Ez a lap egy ellenőrzött változata
Čaporice | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Trilj |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21240 |
Körzethívószám | (+385) 21 |
Népesség | |
Teljes népesség | 328 fő(2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 404 m |
Időzóna | CET,UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Čaporice faluHorvátországbanSplit-Dalmácia megyében. KözigazgatásilagTriljhez tartozik.
Splittől légvonalban 25, közúton 38 km-re északkeletre,Sinjtől légvonalban 14, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délre a dalmát Zagora területén,Cetina szurdokának keleti partja felett, a 60-as számú főút mentén fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítja a határában találhatóillír várrom. A település első írásos említése a Poljicai statutumban1482.február 14-én történt, amikor Duje Papalić poljicai gróf első ízben jegyzi fel Poljica határait. Bizonyos azonban, hogy a település ennél már sokkal korábban is létezett. Atörök a16. század elején szállta meg ezt a területet és uralma közel kétszáz évig tartott. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben1691 után telepítették beBoszniából ésHercegovinából érkezett keresztény lakossággal. Az1699-eskarlócai béke értelmében török kézen maradt. Az1718-ban megkötöttpozsareváci béke azonban az új határt már a Kamešnica-hegységnél húzta meg, így a település végleg felszabadult.1709-ben az egyházlátogatás során Cupilli érsek feljegyzi, hogy a čaporiceiek új templom építésébe kezdtek. Az egyházi átszervezés során1732-ben az újonnan alapított ugljanei plébánia része lett. A velencei uralomnak1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába.1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után1813-ban újra az osztrákoké lett.1826-ban megalapították az önálló čaporicei plébániát, a plébániaházat 1860-ban építették. A településnek 1857-ben 395, 1910-ben 599 lakosa volt.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 389 lakosa volt.
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
395 | 475 | 483 | 585 | 677 | 599 | 646 | 731 | 613 | 708 | 655 | 638 | 628 | 819 | 421 | 389 |
A falu belterületétől délre, a 60-as főút mellett található Trilj község 2009-ben kialakított 26,65 hektáros gazdasági övezete, mely ipari és kereskedelmi vállalkozásoknak nyújt befektetési lehetőségeket.
A településen a trilji alapiskola négyosztályos kihelyezett tagozata működik.