Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
.png)
Azősember tudományos, mára a köznyelvbe átment kifejezés, amely alatt azemberevolúciójának egy szintjét értjük. Ezt a szintet aHomo antecessor,Homo heidelbergensis, aHomo rhodesiensis, és – vitatott módon – aneandervölgyi ember(Homo sapiens neanderthalensis) képviselték. Sokszor az első hármat még az előemberek közé sorolják és kizárólag a neander-völgyi embert nevezik ősembernek. Más esetekben az első három az ősember, míg a neander-völgyi már ember.
Anegyedidőszak, illetvepleisztocén korai részében jelentek meg az emberek közvetlen elődei is.
Génjeik legalább 99,5%-a azonos, de megoszlik a vélemény abban, hogy a neandervölgyi emberek ősei voltak-e a maiembernek. A 2006-os genetikai vizsgálatok szerint a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis ~370 000 éve már nem él együtt, de ~706 000 éve még közös ősük volt.[1] Egyes elképzelések szerint a neandervölgyi ember utód nélkül halt ki, más vélemények szerint az afrikai modern emberek terjedésével keveredés is történt, így bizonyos neandervölgyi vonások fennmaradtak. Erre néhány atavisztikus koponya utal, amelyek jóval a neandervölgyiek eltűnése utániak, illetve a paleoeuropid embertípus egyes jellegzetességei, mint a hosszúfejűség (dolicephalia), illetve néha az előreugró szemöldökeresz.
Az emberré válás folyamatának hajnalán ősünk gyűjtögetéssel szerezte meg táplálékát. A kérdéses fejlődési fázisnak megfelelő tudományos név:Palaeanthropus. Az ősember fázist amajomember(Pithecanthropus), majd azelőember(Archanthropus) előzi meg és amai ember(Neanthropus) követi. Ezek nem rendszertani kifejezések, hanem gyűjtőnevek.
Ősembereknek a kb. 2 500 000 éve élő változatokat tekintjük.
