A keresztény Biblia két részének elnevezésére aszövetség és atestamentum szavak egyaránt használatosak. A magyarÚjszövetség agörög Ἡ Καινὴ Διαθήκη (Hé Kainé Diathéké) ill. a latinNovum Testamentum fordítása. AzÚjtestamentum (vagy régiesenÚj Testamentom) elnevezés a latin alakot őrzi.
AHéber Biblia több szövetséget is említIstennel, amelyek közül a legfontosabbatMózes népével kötötte Isten azEgyiptomból való kivonuláson és aTízparancsolaton keresztül. Isten kőtáblákra írta fel a törvényeket, amelyeket azsidó népnek be kellett tartani. Ha nem tartották be, bűneik miatt egy helyettesítőáldozatot kellett bemutatniuk az Istennek felajánlott újszülöttbárány vérével. Azúj szövetség elnevezés erre a régebbi szövetségre utal vissza, amely régebbi szövetségetószövetségnek neveznek.
Ezen újabbszövetség meghirdetéseJeremiás próféta látomására nyúlik vissza, amikor így szól:
„Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr: ésúj szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával. Nemama szövetség szerint, a melyet az ő atyáikkal kötöttem az napon, a melyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Égyiptom földéből, de a kik megrontották az énszövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr.” (…)
Az új szövetségről magaJézus Krisztus is beszélt, amikor azutolsó vacsorán az ünnepibor elfogyasztása előtt így szólt a tanítványaihoz:E pohár az új szövetség, az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki. (Lukács 22,20).
Pál apostol azt tanítjaA zsidókhoz írt levélben, hogy Názáreti Jézusúj szövetséget kötött Isten és az emberiség között. E szövetség lényege, hogy Jézus Krisztus, aMessiáskereszthalálával megváltotta az emberiséget azeredendő bűntől, ezért aki hisz benne és követi az Ő tanításait, annak megadatik azörök élet. Ez az új szövetség ellentmond annak, amit Mózes közvetítésével kötött Isten a kivonulás idején (lásd: a zsidókhoz írt levél 8. és 9. fejezet). Akorai keresztények úgy tartották, hogy a Jézus után írt könyvek megerősítették ezt az új szövetséget, ezért nevezték el azokat az új szövetség könyveinek vagy egyszerűen Újszövetségnek, a korábbi könyveket pedig Ószövetségnek.
Az újtestamentum szó
Alatin nyelvű bibliafordításokban a görögDiathéké („szövetség”) kifejezés visszaadására a kissé eltérő konnotációjútestamentum szót használták, amely hétköznapi jelentése „végrendelet”. Lényegében azonban mind a görög, mind a latin szó a héberברית (berith, brisz) "szövetség" szót kívánják visszaadni, bár a latin kifejezés ugyanakkor keresztény szemszögből át is értelmezi azt. A2. században éltTertullianus volt az első, aki a Biblia két részére avetus testamentum (régi testamentum) ésnovum testamentum (új testamentum) szavakat használta, példáulMarcion ellen című munkája 3. könyvében.
Jézus semmit sem írt. Atörténetkritikai bibliakutatás álláspontja szerint az egyes iratokat később a kor szükségletei szerint feltehetőleg átírták, kihagytak vagy betoldottak részeket. Születtek olyan iratok, amelyek nem őrződtek meg, másokat megőriztek, azonban se nem az evangélisták, se nem az apostolok írták.
A Jézus és az apostolainak életéről szóló történetek évtizedekigszájhagyomány útján terjedtek. Amikor az1. század második felétől, végétől leírták, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tudjuk, hogy az Újszövetség későbbi könyveinek másolása során a közkézen forgó iratok sok változáson mentek keresztül,[7] figyelmetlenségből egyes szavakat kihagytak, néha akár egész mondatokat,[7] vagy épp megismételték azokat, változott a fogalmazásmód, egyes szavakat megváltoztattak, a bizonyítható „pontatlanságokat” kijavították és így tovább.[8] A fennmaradt újszövetségi szövegek egyik szembetűnő jellegzetessége, hogy az iratok legkorábbi másolatai sokkal jobban különböznek egymástól, mint a későbbi középkoriak, amelyek már szigorúbb ellenőrzés alatt készültek.[7]
A kéziratokban a bizonyos fajta változtatásokat, például az összehangolást, egy szónak egy másikra cserélését stb., egyre következetesebben hajtották végre, olyannyira, hogy a másolatok hasonló változtatásokat tartalmaztak.[7]
A2. század közepétől már elegendőkézirat létezett ahhoz, hogy a másolók egy adott bibliai szakasz különböző példányainak összehasonlítása után el tudják dönteni, hogy a szöveg melyik formáját másolják le.[7]
A maiszövegkritikusok egyetértenek abban, hogy a másolatok hasonlósága alapján háromféle szövegtípus alakult ki:[7]
Az Újszövetség könyveinek feltételezett keletkezési ideje és szerzője. Eredetikéziratban egyik könyv sem maradt fenn. Az utolsó oszlopban a legkorábbi másolattöredék eredetének dátumát jeleztük.
Az Újszövetség mai könyveinek eredeti kéziratai elvesztek. A legkorábbi fennmaradt újszövetségi kézirat, a125 körül Egyiptomban készült ún.Rylands-papiruszJános evangéliumának egy töredékét őrizte meg. A legkorábbi fennmaradtkódex pedig a4. század első felében keletkezett ún.Sínai kódex.
Az Újszövetség legkorábbi kéziratai három formában maradtak ránk:
görög kéziratok
A görög kéziratok különböznek egymástól az írás anyagában (papirusz,pergamen), és írás módjában (egyszerű kéziratok ésmajuszkulák).
régi fordítások
Ősfordításoknak nevezik az újszövetségszír, latin éskopt nyelvűókori fordításait. A szír és a latin 200 évvel régiebbek a koptnál. A szír fordítások közül a legismertebb aPeshitta. A latin fordítások közül a legismertebbek aVetus Latina és aVulgata (az előbbi javított változata). Két kopt fordítást ismerünk: az egyiket a3. század közepéről és egy másikat néhány évszázaddal későbbről.
Az első századok egyházatyái írásaikban, kommentáraikban több tízezer újszövetségi szöveget idéznek.
Az Újszövetség fennmaradt korai (4-9. század) kéziratainak jelenleg ismert száma 5686, valamint több mint 19000 korai fordítás létezik. Fontosabbkódexek:Codex Vaticanus (350 körül),Codex Sinaiticus (4. század eleje),Codex Alexandrinus (5. század),Efrém újraírt kódexe (5. század, teljes Bibliának készült),Béza kódex (5-6. század, görög-latin kétnyelvű kódex),Washingtoni Kódex (4. század vége, az evangéliumokat tartalmazza).
Az első századokban rengeteg irat forgott közkézen, amelyek Jézus, a családja és az apostolainak életéről tudósítottak.Azok az iratok, amit azevangélistáknak vagy azapostolok írásának tulajdonítottak, bekerültek a későbbi keresztény Szentírásba, mint amely írásokkánoni tekintéllyel bírnak.
Az Újszövetséget alkotó 27 könyvet és iratot, az úgynevezettkanonikus könyveketAthanasius,Alexandria püspöke állapította meg először367-ben, 39-es ünnepi körlevelében a sajátegyházmegyéje területére. A gyűjteményből kihagyott könyveketapokrif iratoknak nevezik.
Azevangéliumok Jézus Krisztus földi munkásságát mutatják be. Tartalmazzák Jézus tanításait és jövendöléseit. Tudósítanak Jézus születéséről és haláláról, és bemutatják hogyan hívta el az apostolokat.
Az apostolokhittérítő útjairól szólnak, miképpen hirdetik Jézus tanait, létrehozva egy új vallást. Beszámolnak arról is, miképpen jutott el az újvallás, a kereszténység aRómai Birodalom szívébe,Rómába is. A könyv nagyobb része Pál apostolmissziós útjairól szól, aki azevangéliumot elvitte a „pogányokhoz”.
↑abcEhrman, Bart D. (1997). The New Testament: A Historical Introduction to the Early Christian Writings. Oxford University Press.ISBN 978-0-19-508481-8, page 8.: "Az Újszövetség huszonhét görög nyelvű könyvet tartalmaz, tizenöt vagy tizenhat különböző szerzőtől, akik más keresztény egyénekhez vagy közösségekhez szóltak, i.sz. 50 és 120 között.
↑Perkins, Pheme (2012). Reading the New Testament: An Introduction. Paulist Press.ISBN 9780809147861
↑abcdefBruce M. Metzger-Bart D. Ehrman: Az Újszövetség szövege, Hagyományozás - Szövegromlás - Helyreállítás, 312-315.old. (2008, Harmat), ISBN: 9789639564862
↑Bruce M. Metzger-Bart D. Ehrman: Az Újszövetség szövege, Hagyományozás - Szövegromlás - Helyreállítás, 312.old. (2008, Harmat), ISBN: 9789639564862;Metzger-Ehrman műve számos példát hoz ennek igazolására.
↑Leander, Hans (2013). Discourses of Empire: The Gospel of Mark from a Postcolonial Perspective. Atlanta: Society of Biblical Literature.ISBN 978-1-58983-889-5.
↑Tyson, Joseph B., (April 2011). "When and Why Was the Acts of the Apostles Written?", in: The Bible and Interpretation:Egyre több tudós részesíti előnyben az Apostolok Cselekedeteinek megírásának késői dátumát, azaz i.sz. 110-120 körüli dátumot. Három tényező támasztja ezt alá: "...A growing number of scholars prefer a late date for the composition of Acts, i.e., c. 110-120 CE. Three factors support such a date. First, Acts seems to be unknown before the last half of the second century. Second, compelling arguments can be made that the author of Acts was acquainted with some materials written by Josephus, who completed his Antiquities of the Jews in 93-94 CE...Third, recent studies have revised the judgment that the author of Acts was unaware of the Pauline letters."
↑ Ehrman, Bart D. (2004). The New Testament: A Historical Introduction to the Early Christian Writings. New York: Oxford. pp. 381–84.ISBN 0-19-515462-2
↑Markus Barth, Ephesians: Introduction, Translation, and Commentary on Chapters 1–3 (New York: Doubleday & Co., 1974), 50–51
↑Perkins, Pheme (2012). Reading the New Testament: An Introduction. Paulist Press.ISBN 9780809147861.
↑Ehrman, Bart D. (2012). Forged: Writing in the Name of God – Why the Bible's Authors Are Not Who We Think They Are. New York: HarperOne. pp. 192–99.ISBN 978-0062012623.
↑Stephen L. Harris.Understanding the Bible. Mayfield, 388. o. (1992).ISBN 978-1-55934-083-0 „Most scholars believe that 1 Peter is pseudonymous (written anonymously in the name of a well-known figure) and was produced during postapostolic times.”
↑Kim, P.J (2003). "Letters of John". In Aune, David (ed.). Westminster Dictionary of the New Testament and Early Christian Literature. Westminster John Knox Press.ISBN 9780664219178.
↑"Noha az ősi hagyományok János apostolnak tulajdonítják a negyedik evangéliumot, a Jelenések könyvét és a három János-levelet, a modern tudósok úgy vélik, hogy egyiket sem ő írta." Harris, Stephen L. , Understanding the Bible (Palo Alto: Mayfield, 1985) p. 355
↑"Noha az ősi hagyományok János apostolnak tulajdonítják a negyedik evangéliumot, a Jelenések könyvét és a három János-levelet, a modern tudósok úgy vélik, hogy egyiket sem ő írta." Harris, Stephen L. , Understanding the Bible (1985) p. 355
↑The Blackwell Companion to The New Testament / David E. Aune. — Wiley-Blackwell, 2010. —ISBN 978-1-4051-0825-6. Page 9 «While seven of the letters attributed to Paul are almost universally accepted as authentic (Romans, 1 and 2 Corinthians, Galatians, Philippians, 1 Thessalonians, Philemon), four are just as widely judged to be pseudepigraphical, i.e. written by unknown authors under Paul’s name: Ephesians and the Pastorals (1 and 2 Timothy and Titus)».
↑Újszövetség (rováskiadás). Kiadta: Rovás Alapítvány a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat közreműködésével, 2011,ISBN 978-963-88437-5-3
