Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Üllés | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Mórahalmi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Nagy Attila Gyula (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6794 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3100 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 59,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 49,93 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 20′,k. h. 19° 51′46.333333333333,19.8546.333333°N 19.850000°EKoordináták:é. sz. 46° 20′,k. h. 19° 51′46.333333333333,19.8546.333333°N 19.850000°E | |||
  Üllés Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén | |||
| Üllés weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazÜllés témájú médiaállományokat. | |||
ÜllésnagyközségCsongrád-Csanád vármegyeMórahalmi járásában.
Szegedtől északnyugatra helyezkedik el. A szomszédos települések: északkelet felőlForráskút, kelet felőlBordány, dél felőlZákányszék, délnyugat felőlRuzsa, nyugat felőlPusztamérges, északnyugat felől pedigKiskunmajsa ésCsólyospálos.
A településen végighalad, annak főutcájaként aKiskunhalastólSzegedig húzódó5408-as út, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Forráskúttal az5426-os, Ruzsával pedig az5433-as út kapcsolja össze.
Üllés és környéke már anépvándorlás idején is lakott hely volt, amit az itt feltárt leletek is bizonyítanak. A mai Üllés helyén aközépkorbankun puszta volt, mely csak1745 után kezdett benépesedni, mikor aDorozsmához tartozó pusztán tanyaföldeket osztottak. Nagy része azonban még a19. század végén is göböly- és marhajárás volt, melyből az1900-as években alakult ki a tanyaközpontGöbölyjárásközpont, majdÁrpádközpont néven.1949-ben az addigKiskundorozsma határához tartozó településrész önálló községgé alakult Üllés néven.
2011-ben aJobbik Magyarországért Mozgalom kettős keresztet avatott a falu központjában található parkban.
2015-benI. ésII. világháborús gyűjtést rendezett a falu, melyen számos hatástalanított lőfegyvert, ereklyéket, ruházatot és egyéb katonai eszközt meg lehetett tekinteni, illetve magángyűjtők gyűjteményei mellett még a háborút megjártak történeteit is el lehetett olvasni, továbbá a katonák családtagjai is beszámoltak azokról, akik életüket vesztették a fronton, vagy az idő múlásával elhaláloztak.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3062 | 3022 | 2981 | 2960 | 3003 | 3039 | 3071 | 3100 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 99%-amagyar, 1%-a egyéb (főlegcigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70%, református 1,5%, felekezeten kívüli 8,2% (18,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% románnak, 0,3% németnek, 0,3% szerbnek, 0,1-0,1% görögnek, szlováknak, örménynek és cigánynak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,2% volt római katolikus, 1,5% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).[13]
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
