Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Őriszentpéter | |||
_2.jpg) | |||
| |||
| Becenév:Az Őrség fővárosa | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Körmendi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Őr Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9941 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1007 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,56 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 50′ 20″,k. h. 16° 25′ 16″46.838888888889,16.42111111111146.838889°N 16.421111°EKoordináták:é. sz. 46° 50′ 20″,k. h. 16° 25′ 16″46.838888888889,16.42111111111146.838889°N 16.421111°E | |||
  Őriszentpéter Pozíció Vas vármegye térképén | |||
| Őriszentpéter weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazŐriszentpéter témájú médiaállományokat. | |||
Őriszentpéter (németül:St. Peter in der Wart,szlovénül:Šentpeter)Vas vármegye délnyugati csücskében, aKörmendi járásban fekvő város, az „Őrség fővárosa”. A megye és aDunántúl legkevesebb lakosú városa.
A település azŐrség dombjain terül el. Kelet felé végigfolyik rajta aZala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.
A városszeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévőVárosszer és az ettől délkeletre fekvőBaksaszer, valamint az északi oldalon fekvőAlszer adja. Alszertől nyugatra fekszik aKovácsszer,Siskaszer,Templomszer,Keserűszer. AzÉgésszer közvetlenül a Városszer mellett, attól nyugatra található a Zala déli partján, kissé távolabbra pedig aGalambosszer.
Őriszentpéter aZalaegerszeg–Zalalövő felől érkező7411-es út végpontja – ez a város központjában lévőkörforgalomnál, aCsákánydoroszló–Magyarszombatfa–Muraszombat közötti7451-es útba torkollva ér véget. Ugyaninnen indul a 7411-es folytatásakéntSzentgotthárd térségének irányába a7453-as út, utóbbiból pedig a7455-ös útSzalafő-Máriaújfalu felé. Mindezeken túl Őriszentpéterről indul még néhány kisebb, azŐrség falvaiba irányuló út is. Nem túl sűrűn autóbuszjáratok kötik össze szűkebb környezetével, illetveSzentgotthárddal.
1980-ban megszűnt azőrségi vasútvonal (hivatalos nevén Körmend–Muraszombat-vasútvonal), majd a2000-ben átadottBoba–Bajánsenye-vasútvonal újra az ország vasúti vérkeringésébe kapcsolta a települést, összekötve aztSzlovéniával,Budapesttel ésZalaegerszeggel.[3] Rendszeres kapcsolatban vanZalaegerszeggel,Zalalövővel ésŐrihodossal.Őriszentpéter vasútállomást a város déli oldalán, a korábbihoz képest új helyen építették fel.
Őriszentpéter első említése1280-ból való. Lakói szabad határőrök voltak. A temploma is ilyenkor épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból református.
A17. században aBatthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami, tekintve a föld rendkívül rossz termőképességét, alaposan megviselte az itteniek életét.
Bár az Őrség központja és része, de a18. században és a19. században a szlovén többségűtótsági járás része volt és térképek aTótság egyik nagy településének tüntetik fel. A településnek a középkorban lehetett szláv lakossága is. Azelső világháború végén szlovén politikai vezetők a történelmi hagyományok alapján szerették volna Őriszentpétert is bevonni az autonómSzlovenszka krajinába, amelynek teljes függetlenedése is szóba került. Atrianoni békeszerződés viszont nem csatolta aSzerb–Horvát–Szlovén Királysághoz.
Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt –1783-tól már anyaegyház – az életszínvonal csak nagyon lassan javult; kisebb pozitív változást aKörmend ésMuraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott. A20. században Őriszentpéter továbbra is elmaradott település volt, és ezen csak rontott aZalalövő –Bajánsenye vasúti szakasz megszüntetése, ami nagyban visszavágta az akkor épülő turizmust.
Komoly fordulatot az1990-es évek hoztak, amikor avasfüggöny lebontása óriási piacot(Ausztria ésSzlovénia) nyitott a turizmusnak. Rohamléptekben építették ki az addig elzárt vidék infrastruktúráját és turisztikai létesítményeit. A vadregényes és csendes környék immár a magyar érdeklődőket is vonzza. A2000 decemberében megnyitottBoba–Bajánsenye-vasútvonal jelentősen megkönnyíti a településre jutást mindSzlovénia, mindMagyarország többi része, deAusztria felől is.
A városi rangot2005-ben kapta meg.
2014-ig, a kistérségek megszűnéséig azŐriszentpéteri kistérség székhelye volt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1189 | 1189 | 1160 | 1149 | 1083 | 1017 | 1022 | 1007 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,7%-a magyarnak, 0,6% németnek, 0,8% cigánynak, 0,3% szlovénnek mondta magát (22,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,2%, református 30,3%, evangélikus 3,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 3,7% (30% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% szlovénnek, 0,1% görögnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 28,9% református, 2,9% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).[14]
