Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Újszentiván | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Szegedi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Putnik Lázár (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6754 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1969 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 123,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,49 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 11′,k. h. 20° 11′46.183333333333,20.18333333333346.183333°N 20.183333°EKoordináták:é. sz. 46° 11′,k. h. 20° 11′46.183333333333,20.18333333333346.183333°N 20.183333°E | |||
  Újszentiván Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén | |||
| Újszentiván weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazÚjszentiván témájú médiaállományokat. | |||
Újszentiván (szerbül:Нови Сентиван)községCsongrád-Csanád vármegyeSzegedi járásában,Szeged szomszédságában. Első ismert írásos említése1411-ből maradt fenn.
ABánságMagyarországon maradt területén,Szeged központjától 10 kilométerre helyezkedik el. Dél-délkeleti irányban SzegedSzőreg városrészével határos, attól kevesebb, mint egy kilométer választja el. Közigazgatási területe nyugat, észak és kelet felől is szegedi területekkel határos, csak délnyugat felől van más szomszédja,Tiszasziget, illetve délkeleti határszéle mintegy 3-4 kilométernyi hosszon a déli országhatárral esik egybe, amin túl márszerbiai területek nyúlnak el. A település központjától nagyjából 5 kilométerre folyik aTisza (a folyónak mintegy 400 méternyi, bal parti partszakasza húzódik a község közigazgatási területének nyugati szélén).
A település közúton aSzőreg-Kübekháza-Klárafalva közti4302-es útból kiágazó 43 104-es számú mellékúton érhető el amely innen még továbbvezetTiszaszigetre. Régen vasútvonal is érintette a települést, de az már nagyon régen, évtizedekkel ezelőtt megszűnt, azóta a legközelebbi vasútállomásSzőregen (Szeged városrésze) található (Szőreg vasútállomás).
Újszentiván tektonikai szerkezetét tekintve a Tiszai nagy szerkezeti egységhez, azon belül a Békés-Kodrui övhöz tartozik,harmadidőszaki medencealjzata idősgránit éskristályos pala. A település átlagos tengerszint feletti magassága 78 m.[3]
Újszentiván község a Marosszög és a Dél-Tisza-völgy kistájakon található.
AMarosszög kistáj 78 és 88,4 méter közötti tengerszint feletti (tszf-i) magasságú, kis átlagos relatív reliefű (átlagérték 0,5 m/ km2) ártéri szintű tökéletessíkság, amelyet kisebb szigetek tarkítanak. A felszíni formák nagyobb része folyóvízi eredetű; a felszínt aTisza és aMaros különböző mértékben feltöltődöttholtágai,morotvaroncsai fedik. Újszentiván ésTiszasziget között egykori meder lenyomata található, mely Tiszaszigetet öleli át félkörívesen déli irányból. Alösziszappal fedett ármentes térszínek 2–3 méterrel magasabbak környezetüknél. Az eolikus felhalmozódást tükrözik a helyenként előforduló szélbarázdák és garmadabuckák. Ez az ország legmélyebb fekvésű kistája.
ADél-Tisza-völgy kistáj 77 és 91 méter közötti tszf-i magasságú, kis relatív reliefű ártéri szintű síkság. Relatív reliefe 0–2 m/km2 közötti; tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és az övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. Az előbbiek olykor 2 métert is elérő, kicsipkéződött szélű tereplépcsővel csatlakoznak az ártérhez. A felszíni formák döntő többségükben folyóvízi eredetűek. A kistáj 83 méter alatti részei a folyószabályozások előtt általában időszakosan vízzel borítottak voltak.[4]
Meleg, száraz éghajlatú kistáj. Az évi napsütés összege megközelíti a 2020 órát, a nyári 840, a téli 190-195 óra. Újszentiván évi középhőmérséklete 12 Co. A terület erősen veszélyeztetett aszállyal. A globális sugárzás évi összege 4500-4600 MJ/m2 (Dávid et. al. alapján 2002). Az átlagos szélsebesség egy nyári napon 2,5–3 m/s, tipikus széliránya ÉNy-i, a D-i és a DK-i. Az éves csapadékösszeg átlaga 1960 és 1990 között 500–550 mm, napjainkra fokozatosan szárazodó tendenciát mutat. A vegetációs időszakban 310–320 mm eső várható. A hótakarós napok átlagos évi száma 31 nap, átlagosan 17 cm-es maximális vastagsággal.[5]
Újszentivánnak kb. 350 m-es szakasza érinti aTiszát, ezáltal hazánk második legnagyobb folyója is a település felszíni vizei közé tartozik. ADuna leghosszabb mellékfolyója a Tisza, teljes hossza 966 km, ebből ma 780 km hajózható (Újszentiván tiszai szakasza is ide tartozik). A Tiszavízgyűjtő területe meghaladja a 157.000 km2-t. A folyó vízállása erősen ingadozó.
Újszentivánhoz legközelebbi mérőállomásSzegeden található. Szegednél a Tiszavízgyűjtő terület 138.408 km2, a torkolattól mért távolsága 173,5 km, a vízmérce „0” pontjának jelenlegi magassága 73,7 mBf.
A község területén genetikai talajtípus szerint 3 talaj található:réti talaj; fiatal,nyers öntéstalaj; illetve sztyeppesedő rétiszolonyec. Ezek talajérték száma 50 és 10 közé tehető, ami a 100-as skálán átlagosnak és átlag alatti minőségű talajoknak mondhatók.[6]
A településen nem található természet- és környezetvédelmi terület.
A folyók szabályozását, a bel- és vadvizeket levezető csatornák kialakításával a táj képe lényegesen megváltozott. A Tisza-Maros szögben egykori feljegyzések alapján mégfarkas,hód,vadmacska,vidra is élt; ma azonban csakdenevér,hörcsög,mezei nyúl,mezei pocok,patkány,őz,ürge,róka ésvakond él. A madárvilág összetételében is jelentős változás következett be, napjainkban leginkábbegerészölyv,fácán,fakopáncs,fogoly,fürj,gerle,tőkés réce,vetési varjú ésmezei veréb népesíti be a területet. Tovább tarkítja az élővilág gazdagságát a rengeteg átvonuló madár melyek az év változatos időszakaiban választják ideiglenes otthonuknak a Tisza-Maros szögét. Invazív állatfajok is előfordulnak a településen, többek közt ilyen azöld vándorpoloska, akrumplibogár, aspanyol meztelencsiga, avörösfülű ékszerteknős.
Újszentiván neve aközépkorban Szent Iván volt, melyet templomáról kapott. A települést először1411-ben említik,Zenth Iwan néven. Kezdettől fogva kisebb nemesi családok birtokolták, magyarjobbágyok lakták - aXVII. század közepéig, amikor afelszabadító háborúk következtében elpusztult. Ennek eredményeképpen1700 körül már, mintpuszta került bele a püspöki birtoklajstromokba.[7]
1783-ban Ószentivánról (a maiTiszaszigetről) ideköltözött aszerb lakosság. AXIX. század derekánCsanádról rajnai frank eredetű, jómódúnémetség települt be, mely példamutató istállózó jószágtartást folytatott. ASzegedről kirajzott dohánykertész és bérlő, cselédsorban élőmagyarság hosszú időn át a legszegényebb rétegként élt errefelé.Németek - főleg az1944. évi menekülés, s1946-os kitelepítésük következtében - mára alig maradtak.[8]
Azelső világháborút követően Újszentiván - a Tisza-Maros szög többi községével együtt –1918.november 21-étől1921.augusztus 21-ig megszállás következtében aSzerb – Horváth – Szlovén királysághoz tartozott. A háború és megszállás után mintegy 250szerb kivándoroltJugoszláviába, és a helyükre magyarok telepedtek le.[9] Atrianoni békeszerződés előttTorontál vármegyeTörökkanizsai járásához tartozott.
Amásodik világháború végén,1944. október 9.-én, délutánTérvár felől és a Partról közeledve elérték a települést azorosz csapatok. Anémet haderő az ezt megelőző napon este felrobbantva atemesvári vasúton két vagonlőszert – sietve elhagyták a falut.[7]
2022. februárjában a már 17 éve hivatalban levő Putnik Lázár polgármestert a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai egy csalás gyanújával indult büntetőügy kapcsán őrizetbe vették, mert erősen túlárazott egy jobbára állami forrásból épülő munkásszállót.[10] Ugyanezen a napon a képviselő-testület feloszlatta magát.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2022. július 3-án tartották meg; a választáson négy független és egy, a kormánypártok által támogatott jelölt indult el, érdekesség, hogy egyikük sem volt tagja a korábbi képviselő-testületnek.
Bár időközben a csalási ügy vádemelésig jutott, Putnik a 2024. június 9-én tartott újabb önkormányzati választáson nemcsak, hogy jogszerűen elindulhatott, de le is győzte ellenfeleit, köztük a hivatalban lévő településvezetőt is.[12]
A képviselő-testület tagjai a2019-es önkormányzati választás után Putnik Lázár polgármester, dr. Juhász Tibor alpolgármester, továbbá Bartalos Balázs, Dunai József*, Révész Rozália, dr. Talpai János* és Tarjánné Kádár Piroska* képviselők lettek; a csillaggal jelölt képviselők a Vállalkozók Szentiváni Egyesülete jelöltjeiként, a többiek függetlenként jutottak mandátumhoz.[20]
| Lakosok száma | 1636 | 1649 | 1775 | 1912 | 1899 | 2113 | 2085 | 1875 | 1935 | 1969 |
| 2004 | 2008 | 2013 | 2014 | 2015 | 2020 | 2021 | 2022 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 95%-amagyar, 3%-aszerb, 1%-acigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[22]
A2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-amagyarnak, 0,3%bolgárnak, 1,7%cigánynak, 0,8%németnek, 0,4%románnak, 3,4%szerbnek, 0,2%szlováknak mondta magát (19,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt:római katolikus 37,3%,református 4,3%,evangélikus 0,7%,görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 23% (30,4% nem nyilatkozott).[23]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% szerbnek, 1,3% cigánynak, 0,4% románnak, 0,4% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,1-0,1% szlováknak, ruszinnak, horvátnak, szlovénnek és görögnek, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,8% volt római katolikus, 3,9% református, 1,4% ortodox, 1,1% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 19,7% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).[24]
A település legnagyobb vállalkozásai a Faktum bútorüzem, a Bovira Zrt. illetve a Tisza-Új Zrt.[25][26]
