helyi központja is megtalálható, mint például aHeineken, azEpic Systems, aTyco International és a többi.

Háztartások száma

[szerkesztés]

’s-Hertogenbosch háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:

Közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben:’s-Hertogenbosch vasútállomás
Bővebben:’s-Hertogenbosch Oost vasútállomás

Kultúra

[szerkesztés]

’s-Hertogenbosch az otthona számos eseménynek, mint például a „Bolevard” színházi fesztivál. A „Jazz in Duketown” és a hip hop in Duketown a ’96-osTour de France idején indult; aTour de Feminine 1997-ben indult nemzetközi énekverseny. AzUnicef Open (a korábbi Ordina Open) egy füves pályán játszott tenisztorna a közeli városban,Rosmalenben. A városban több, mint 350 étterem, pub és kávézó található.

Den Bosch ad otthont az Európai Kerámiamunkák Központjának is. Itt nemzetközi zsűri által elbírált kerámiaműveket tekinthetnek meg az ide látogatók, ahová a világ minden tájáról tervezőket, keramikusokat és építészeket hívnak meg. Ez a program 1991-ben kezdődött és mai napig folytatódik.

A város saját helyi ételkülönlegessége a Bossche Bol, amely egy teniszlabdánál valamivel nagyobb gombóc, amely főzött krémmel van töltve és olvasztott csokoládéval van leöntve.

Sportélet

[szerkesztés]

A városnak egyetlen profi focicsapata van, azFC Den Bosch, amely az első olyan holland klub volt, amelyben külföldi játékos is játszott. A városnak ezenkívül van még egy élvonalban játszó jéghokicsapata is, a HC ’s Hertgenbosch, HC Den Bosch, egy kosárcsapata, az Eiffel Towers és a 2008-as rögbi bajnokság győztese, a The Dukes.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z)'s-Hertogenbosch című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. abhttps://allecijfers.nl/gemeente/den-bosch/

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=’s-Hertogenbosch&oldid=27999142
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp